Fejér Megyei Hírlap, 2008. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-24 / 120. szám
SZOMBAT 2008.05.24. Füstös újraélesztés Vándorbot is látható, amelyet elsősegélynyújtó készletnek tekintettek, használtak Móré Erzsébet more.erzsebet@fmh.pk.hu mentők és a tűzoltók múlt szombati közös ünnepén Fehérvárra „költözött” a mentőmúzeum. Aki a mentők történetére kíváncsi, a sátrakban és a szabad téren olyan régi eszközöket láthatott, amelyekről a szintén megtekinthető legkorszerűbb mentőautók felszerelésével összehasonlítva igazán nehezen lehet elhinni, hogy azokkal életeket voltak képesek menteni. Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatóját arra kértük, avasson be a múzeum és a szolgálat múltjába. 1893-ban nyitotta meg kapuit a mentőmúzeum, azóta tematikus gyűjtés zajlik. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület 1887-ben alakult Kresz Géza vezetésével, s ő alapította a mentőmúzeumot is. A selejtezésre szánt mentéstechnikai és diagnosztikai eszközöket a múzeumnak adták le, mindemellett egy jelentős könyvtári állománnyal is rendelkezett az intézmény. Az elmúlt 115 évben tovább folytatódott a gyűjtés, napjainkban, illetve 1948-ban, az Országos Mentőszolgálat megalakulásakor a szolgálat vette át a múzeumot is - meséli az igazgató. A budapesti Markó utcában lévő intézményt sokan felkeresik, medikusok, egyetemisták, de szervezett programokon, iskolai foglalkozásokon szintén megismertetik az érdeklődőkkel például az elsősegélynyújtás alapvető fogásait. Jelentős a járműállomány, Fehérvárra is elhozták az egyik jeles darabot, az 1957- ben érkezett amerikai kocsit, amely a rohamkocsiszolgálat harmadik generációs darabja, 1959-től szolgált a hatvanas évek közepéig. - Hungarikum - folytatja az igazgató-, hogy a világon elsőként Magyarország indította el a rohamkocsi szolgálatot 1954-ben. S hogy melyik a múzeum legrégebbi tárgya? - A dohányfüstlistír nevű eszköz, amellyel allövet formájában a beteg végbelén keresztül fölmelegített dohányfüstöt juttattak a testbe, ezáltal próbálták meg az újraélesztést. A krónikából azonban nem sok sikeres esetről olvashatunk, amit ezzel a módszerrel értek el... Ám tény, hogy az újraélesztés krónikájához ez is hozzátartozik. Úgynevezett vándorbot is látható, amely mintegy elsősegélynyújtó készletnek tekinthető, ugyanis az orvos által készített porokat, ampullákat tartalmazta. A múzeumban emellett napjaink készülékei és másfél évszázad valamennyi eszköze megtekinthető. Érdekesség, hogy míg a világ jó részén főként a szolgálatok kezdetekor azzal a szemlélettel dolgoztak a mentők, hogy a beteget minél gyorsabban kórházba szállítsák. Magyarországon már az első időkben is az volt a gyakorlat, hogy mentőorvosok és medikus mentőtisztek vonultak ki a helyszínekre. Vagyis már a 19. század végén az alapítók a legmagasabb szintű ellátást akarták nyújtani, tehát nem az volt a cél, hogy a beteget gyorsan kórházba juttassák, hanem az, hogy a helyszínen stabilizálják az állapotát, szállíthatóvá tegyék. Az Országos Mentőszolgálat ugyanezt a szemléletet folytatja ma is. A mentés tudománya, az oxyológia mint diszciplina is magyar találmány. 1979-ben az Egészségügyi Minisztérium akkreditálta, külön orvosi szakvizsgatárgy lett. A gyakorlatban minden egyes mentőautó egy kis intenzív egységnek felel meg, s egy mentőorvosnak, mentőtisztnek, szakápolónak egyaránt kell értenie a szülés levezetéséhez, a baleseti sérült ellátásához, belgyógyászati szakellátást kell tudni adnia, tehát nagyon sokrétű szakterületet foglal magában az oxyológia. A múzeumban több ezer dokumentumot is őriznek, a tárgyi emlékek, mentőegyenruhák, készülékek mellett. A történelmi mentőegyesületek valamennyi működéstörténeti dokumentációját digitalizáltuk, tehát ha hozzánk eljön egy érdeklődő, akkor már nem az eredeti dokumentumokat adjuk kézbe. Nagyon szép, és számítógépekkel jól felszerelt kutatóhelyiségünk van, ahol kedvére kutathat mindenki, aki a mentők régi és mai életére kíváncsi. A Az olimpiai lánggal futott Kínában V. Varga József belpol@fmh.plt.hu A fáklyát mégis elvették tőle... Igaz, csak tíz másodpercre, míg a gázpatront kiemelték. Azután visszakapta, és azóta boldogan őrzi. - Az álmom valóra vált - adta a kezembe a hetven centiméter hosszú és egy kilogramm súlyú Beijing 2008 feliratú, alumíniumból és tűzálló műanyagból készült fáklyát a mezőfalvi férfiú. - Az olimpiai lánggal futhattam! Kovács István maratonfutó, egyetlen Fejér megyeiként abban a megtiszteltetésben részesült, hogy hazánkat képviselve részese lehetett az olimpiai fáklyafutásnak. A Nyuszifutás és a Mikulásfutás gyermekrendezvények szenvedélyes és lelkes szervezőjét, a Világ Mikulásának futó nagykövetét a Magyar Olimpiai Bizottság és a távol-keleti elektronikai világcég választotta ki a jeles eseményre. Magyarországról rajta kívül még hárman futottak 300- 300 métert az olimpiai lánggal: Barabás Éva televíziós műsorvezető, Halász Judit színművésznő és Lakatos Katalin, egy gyermekalapítvány szakmai vezetője. A futás napja május 5-én érkezett el, Pista magyar idő szerint 9 óra 47 perckor vette át a lángot Barabás Évától. Nem a fáklya vándorolt kézről kézre, hanem a lángot adták át egymásnak. A kettejükről készült fotó - átölelve egymást, és a két fáklyát oldalt kitartva - bejárta a világsajtót. Hainan szigetén, a Qionghaiban (ahol a magyarok futottak) megjelenő másnapi olimpiai újságban ez a kép szerepelt a nap fotójaként. „Életre szóló élményben volt részem. Ezt nem lehet soha elfelejteni! ” - ezeket a szavakat mondta először Pista a helyszínen a televíziós villáminterjúban. A mámoros érzés azóta is elkísérett már itthon, a krónikásnak fogalmazta meg. - Kína területére Hongkongon keresztül érkezett a láng Sanya városába, ahol egyébként mi is laktunk. Hihetetlen, hogy milyen melegszívű fogadtatásban részesítettek bennünket a helyiek. Felejthetetlen, fantasztikus négy napban volt részük: a nagy attrakción, a futáson kívül jártak a Nanshan-hegy előtt a tengerből 108 méter magasra kiemelkedő Buddhaszobornál, a Nantian meleg vizű forrásoknál, ahol mintegy kilencven kisebbnagyobb medence található. Kovács István fő támogatóival, a Fejér Megyei Közgyűléssel, Kisláng és Harta önkormányzatával itthon már az olimpiai lángfutás augusztus 8-áig - a Pekingi olimpia kezdetéig - tartó programjait tervezi. Városokba és falvakba, iskolákba, óvodákba és művelődési házakba készül a fáklyával és a naplóval, élménybeszámolóval, no meg egy kis kocogással. Ahova hívják, szívesen megy. A fáklyafutás fővédnöke Schmitt Pál, a MOB elnöke. Szülei sírjához az olimpiai fáklyával együtt ment ki. Tőlük kapta a hitet, az elhivatottságot, a kitartást... Együtt a négy magyar Kovács István Barabás Évától vette át a „stafétát" Fotó: Kovács Botond FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 17 Magdolna Faludyja Zsohár Melinda belpol@fmh.pl.hu Farkasné Dőry Magdolna különös lány, e szó varázslatos értelmében. Persze kora szerint és családi állapota okán sem lány, mégis ez a kifejezés illik leginkább hozzá. Különössége pedig kettős életében rejlik, ami az életének majdnem minden szeletére vonatkozik. Olvashattak róla többször, írtunk róla, noha sosem jelentkezett hírverésért, mert ő olyan versmondó, aki dacol idővel, divatokkal, szokásokkal, s akkor is verset mond, ha mindenki más szerint ez már senkit, de legalábbis csak elenyészően keveseket érdekel. Verset mond nyugdíjasoknak, gyerekeknek, maroknyi könyvtárlátogatónak, elvetemült író-olvasó találkozó alanyoknak. Nem mellesleg persze több rangos díj birtokosa. Különösségéhez tartozik, hogy takarítónőként dolgozik a Deák Képtárban, nem derogál neki, s kiváló háziasszony: süt, főz, kertészkedik. - Csak magam sütötte tortát, süteményt vittem Faludy Györgynek is, s csak a saját kertemben szedett virággal ajándékoztam meg, soha nem vettem virágboltban - mondja csöndesen Magdolna. Székesfehérvári otthonában, a kertváros egyik régi házában a rengeteg könyv, dedikáció, díj, fotók, képek között számos Faludy György-portré tanúsítja, hogy a matuzsálemi kort megért költőóriás többször járt az Álmos vezér utcában, Magdolna vendégeként. Sok tarka történet keringett egykoron az irodalmi, s kering napjainkban is a bulvárvilágban esetekről, amelyek „A híres ember és én” című kategóriába tartoznak, s Faludy György körül éppen elpukkant néhány színes petárda. Magdolnának is van története, de nincs benne bulvárszenzáció. Csak egy mély és kozmikus tisztaságú barátság meseszerű históriája. - A veszprémi Váci Mihály Irodalmi Színpadon mondtam Faludy Oda a magyar nyelvhez versét, s ő is ott volt, 1996 márciusában idézi meg az első találkozást, míg előveszi a fotókat, s a sok-sok dedikációt, amikben nincs közhely, ismétlődés. A képek egyenként is kuriózumok, a dedikációk meg ilyenek: „A versmondást szívből köszönöm, nagyon tetszett Faludy Gyurkra”, „...a süteményt köszönöm, ilyen ajándékot egyszer kaptam az életben, F. Gyuri” . És: „Magdolnának, aki összeszedte azt, ami számomra fontos volt és egész szívvel és erővel adta az emberek tudtára”. Többször jártam a budapesti lakásán, mindig süteményt vittem neki, s virágot, mert idős férfinak illik. Fanny is megtűrt, nem mondhatok rá rosszat, a rajongásom nem értette félre. Filmen láttam egyszer, amint Berek Kati Nagy László jelenlétében mondta a Menyegzőt, lélegzetelállító élményt nyújtott nekem a pillanat. Nem gondoltam, hogy ilyesmit én is megérek. Tudod, a barátság tág fogalom... - sóhajt. - Nagyon hiányzik a jelenléte. Tízszer szerepeltem úgy, hogy Faludyverset adtam elő Faludy jelenlétében, de soha kétszer ugyanazt nem. Persze a legnagyobb és legfontosabbak kivételével. Idővel tegeződtünk is, de csak társaságban, mások előtt. Kettesben magázódtunk. Egyszer így írt Magdolna levelet neki: „Tisztelt Faludy György, kedves Gyuri bácsi, drága Gyurka!” S elleplezett kicsi szorongással meghívta egy fehérvári rendezvény után az Álmos vezér utcába. A költőóriást, Faludy külön szólt a 95. születésnapján a Nemzeti Színház-beli ünnepség szervezőinek, hogy Magdolnát kéri nem kihagyni a köszöntők közül! S Magdolna Faludyt szavalt, majd lehajolt a színpadról, mert ő felállt a székéből, hogy kezet foghassanak. És az Álmos vezér utcában is kiment a lakásból, hogy ne füstölje tele, aztán mindenki kiszivárgott utána. S beszélgetett, eszegetett Magdolna férjével, fiával, családjával, néhány versbaráttal. Még kétszer járt az Álmos vezér utcában. Utoljára azt súgta Magdolnának a hivatalos köszöntők közben: „Azt várom a legjobban!” Faludy György és F. Dőry Magdolna mély barátságot kötött