Fejér Megyei Hírlap, 2011. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-15 / 88. szám

* LELTÁRBAN • A város területe 5167 hektár. • A település lakói­nak száma 6349. • A város polgármes­tere Czompó István. A testület tagja az alpol­gármester Szőke Er­zsébet, Czöndör Mi­hály, Csányi Kálmán, Csíki Szilárd, Kátai György, Paál Huba, Szajkó János, Tüke László. A vá­ros jegyző­je Vezér Ákos. • Díszpolgáraik közt van Szabó Sándor, Ba­log Józsefné Marika néni, Kádár Béla, Ko­vácsai Sándor. • A városnak két part­nertelepülése van. Az egyik a németországi Staufenberg, a másik a romániai Kisiratos. • A településen tevé­keny civil élet zajlik. A városi honlapon meg­található nyolc sport­egyesület, tíz kulturá­lis szervezet, kilenc karitatív"l és­­, négy egyéb szervezetük. A két történelmi egyház mellett megtalálható a településen a Ma­gyarországi Keresz­tény Misszió Szövet­ség Egyház is. 2011. ÁPRILIS 15., PÉNTEK A megye településeit be­mutató sorozatunkat a Fe­jér Megyei Önkormányzat támogatta PUSZTASZABOLCS Szabolcsi füzetek VÁROSIASODÁS Mentőállomás, csapadékvíz - megoldások Kovalcsik Katalin kovalcsik.katalin@fmh.pk­.hu Pusztaszabolcs - Nagy­községként a legna­gyobb volt a megyében, városként sem kicsi. Községtörténeti füze­tekben örökítik meg, elevenítik fel múltjukat, adják tovább a jövőnek. Megyénk néhány települé­se - köztük Pusztaszabolcs is - nagyon szerencsés helyzet­ben van, mivel az egykori te­lepülésalapítók jó helyen ve­tették meg a lábukat. Nem so­rolom az autópályák közelsé­gét, a fővárost, a Velencei-tó lehetőségeit, a dunaújvárosi kínálatot. A szabolcsiak tud­ják, sok helyre és gyorsan el tudnak jutni. Vonattal a leg­gyakrabban, de ma már nem luxusjármű az autó, a legtöbb családban hétköznapi közle­kedési eszköz a városban is. A felnőtt lakosok eljárnak a fő­városba dolgozni, de mivel néhány éve egy jelentősebb cég bejáró dolgozói szállítása helyett inkább Szabolcsra te­lepült, megszűnt az ingázás, az utazgatás. Megérkezett vi­szont az iparűzési adó, amely­nek jelentős részét két na­gyobb vállalkozás adja, de vannak agrár- és más foglal­koztatóik is. A munkaképes lakosok közül néhányan átjár­nak Százhalombattára. Az el­látásra nem panaszkodnak a szabolcsiak, kisboltjaik ellá­tása jó, az egyéb szolgáltatá­sok is fölzárkóztak a városi la­kosok elvárásaihoz. Eredményként tartja számon a város­­ vezetése, hogy hete­dik éve van gyerekor­vosuk, három felnőt­torvosi körzet, fogor­vos, gyógyszertár. Az orvosi ügyelet Kul­cson található, az ügyeletes orvos kocsival járja a kistér­ség területét, házhoz megy a gyógyító naponta négytől másnap reggel hétig és a hét­végeken is. Sikerként, nagy eredményként értékelik a te­lepülésen a mentőállomás lét­rehozását, több mint 30 millió forintjába került a városnak, 2007-ben adták át. A volt víz­mű épületéből indul a sziréná­zó mentő, az önkormányzat ezen a helyen szeretné létre­hozni a kész kiviteli tervvel rendelkező egészségügyi centrumot két háziorvosi ren­delővel, nővédelmi tanács­adóval. A családsegítő és gyerekjátéti szolgálatnak az Adonyi úti orvosi rendelőt, a szolgálati lakást fogják átala­kítani. Az útjaikra és egyéb fej­lesztésekre hitelt vettek fel, 2015-ben jár le a 140 milliós, fejlesztésre felvett összeg, amelynek évi hiteltörlesztésé­re 10-14 milliót kell kifizetnie a városnak. A pénz egy részét a csapadékvíz-elvezető árok­rendszer befejezésére fordí­tották, a hivatalt is megépítet­ték, 2010-ben ötven százalé­kos támogatással a Vörös­marty és a Hársfa utcát tették rendbe, de továbbra is javíta­niuk kell az útjaikon. Van kész kiviteli tervük, a pályázat megjelenésére várnak, csak önerőből nem képesek finan­szírozni a felújításokat. A járdáik negyven­ötven éve készültek, azokra is ráférne a fel­újítás, többször szóvá is teszik a lakosok a közmeghallgatáso­kon. Ahol nem „fújta el a szél” a cementet, ott azért még jól járha­­tóak az öregecske járdák is, de mindenképp szükségesnek tartják a javításokat. A szennyvízcsatorna befe­jezése 2002-ben vált sikertör­ténetté, a belvíz az egész tele­pülésen hatalmas probléma volt, sikerült hozzá több mint 300 millió forintot nyerniük, 2008-ra befejezték az árok­rendszert. A víz nem új keletű problémája a településnek, amikor 1945-ben az újfalui részt kezdték benépesíteni, az akkori öregek tudták, hogy ez a rész mindig lápos volt, cu­korrépát termesztettek rajta, mert az bírja a vizet. Azóta nincs rajta cukorrépa, de néha a pincékben még víz igen. Civil közösségeik össze­tartók, szervezik a kulturális, a sport-, az egyházi és karita­tív rendezvényeket. A köz­ségtörténeti füzetek sorozat, amelyben a Szabolcsai csalá­dok életét, értékeit, örömeit, történelmi és magánéleti sors­fordító eseményeit örökítik meg. A füzetek képek, emlé­kek, személyes visszaemléke­zések, leírások egy község mozgalmas évtizedeiről. Az idegen számára érdekes hely Pusztaszabolcs, ami 2008-ban jutott városi ranghoz. Őriz némi falusi ízt, kínál városias nyüzsgést, piacot, boltot, panziót, látni­valót. A város lakóhely, ott­hon, ami visszahív. A zsebkalauzt lassan ki kell egészíteni, a település fejlődését dokumentálni Megújul a Petőfi Terem a könyvtárral együtt, több mint 80 millió forintot nyert a munkához a város A jövő az egyik büszkesége Pusztaszabolcs (kk) -Újrahasznosítás, erő­­szakmentes kommuni­káció, ez az óvodai program része a telepü­lésen.­ ­ A büszkeségem kicsit személyes, mert én elsősor­ban az óvodáinkra vagyok büszke, amelyek a József At­tila általános iskola és óvoda közös igazgatása alatt működ­nek- a Zsiráf óvodavezetője, Bartókné Piller Magdolna ve­zetői feladatai mellett sok időt tölt a gyerekek közt. - Mind a két telephelyünk a Zöld óvoda cím birtokosa, amiből még nincs sok az országban, és már másodszor érdemeltük ki. Előminősített referencia­­intézmény vagyunk, ami azt jelenti, hogy a kompetencia alapú nevelésben dolgozik mindkét óvodánk. A gyer­mekeink napjai tevékenyen telnek, élményekhez juttat­juk, differenciáltan fejleszt­jük őket. Nyitottak vagyunk a szülők felé, őket is bevonjuk az óvodai életbe. Az óvónőink kreatívak, az intézményeink megjelenése, az ötletes eszkö­zök, játékok, a szobák díszei őket dicsérik. Szeretem a szép udvarunkat, a rendes környe­zetünkre vagyok büszke, amelyhez a gyerekek is hoz­zájárulnak. A városunk egyre szebb, és amit a felnőttek tesz­nek érte, a jövőért, a gyere­keinkért teszik. Bartókné Piller Magdolna óvónő napjait évek óta az apróságok közt, kedves munkatársaival tölti HELYI ÉRTÉKTÁR • A településen 1936-1942 között épült az impozáns, kéttornyú római katoli­kus templom. A Szent Imre tiszteletére emelt templomban van az ország egyik legrégeb­bi, védett, barokk or­gonája, amelyen Liszt Ferenc is játszott. • A Zichy-kastély. • A református temp­lom. • Az I. és II. világhábo­rús emlékmű. • A vasútállomás kö­zelében áll a 375. so­rozatú gőzmozdony. • A cikolai tavak a horgászok kedvelt he­lye, védett növények és védett állatok is ta­lálhatók a tavaknál. FEJÉR |­MEGYEI HÍRLAP *7 Működési hitelt nem kértek Az iparűzési adó fontos a város életében Pusztaszabolcs (kk) - Czompó István polgár­­mester nem Szabol­cson, Perkátán született, de kéthetes kora óta él a településen. Községi, majd városi vezetőként is évek óta dolgozik. - Tősgyerekes szabolcsi­nak vallom magam, itt végez­tem az általános iskolát, kö­zépiskolát, ami 1963-ban jött létre, az általános iskola egyik tantermében tanítottak. Az is­kola után 23 hónap katonaság következett, de 1968. szep­tember 17-étől vagyok állo­mányban az általános iskolá­ban. A tanárképzőn matema­tika, műszaki ismeretek és gyakorlatok szakon végez­tem, de ebből csak a matema­tikát gyakoroltam. A polgármester eredeti szakmája mezőgazdasági gépszerelő, dolgozott egy rö­vid ideig az akkori gépjavító állomáson. - Az életem a faluban, az iskolában folytatódott, meg­nősültem, jöttek a gyerekek. Két lányom van, és két uno­kám. A feleségem tanítónő, óvónőként kezdte, de átnyer­gelt. Nem voltam se vb-tag, se tanácstag, a nacionálémhoz viszont hozzátartozik, hogy osztályidegennek számítot­tam, mert apai öregapámnak volt harminc hold földje meg öt gyereke, kuláknak nyilvá­nították. Apámat elküldték a vasúttól, hosszú ideig nem ka­pott munkát. Emiatt egy napig jártam óvodába, de az öcsém már szerencsésebb volt. Az általános iskolában végigjár­tam a beosztásokat - igazgató nem voltam, de úttörő csapat­­vezető igen. Nem szégyellem, inkább az a baj, hogy ma nincs semmi helyette - bárminek hívják -, ami programot, el­foglaltságot adna a gyerekek­nek. Képviselőként kerültem a testületbe, láttam el felada­tokat alpolgármesterként, majd '98-ban megpályáztam a polgármesterséget, tavaly a negyedik ciklusom kezdtem. Amikor átvette a város ve­zetését, bérhitellel küszköd­tek körülbelül fél évig, de az­óta működési célú hitelért nem kellett bankot keresniük. Nem adósodott el a település.­­ Mindehhez szigorú, megfontolt gazdálkodásra volt szükség, nem hazardíro­zott az önkormányzat. Intéz­ményeink működnek, de ke­mény döntéseket kellett meg­hoznunk, összevontuk az is­kolát, az óvodákat, a dogozói létszám is megváltozott, vi­szont a hét helyett jelenleg négy vezetőnk van. Az önkor­mányzatok legjobb időszaka a '90-94-es időszakban volt, amikor a személyi jövedelem­adót majdnem egészében megkaptuk, most meg alig jut valami belőle, ez meglátszik a települések gazdálkodásán. Szabolcson van iparűzési adó, örülünk ennek a bevételnek. Czompó István mindig a szi­gorú gazdálkodás híve volt AZ ÉN TELEPÜLÉSEM Paál Hubát munkája gyakran elszólította, de szeretett hazajönni Mindig jó visszajönni Pusztaszabolcs (kk) - Nyolca­dik osztályosként, 1955-ben kerültem ide, de azóta eltelt 56 év - mesélte Paál Huba, aki tagja a képviselő-testület­nek, volt megyei közgyűlési elnök, ismeri a települést, az egész megyét. - A város a má­sodik szülőfalum, hiszen falu volt, amikor ide költöztek a szüleim. Szeretem a telepü­lést, itt éltem le az életem, at­tól függetlenül, hogy a munka gyakran elszólított, gyakran hosszabb időre is. Sokat jár­tam külföldön, volt, hogy hosszabb időt töltöttem távol, de visszajönni mindig nagy­­szerű érzés volt. Az ember ak­kor érzi jól magát a lakókör­nyezetében, ha van kire szá­mítani, szóba állunk egymás­sal, legalábbis én így érzem. Pusztaszabolcs még mindig az a hely, ahol élnek az emberi kapcsolatok, működnek a kö­zösségi kapcsolatok, nagyon sok nálunk a civil szervezet, ahol van élettere az együtt töl­tött időnek. Az ember életé­ben sok olyan, apróbb mozza­nat van, amire jó emlékezni, ami a lakóhelyéhez köti. A lé­tesítmények mellett a szemé­lyes élmények, amelyek által jó szabolcsinak lenni.

Next