Fejér Megyei Hírlap, 2011. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-01 / 152. szám
MN. JÚLIUS 1., PÉNTEK Képei Pekingbe is eljutottak Tác(gy) A fehérvári születésű, Kossuth-díjas festőművész, Fehér László - akinek Tácon is van műterme -, a világ sok táján bemutatta már műveit. Most pedig Pekingben látható nyolc nagyméretű festménye. Fehér László korábban, 2008-ban Honkongban szerepelt műveivel: akkor budapesti retrospektív kiállításáról utazott Honkongba. Két éve a budapesti Forrás Galéria vezetője, Tóth Norbert kereste meg a pekingi tárlat ötletével: azt szerette volna, ha Kínában jobban megismerik a magyar művészetet. - Úgy tudom, a tárlat sikert aratott - mesélte Fehér László. - Sőt, tőlem engedélyt kértek, hogy a festményeim szerepelhessenek kínai képeslapokon is. Én megtiszteltetésnek tartom, hogy egy ekkora, népes országban így is megismertetik a képeimet... JaaaaoNaova ,piod Fehér László táci műtermében: egyike azoknak, akik a kortárs magyar művészetet képviselik Kínában A NAP TÉMÁJA fmht VÁRAKOZÁS A kínai testvértelepülés gyanítható távolabbi célja, hogy átvegye Hollandiától az európai virágpiacot. E hódításhoz lehetne a Fejér megyei nagyközség jó logisztikai bázis Egy esély: virágpiac és világpiac Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pl.hu Viccet mesél kollégám a szerkesztőségben, miután Kínára terelődik a szó. Megérkezik a magyar küldöttség Pekingbe, a vendéglátó párttitkár kérdezi: mennyien vannak? Hát, mi úgy tízmilliónyian, hangzik a szerény válasz. És hol szálltak meg?, kérdez ismét a kínai. Ez a tréfa jól érzékelteti egymáshoz mért viszonyainkat. De azt is, hogy nagyot nyerhetünk a kapcsolatokkal. Pavlicsek Zsolt Perkáta kínai kapcsolatainak felelőse. Azért esett a tanár úrra Somogyi Balázs polgármester választása, mert kínai önvédelmi sportmestere és oktatója, és már csak ezért is többet tud a keleti kultúrákról, mint a környéken bárki. Somogyi Balázs 2006-os megválasztásakor új alapokra kívánta helyezni a kapcsolatokat, s ebben számított referensére. - Kína világhatalom, ezen nincs mit vitatkozni. Perkáta számára pedig nagy kiugrási lehetőség az együttműködés felgyorsulása - szögezi le Pavlicsek, miközben a helyi iskola tanárijában tanév utáni teendőit intézi. De ő is gyerek volt, amikor az első kínai delegációtag betette a lábát (illetve a Volgáját) Perkátára. Nos, lapozzunk vissza a múltban. Félszáz éve kerültünk „viszonyba” Peking Fengtai kerületének Huahsziang nevű részével. Már akkor sem volt Perkáta velük egy súlycsoportban, de ezt a kínaiak megszokhatták Európában, így nem éreztették fölényüket. Huahsziang kétszázezres hely, és sportcsarnokába egy az egyben be lehetne tolni a négyezres Perkátát házastul, lelkestül. Egész pontosan 1960. április 3-án írt alá Huahsziang Népi Kommunája és a perkátai termelőszövetkezet egy barátsági megállapodást, ennek nyomán 1961. január 1-jétől nálunk átkeresztelték a gazdaságot Magyar-Kínai Barátság Termelőszövetkezetre. Negyven éven át ápolgatta is a politikai okokból létrejött jó viszonyt a két fél. A helyiek tudtak erről, de csak annyiban érintette őket, hogy időnként megjelentek fekete Volgával a kínai delegációk a faluban. Ez változott meg 2001-ben, amikor a két hely közös akarattal településszintűre emelte az addig szövetkezeti alapú kapcsolatokat - lépked az időben gondolatban előre Pavlicsek Zsolt. Aki úgy látja: megvalósultak ugyan a találkozók és a kölcsönös látogatások, tényleges eredmények azonban nem látszódtak sem gazdasági, sem pedig kulturális területen. Aztán 2007-ben megalakult a Perkátai Kínai Egyesület (ma Klub), az önkormányzat többször járt a budapesti kínai nagykövetségen is. Perkátán vendégül látták Chen Ziliut, a falu díszpolgárát, az egyik korábbi nagykövetet és feleségét. Azaz Péter bácsit és Kati nénit, mert az egyszerűség és a praktikusság nevében a helyiek a kínaiakat rendre magyar névre keresztelik, amit ők megadóan és mosolyogva tűrnek. Aztán 2010-ben tíz évre előre rögzítették az együttműködés kereteit a gazdaság, a kultúra, az oktatás területén. Erre a papírra ez év januárjában kerültek aláírások Pekingben: az eseményen ott volt, s annak jelentőségét növelte L. Simon László országgyűlési képviselőnk is. - Nehéz volt a dolgunk, mert Huahsziang fontos hely Pekingben, ezért az ottani vezetők gyorsan emelkednek a ranglétrán, és mindig új emberekkel kellett tárgyalnunk - mondja Pavlicsek Zsolt, de korántsem panaszképpen. Annyi biztos, hogy ami minap kormányszinten megtörtént, lendületet adhat, Perkátának pedig nagy a fórja az ötvenéves előzmények miatt. Mire lehet esély? A két település megbízott munkatársai szorosabb együttműködést kezdtek a Perkátára telepíthető kínai cégek ügyében. Várható, hogy Huahsziang tervei ezek után nem találkoznak Kínában komolyabb kormányzati ellenállással, könnyebben „átverhetik” terveiket saját irányítási hierarchiájukon. Perkátának pedig az a dolga, hogy megteremtse az ipari letelepedés, a gazdaságélénkítés feltételeit. Magyarul hely kell a kínai üzemeknek. Az egyik terv egészen izgalmasan hangzik. Huahsziangban általában női polgármestert neveznek ki, ma is így van ez, a hölgyet Mou Csin Ping asszonynak hívják. Azért e szokás, mert híresek a virágkertészetükről. Annyira, hogy ők végezték el a pekingi olimpia dekorációját is. Úgy vélem, Kína távolabbi célja, hogy átvegye Hollandiától az európai virágpiacot. E hódításhoz lehetnénk mi kiváló logisztikai bázis. Igen, ez már reálisan hangzó, szinte kézzelfogható esély. Miért ne? Pénzük van a kínaiaknak (sok magyar meglepődött már, aki megpróbálta lenézni őket), a „nagyfőnök” pedig minap Budapesten kiadta a jelszót: szabad az út Magyarország felé. És ha na-Sosem jártam még Kínában, de akiknek ez megadatott, meglepő történeteket mesélnek hatalmas távolságokról és hasonlóan hatalmas anyagi különbségekről. Milliomosokról és koldusokról. Metropoliszokról és sárkunyhókról. Fényről és sötétségről, udvariasságról és fegyelemről. Egy nagyhatalomról, amely már az űrt is megcélozta, nemhogy Amerikát és Európát. Az Orbánkormány nem feszegette az emberi jogok kérdéseit, amikor megegyezést keresett. Pavlicsek Zsolt is azt mondta erre, egyszerűen felesleges, nem vagyunk egy súlycsoportban, nekünk nem ez a dolgunk. Szerintem igaza van. Ha megpróbálunk mi akadályt állítani, egy keleties mosollyal átlépnek rajtunk. Meg kell tanulnunk hasonlóan mosolyogva üzletet csinálni velük, lehetőleg előbb és jobbat, mint a szlovákok, lengyelek, vagy bárki a térségünkben. Most fel van dobva a labda. gyobb számban jönnének Kínából, rendbe lehetne hozni a kastélyt, esetleg partnerek lennének egy turisztikai jellegű beruházás ügyében is. (Aztán életet lehelhetnénk a megye kínai kapcsolataiba: a népköztársaság Csilin tartományával kölcsönösen aláírt együttműködési megállapodás a gazdaság területén adott kereteket. A szerződés él, ám a protokoll-levelezésen túl más nem történt januárig, amikor L. Simon ott járt tárgyalni.) A perkátai emberek persze pesszimisták, s ennek részben éppen az ötvenesztendős múlt az oka. Mert ha számukra eddig nem hozott semmit az időnként felemlegetett kínai kapcsolat néhány fekete Volgát és ígéretet, csodavárást, ködevést leszámítva, miért történne ez éppen most másként? Pavlicsek Zsolt hümmög, aztán elismeri, tényleg nem könnyű a perkátai embereket meggyőzni arról, talán most sikerülhet valami. Valóban, magam is érzékelem, ők már türelmetlenek, és nagy a bizalmatlanság. Igen nehezen hiszik el bárkinek, hogy a hosszú ideje meglévő falakat át lehet törni. De tegyük gyorsan hozzá: amit Pavlicsek Zsolt a perkátaiakról mond, igaz megyei, sőt, országos szinten is. Lefordítjuk hát magyarról magyarra: türelmetlenek vagyunk és nagy a bizalmatlanság. Már nehezen hisszük el, hogy a falakat át lehet törni. De talán most. Vagy holnap. Keletről fúj a szél, további képek, információk Tervezik, hogy élénkítik a kulturális kapcsolatokat is. Ezért kölcsönös kiállításokat rendeznének, és fiatalok utaznának el egymáshoz zsúkon :vouvyouSDiWd :doj ■behozatal Kínából (milliárd Ft) ■ kivitel Kínába (milliárd Ft) Perkátaiak a világ egyetlen olyan építményénél, amely az űrből is látható. Eljött az ideje, hogy túllépjünk a kölcsönös látogatások szintjén FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 5 Rácz Richárd Nem bízom meg Kínában, szerintem nem segítenek rajtunk. Az együttműködés nélkül is nagy a kínai populáció minden európai országban. Ők olcsóbban dolgoznak például az építőiparban, kiszorítva ezzel a magyar munkásokat. Az ide való befektetéssel sok területet megszereznek, ahol nem a magyarok, hanem ők dolgoznak majd. Vinczné Tóth Mária ki kell várni a végét, de amennyiben pénzt fektetnek be az országba, vállalkozásokat létrehozva, azzal munkahelyeket teremtenek a hazai munkanélküliek részére is. Ugyanakkor mindenki a hazai termelést támogatná inkább, mint a külföldi tőkét, ezért sokan pesszimisták az ázsiai kapcsolat megújítását, az együttműködést illetően. Stéger Attila Szerintem egy külföldi befektetés jobb, mint hitelért folyamodni más országhoz. Munkahelyeket teremtenek, Kínáról pedig már nem csak a gagyi termékek jutnak az eszembe, hanem a nagy gazdasági erejük is. Fokozatosan jöttek felfelé az évek során, mostanság már nagyhatalomként tartja őket számon az Egyesült Államok is.