Fejér Megyei Hírlap, 2008. április (53. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-29 / 100. szám
6 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP OFA-PÁLYÁZAT Ösztöndíjakra lenne szükség Budapest (mti) Átfogó ösztöndíjrendszer és információs adatbázis létrehozását szorgalmazták a szakképzéssel foglalkozó szakemberek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által rendezett múlt pénteki háttérbeszélgetésen. Berki Éva, a tárca szakmai tanácsadó testületének elnöke elmondta, hogy jelen pillanatban elsősorban az építőiparban, a faipari szakmákban és a gépészet területén nincs elegendő jól képzett szakmunkás. Szakemberhiány jellemző ugyanakkor a feldolgozóiparban is - tette hozzá. Köpf Lászlóné, a szakmai tanácsadó testület tagja fontosnak nevezte, hogy a szakképzés felé irányítsák a fiatalokat, s érdemes lenne elgondolkodni a külföldi részképzésen is. A gazdasági kultúrát tanulják Budapest (mti) Projektben a gazdasági kultúra címmel rendezett konferenciát a Junior Achievement Magyarország alapítvány, a kétnapos rendezvény célja az volt, hogy az üzleti szférát közelebb hozza az oktatáshoz, a tanárok és rajtuk keresztül a diákok jobban megismerjék a gazdasági szférát. Az eseményen mintegy 90 általános iskolai és középiskolai pedagógus, ifjúságsegítő és a nonprofit szféra képviselői vettek részt. -------- FELNŐTTKÉPZÉS Bővítik a kínálatot Új, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek számára megfelelő képzések Klecska Ernő klecska.erno@fmk.plt.hu Székesfehérvár - Jelentősen fejleszti képzési szakirányait a Székesfehérvári Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ. A szervezet, amely az egyik legkorszerűbb hazai felnőttképzési intézmény, a munkanélkülieknek továbbra is komplex képzési kínálatot igyekszik biztosítani. A székesfehérvári képző központ 1993 óta szervez képzéseket a régióban. A szervezet idei tervei szerint a különböző szintű OKJ-s képzések mellett több olyan akkreditált program is megjelenik az ajánlatukban, amelyek egyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek számára kínálnak tanulási lehetőséget (például betanított gipszkarton szerelő és festő, pék), másrészt speciális szakmai tartalmuk révén keresettebbé tehetik hagyományos képzéseiket. A központ előrelépést tervez az önerős programok területén is, elsősorban további távoktatási és e-learninges tananyagok fejlesztésével. Idén az elmúlt években megkezdett - a Hefop 3.5.1. keretében végzett - fejlesztő munkát folytatva további távoktatási tananyagok kifejlesztését tervezik. Meggyőződésük, hogy a munkaidő védelme, a mind kevesebb szabadidő, a magas közlekedési költségek előbb-utóbb népszerűvé, keresetté teszik ezeket a képzési formákat - derül ki a szervezet idei terveiből. A központ elsősorban és nagy tömegekben a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű Idén az önerős programok számának emelkedését tervezik emberek ügyét képviseli - lényegében ők az álláskereső munkanélküliek - tájékoztatott Pájer László, a humán tanácsadó és információs iroda vezetője. A szakember kiemelte: álláskereső lehet ma már akár a gyesen, gyeden lévő anyuka is, aki azért szeretne tanulni, mert úgy véli: az a tudása, amit korábban megszerzett, a gyes ideje alatt elavult. A Székesfehérvári Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központban öt szakmacsoportban humán, ipari, mező- ___ gazdasági, informatikai és kereskedelmi területen folynak képzések. A Seregélyesi úton lévő intézményben ezenkívül működik egy olyan, országosan egyedülálló rehabilitációs modellközpont, amely a többi képző központnak próbálja átadni mindazt a szakmai tudást, amit annak idején osztrák és német példákon tanultak az itteni szakemberek. A szervezet egyik legújabb, de roppant lényegesebb része az a szolgáltatási iroda, ami a képzések szervezésével, a munkakerő-piaci szolgáltatások biztosításával, motivációs, reintegrációs és álláskeresési tréningek megtartásával foglalkozik. A több mint 30 ezer négyzetméter alapterületen fekvő, hét számítástechnikai eszközökkel felszerelt oktatótermet, 18 speciális szakmai termet, műhelyt, laboratóriumot és tankonyhát, valamint 10 többcélú oktatótermet magában foglaló épületkomplexum egésze akadálymentes, a szállodában pedig 13 olyan szoba várja a hallgatókat, ahol kerekes székkel hasznáható speciális szoba van - emelte ki az irodavezető. Nem csoda, hogy népszerű az intézmény. 2007-ben 6688 hallgató képzése valósult meg itt. A munkanélküli tanfolyamok 36 százaléka a humán szakmai területet érintette - legkevesebb, 18 százalék az iparigépészeti szektort. Az önerős képzések mindegyike a humán szakterületen zajlott, normár, bár a tanulmányaikat saját maguk finanszírozó hallgatók az informatikai szektort kivéve valamennyi szakterületen csatlakoztak a támogatott programokhoz. A munkaadói képzések legtöbbjét (5 százalék) 2007-ben is az ipari-gépészeti szektor indította, az informatikai szektorban viszont tavaly nem volt munkaadói megrendelés. A központ idén az önerős programok számának emelkedését tervezi valamennyi szakmai területen - tudtuk meg. Az ipari-gépészeti szakterületen változatlanul elsősorban a CNC-s, AutoCAD-es és hegesztő képzések, az informatikai szakterületen az ECDL tanfolyamok, a különböző alkalmazói szoftverek használatára felkészítő kurzusok, az üzleti-vállalkozói szakterületen a különböző kereskedelmi, vendéglátó-ipari és pénzügyi programok, a humán szakterületen pedig a szociális képzések, valamint a személyiségfejlesztő tréningek számát kívánják növelni. Erre jó esélyük is van, hiszen a minőségi képzés miatt már eddig is több szakmai területen sikerült piacvezető pozícióba kerülniük - főleg a CNC-technika, a CAD-oktatás, a hegesztés, az ECDL és a szociális képzések terén. A központ elsősorban a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek ügyét képviseli - mondta Pájer László, a humán tanácsadó és információs iroda vezetője Fotó: Gregority Antal Ismét változó szabályok Bér- és járuléktámogatást kaphatnak új és régi munkahelyre is a foglalkoztatók Budapest (ki) Március 3-ai hatállyal ismét módosult a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújható költségvetési támogatást szabályozó kormányrendelet. A támogatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése és az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése. Ennek legfontosabb elemeit foglaljuk össze. A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60 százalékáig terjedő bértámogatás állapítható meg, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI vagy az ORSZI szakvéleménye szerinti egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt ilyen okból nem is szünteti meg. A támogatás az első szakvélemény kiállításának időpontját követően a munkaképesség-változás, egészségkárosodás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb harminchat hónapig folyósítható. A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-csökkenéséből, egészségkárosodásából, fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a foglalkoztatásához a munkabér és járulékai együttes összegének - a munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás mértékében és függvényében - 40, 60 vagy 100 százaléka állapítható meg. A támogatás folyósítása legfeljebb 36 hónapra több alkalommal is meghosszabbítható a munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás időtartama alatt. Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő közreműködése szükséges, a munkáltatónak megtéríthető a csoportos vagy egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak összege. Az alacsonyabb termelékenységet kompenzálja a támogatás 2008. ÁPRILIS 29., KEDD Mentorok segítik a rászorulókat FMH-hírösszefoglalóA munkaerő-piaci szolgáltatások közé április 26-ától felkerül a mentori szolgáltatás is, amelyet pályázaton kiválasztott egyéni vállalkozó vagy cég nyújthat. Az erről szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg, azt is tartalmazza, hogy a mentori szolgáltatást a pályázati nyertesek díjmentesen nyújthatják, hiszen a költségét a munkaügyi központ viseli. A mentori szolgáltatás az álláskeresőknek, vagy azoknak jár, akik a munkaügyi központtól támogatást kapnak, és személyes segítségre van szükségük. A segítség a hivatalos szervekkel való kapcsolattartásra, a munkahelykeresésre és a munkahelyi beilleszkedésre irányulhat. A tevékenységre a munkaügyi központ ír ki pályázatot, a jelentkezők egyéni vállalkozók és cégek is lehetnek. A nyertesek azoknak végzik a szolgáltatást, akiknek azt a munkaügyi központ felajánlotta. Ugyancsak mentorok segíthetik hamarosan a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú intézményekbe való beilleszkedésének megkönnyítését, az onnan való lemorzsolódás esélyének csökkentését, és a későbbi, a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedését. Erre nemrég írták ki a Katapult mentorprogram országos felsőoktatási mentorhálózat 2008-2009-es tanévre szóló Mentor ösztöndíjas, illetve Régiós koordinátori kiemelt ösztöndíjas pályázatát. A június 30- áig postára adható pályázatra egyetemista, főiskolai hallgatók jelentkezhetnek. Elveszett ember nincs Ösztöndíjban részesülhet, aki a rácsok mögött képzi magát Székesfehérvár, Baracska (ki) - A fogvatartottak munkaerő-piaci visszailleszkedését segíteni nem csak felebaráti cselekedet, de „meg is éri". Az elítéltek esélyeit a folyamatos képzés jelentősen növelheti. Fejér megyében van a magyarországi fogvatartottak több mint 20 százaléka - számukra a büntetésvégrtehajtás megyei intézményeiben folyamatos képzéseket szerveznek - mondta minap a Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal kerekasztal-megbeszélésén Schmedl János ezredes, a Pálhalmi Országos Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnoka. A konferencián, ahol a szakértők és a civil szervezetek arra keresték a választ, hogy miként lehetne a pártfogó felügyelet alatt állók és utógondozottak foglalkoztatási esélyeit növelni, a parancsnok leszögezte: a büntetés-végrehajtási intézeteknek eltökélt törekvése az elítéltek képzése, jövőbeni foglalkoztatásuk elősegítése. A Pálhalmi Országos Büntetés-végrehajtási Intézeteiben oktatás, terápiás segítség, munkaerő-piaci tréning van. Körülbelül 1400-1600 fogvatartott van, közülük 200- 250 fő vesz részt oktatásban. Az intézet azoknak, akik tanulnak, ösztöndíjat is biztosít - tavaly mintegy 15 millió forintot fordítottak e célra. A fogvatartás ma a legdrágább „megoldás”: egy elítélt 7 ezer forintjába kerül az adófizetőknek, s ha szabadulása után nem kényszerül arra, hogy a bűnözésből éljen meg, hanem dolgozik, a komolyabb társadalmi károk mellett ezt a költséget is meg lehet spórolni - indokolták a szakemberek az elítéltek folyamatos képzésének szükségességét. E folyamatban természetesen a civilek segítségére is számítanak, hiszen ahogy Schmedl János mondta: közös felelősségünk, hogy kinyissuk a fegyintézetek kapuját. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerőpiaci Alapból támogatja. Szabadulás után sok hátránnyal találkoznak a munkaerőpiacon