Fejér Megyei Hírlap, 2011. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

2 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nyolc forint körül drágul a kenyér Budapest (mti)­­ A liszt árának emelkedése miatt a kenyér ki­lónkénti átadási árát átlagosan 8 forinttal emelik a pékségek április elején - közölte Varga László, a Magyar Pékszövet­ség elnöke tegnap. Kifejtette: a malmok lisztet kilónként 10 forinttal drágábban, 117-119 forint között szállítják a pék­ségeknek, és emiatt 190-210 forint közötti áron tudják adni a pékségek a kenyeret a keres­kedőknek. A Magyar Pékszö­vetség szerint várhatóan a ke­reskedők 280-329 forint kö­zötti áron adnak majd egy kilo­gramm kenyeret. Levélbomba egy svájci atomcégnél Cent (mti)­­ Levélbomba rob­bant tegnap reggel a svájci atomenergetikai vállalatokat tömörítő Swissnuclear kon­zorcium épületében, két női alkalmazott könnyebben megsérült - jelentette a helyi sajtó. Az eset Oltenben tör­tént, az alpesi ország északi részén. Egyelőre senki nem jelentkezett a merénylet elkö­­vetőjeként. Maradnak a katonák Afganisztánban Budapest (mti)­­ Meghosz­­szabbította a Magyar Hon­védség Afganisztánban szol­gálatot teljesítő kontingensei­nek mandátumát a kormány — közölte tegnap a Honvédelmi Minisztérium sajtóirodája. A közlemény szerint a kormány 2011. október 1-jéig hosszab­bította meg a tartományi új­jáépítési csoport mandátumát. A Puli-Humriba települt ma­gyar kontingens 2006 óta járul hozzá Baglán tartomány új­jáépítési feladataihoz. Zöld tanácskozás Magyarországon Budapest (mti)­­ A magyar fő­városban tanácskozik az Euró­pai Zöld Párt tegnap estétől va­sárnapig; az eseménnyel egy időben tartandó kihelyezett ülésén az Európai Parlament zöld frakciója vitát rendez a magyarországi demokrácia helyzetéről, továbbá konfe­renciát tart a fukusimai nukle­áris baleset következményei­ről és a kolontári vörösiszap­­katasztrófa tanulságairól. KRÓNIKA Átvette a NATO a líbiai hadművelet irányítását HARCOK Legalább ezer ember vesztette eddig az életét Brüsszel/London/Tripoli (mti) - Hivatalosan is át­vette a NATO az Egyesült Államoktól a líbiai had­műveletek irányítását - je­lentette be az észak-atlan­ti szervezet főtitkára. Anders Fogh Rasmussen közölte, tegnap reggel vette át az irányítást a NATO nápolyi parancsnoksága Charles Bou­chard kanadai tábornok veze­tésével. A NATO-művelet­­ben, amelynek az „Egyesített védelmező” (Unified protec­tor) kódnevet adták, a tagor­szágok közül Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Belgi­um és Dánia vesz részt. Rasmussen szerint az észak-atlanti szövetség nem támogatja azokat az amerikai és brit felvetéseket, amelyek szerint az ENSZ líbiai művele­tekre adott felhatalmazása le­hetővé teszi a Kadhafi csapatai ellen harcoló lázadók felfegy­verzését. A NATO álláspontja az, hogy „mi ott a líbiai embe­rek védelmét kell, hogy szol­gáljuk, és nem a felfegyverzé­süket” - mondta. Hivatalos londoni források rendkívül komoly áttörésként értékelték, hogy a líbiai rezsim egyik bennfentese, Musza Ku­sza külügyminiszter Nagy- Britanniába szökött. Musza Kusza szerdán késő este érke­zett a Londontól délnyugatra fekvő Famborough repülőte­rére Tuniszból. Egyelőre nem hátrálnak Bregától a líbiai felkelők; teg­nap reggel a várostól keletre összecsapások voltak a felke­lők és a kormányerők között, amelyek előző nap visszafog­lalták tőlük a kelet-líbiai tele­pülést - jelentették a helyszín­ről szemtanúk és fegyveresek. A Kadhafi elleni megmoz­dulások kezdete óta mintegy ezer ember halt meg a líbiai összecsapásokban - tűnik ki a brit kormány tegnap közzétett jelentéséből. A dokumentum megállapítja, hogy nincs hiva­talos adat a halálos áldozatok­ról, de hozzáteszi, hogy több jelentés is mintegy ezerre be­csüli az életüket vesztettek számát. Moammer Kadhafit ábrázoló plakáttal a kezében mutatja a győzelem V-jelét egy tüntető Tripoliban mti-fotó: EPA/Mohamed Meszara Tüntetést szerveznek Felvételizők Az új alkotmány tervezetét bírálja a charta (Folytatás az 1. oldalról.) A 2008 szeptemberében Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök kezdeményezésére megalakult demokratikus charta szóvivője kiemelte: a határon túli magyar állampol­gároknak biztosított szavazati joggal a kormánytöbbség el akarja venni a Magyarorszá­gon élő nyolcmillió választó­­polgár jogát, hogy maga hatá­rozza meg, mi történik vele a jövőben. Úgy fogalmazott: a Fidesz lehetővé akarja tenni, hogy a „szomszéd országok­ban élő magyarok egy a párt­hoz közel álló kisebbségét mozgósíthassa a magyarorszá­gi választásokra”. Bauer Tamás kitért arra is, hogy tüntetésük helyszínéül a Kossuth teret szerették volna, de annak közepét a kormány egy „fényképkiállítás ürü­gyén” hónapokra lezárta. „Nem kordont vonnak, hanem egy kiállítás paravánjával zár­ják el a demokraták elől a kor­mányellenes tüntetések hagyo­mányos színhelyét” - jelentet­te ki, megjegyezve: demonst­rációjuk helyszíne így a Bat­­thyány-örökmécsesnél lesz. Egyre erősebb a radioaktivitás Tovább növekedett a katasztrófa halálos áldozatainak száma Tokió (mti)­­ A japán kor­mány elutasította a Nem­zetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) javaslatát, hogy szélesítse ki a fuku­simai atomerőmű körüli kitelepítési övezetet. A kormány egyelőre nem tervez ilyen intézkedést - rea­gált Edano Jukio kormányszó­vivő a NAÜ-javaslatra. A Fu­­kusima-1 atomerőműnél a megengedettnél több mint négyezerszeres a tengervíz ra­dioaktivitása, a sugárszennye­zettség a küszöbértéket 4355- szörösen haladja meg - közöl­ték tegnap. Tovább növekedett a föld­rengés halálos áldozatainak száma: 11 417 halottja és 16 273 eltűntje van tegnapi adatok szerint a március 11-ei földlökésnek és a szökőárnak. Z3Cn N­m­ E3 o £ C 'C A radioaktív szennyezést mérik egy rizsföldön Fukusima közelében i­s es érettségizők az idei évben " (Folytatás az 1. oldalról.) Princzinger Péter, az Ok­tatási Hivatal elnöke elmond­ta: a felvételizők többsége az elektronikus jelentkezést vá­lasztotta, 81 054-en éltek ez­zel a lehetőséggel, számuk idén először haladta meg a pa­píron jelentkezőkét. Alapképzésre 95 660-an, egységes, osztatlan képzésre 10 622-en, felsőfokú szak­képzésre 8842-en, mesterkép­zésre 25 506-an adtak be ké­relmet. Az állandó lakhely alapján legtöbben, több mint 42 ezren a közép-magyaror­szági régióból jelentkeztek. Princzinger Péter elmondta azt is: több mint 142 ezer diák - mintegy háromezerrel több, mint tavaly - tesz érettségi vizsgákat idén a május 2. és június 28. közötti vizsgaidő­­szakban. A vizsgák 1187 helyszínen, 3723 vizsgabi­zottság közreműködésével zajlanak majd. A diákok együttesen 485 ezer érettségit tesznek le, ebből 31 ezer az emelt szintű vizsga, 454 ezer a középszintű. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz ké­pest 14 százalékkal, négy­ezerrel emelkedett. A mostani vizsgaidőszak újdonsága, hogy emelt szintű vizsga csak azokból a tár­gyakból tehető, amelyek a fel­vételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figye­lembe vehetők - közölte a hi­vatal elnöke. Halmos György halmos.gyorgy@naplo.pl­.hu Valószínűleg csak a változás állandó Az aktuális érettségitípusok, választható tantárgyak listá­ja, illetve a felsőoktatási rendszerben zajló változá­sok, átalakulások egy laikus számára éppen olyan nehe­zen követhetőek, mint a költségtérítéses képzéssel kapcsolatban napvilágot lá­tott nyilatkozatok. A költség­­térítéses képzések „kivezeté­se" a Széll Kálmán-tervben szerepelt először, de mint később kiderült, pontosab­ban nem derült ki az, miként került bele. A legutolsó tájé­koztatás úgy szól, hogy az oktatási államtitkárság szán­dékai szerint megmarad a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rend­szerét. Dux László helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fenn­marad. Az előző két mondat csak némileg csökkenti a költségtérítéses képzés jövő­jével kapcsolatos bizonyta­lanságot, hiszen egyrészt a „valószínűleg fennmarad" kifejezés nem tekinthető végleges állapotnak, más­részt az oktatási államtitkár­ság szándékairól van szó. Mi van akkor, ha másnak más szándékai vannak? Pokorni Zoltán, az Országgyűlés ok­tatási bizottságának fide­­szes elnöke szerint, ha nem tartják fenn a költségtéríté­ses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek fi­nanszírozhatóak, és ezt az álláspontot osztja a Magyar Rektori Konferencia is. 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Panaszok a biztoshoz Budapest (mti)­­Túlnyo­mó többségében a mo­billefedettséggel, a mo­bilcsomagok szolgáltatá­saival és a számlavitákkal kapcsolatos panaszok ér­keztek a médiabiztos hi­vatalához 2011 eddig el­telt időszakában. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos tegnap el­mondta: csak olyan piaci ma­gatartás esetén járhat el, amm­ely nem jogsértő, de amelynek so­rán a fogyasztó érdeksérelmet szenved el. A média- és hír­közlési biztos nyomozati cse­lekményre nem jogosult, és nem szabhat ki bírságot sem. A biztos kiemelte: január 1- je óta 609 panasz érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon belül működő Mé­dia- és Hírközlési Biztos Hiva­talához. Ezek közül 591 hír­közlési területet, 18 pedig mé­diaszolgáltatást érintő panasz volt. A panaszok kisebb része a túl gyakori reklámsugárzás-­­ra, arckép tiltott módon való bemutatására és telefonon tör­ténő televíziós szavazások le­bonyolítására vonatkozott. Onagava (mti) - Romos há­zak fölötti magaslaton be­szélget két, szükségszálláson lakó férfi a Mijagi prefektú­­rabeli Onagavában húsz nappal az után, hogy a Rich­ter-skála szerinti 9-es erős­ségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidé­két, a rengés pedig szökő­árt okozott az epicentrum közelében mti-fotó: AP/Ri Dzsin Man Hivatali visszaélés miatt ítélték el Másfél év felfüggesztett börtönt kapott Benedek Fülöp volt szakállamtitkár (Folytatás az 1. oldalról.) A táblabíróság Benedek Fülöp két társának elsőfokú ítéletét is helybenhagyta: a másodrendű vádlott, egy mi­nisztériumi titkárságvezető egy év két hónap, ugyancsak három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mel­lékbüntetésként pedig 1,5 millió forint pénzbírsággal sújtották. A per harmadrendű vádlottját, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét a bíróság bűncselekmény hiá­nyában felmentette a bűnse­gédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól. Az ügy egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vád szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkára­ként dolgozó Benedek Fülöp nyomására. Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azt mondta: az első­fokú bíróság koncepciója sze­rint ő és a másodrendű vádlott tisztában volt azzal, hogy a te­rületet golfpályának szeret­nék, ő azonban a vállalkozóval csak egyszer találkozott, és nem tudta, hogy a földterület­nek milyen funkciót szán. Munkája során határozottan, de törvényes keretek között utasított, törvényes megoldá­sokat kért, őt és a kollégáit tisz­tességes szándék vezérelte. A bíró az ítélet indokolásá­ban azt mondta: az elsőfokú bíróság minden körülményt alaposan feltárt, indokai pedig helytállóak. Mint mondta: az első- és a másodrendű vádlott olyan intézkedéssorozatot haj­tott végre, amelyre nem volt jogosultságuk, a harmadrendű vádlott viszont mindvégig el­lenállt, szabotálta az akciót.

Next