Fejér Megyei Hírlap, 2012. március (57. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-14 / 63. szám

RÖVIDEN Sokan itthon nyaralnának Budapest (pl­-információ)­­ Az egyik szálláshely­foglalással foglalkozó oldal látogatóinak 82 százaléka tervez belföldi utazást a nyár végéig, 60 százalékuk a tavalyihoz hasonló összeget vagy annál többet fog elkölte­ni. A nem reprezentatív felmérésen 1049 fő vá­laszolt. A válaszadók 54 százaléka csak belföldre, 11 százaléka csak kül­földre utazna, harmaduk mindkét vakációtípussal tervez. A legtöbben (32 százalék) 20-40 ezer fo­rint közötti összeget akarnak szállásra költe­ni, 20 ezer forint alatti szállásdíjjal számol a vá­laszadók 29 százaléka, 40-60 ezer forint között 13 százalék, 60-80 ezer forint között hét száza­lék, 80-100 ezer forint­tal négy százalék, 100 ezer felett két százalék. Hirdetés UTAZÓ-apró Lakókocsis üdülések megje­lenéstől március 15-ig akcióban, 7 éjszakát fizet, 9-et üdül. Klára Tours, 06/70/392-2064 (R00966). A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE ,2012. MÁRCIUS 14. Körösi Csom­a nyomában HIMALÁJA Önkéntesek segítik a tudós egykori lakhelyének helyreállítását Lampert Kirill utazo.szerk@pk­.hu Egy ével ezelőtt régi könyv megsárgult lapjait olvastam. Az izgalmas írást megszakító fekete­fehér képek alkotója ko­pár hegyvidékeket, sziklá­ra épült buddhista kolos­torokat és ráncos képű, mosolygós szerzeteseket örökített meg fényképe­zőgépével. Az orientalista Baktay Er­vin 1928-ban az általa a világ tetejének nevezett Ladakhban tett utazását gondolatban kö­vette­ nyomon. Expedíciója során felkereste az első tibeti­angol szótár megalkotójának, Körösi Csom­a Sándornak em­lékeit a Himalája nehezen megközelíthető völgyeiben, kolostoraiban. Az egykor Tibethez tartozó, a Himalája és Karakorum vo­nulatai által határolt Ladakh India legészakibb csücskében található. 2006-ban egy fiatal magyar építész és párja Baktay leírása alapján felkereste azt a palotaerődöt, amely 1823-24- ben a tudós-nyelvész, orienta­lista kutató Körösi Csorna lak­helye volt. Az épületet és ben­ne Csorna szobáját siralmas ál­lapotban találták. Két évvel később már az első önkénte­sekből álló csapat a palota megmentésén dolgozott a Zanszkár völgyi kis fa­luban, Zanglában. Az­óta egyre többen segí­tik a Csorna Szobája Alapítvány munkáját és a 2-3 hónapos la­dakhi nyár alatt részt vállalnak az épület ____ helyreállításában. Tavaly nyáron indultam út­nak Indiába, hogy csatlakoz­zam az önkéntes csapathoz. In­diában az utazás megszervezé­se is kihívást jelent, de végül több nap alatt, kalandos úton eljutottam Zanglába. A faluban több család ad szállást az önkénteseknek. A településen él a helyi király is, ez a megnevezés inkább csak névleges és öröklött, de a la­kosság körében még van tekin­télye és tulajdonába tartozik a palotaerőd is. A ladakhi épületek lapos te­­tejűek és vályogból készülnek. Télen a nagy hidegben a család egy belső szobába húzódik, tü­zet raknak és takarókkal me­legszenek. Mosakodásra a ház udvarában emelt kis különálló vályogépítményben volt lehe­tőség, hordóból locsolhattuk magunkra a hideg vizet. Az ét­kezések, beszélgetések alkal­mával egy nagyobb szobában gyűltünk össze, ami egyben a család nyári élettere. A sző­nyegen ültünk, előttünk ala­csony kis asztalkák. Reggelire csapatit (indiai lepény) kap­tunk zöldségekkel, legtöbb­ször lencsével, a vacsora is ha­sonló jellegű volt, csak rizzsel, padlizsánnal, paprikával, rit­kán krumplival. Húst nem et­tünk és tejterméket is csak rit­kán kaptunk, joghurt formájá­ban. A házaknál főként szama­rat, törpekecskét tartanak. A jakokat közösen a falutól távo­li állattartó telepeken tartják, ahova kijárnak összegyűjteni a száradt jaktrágyát, amit a fá­ban szegény vidéken jó fűtőér­téke miatt használnak. Zanglá­ban sok pénzt nem lehetett köl­teni, a két helyi apró üzletben főleg banánt, üdítőt, csokit és mosószappant vásároltunk. Esténként a fehér, zavaros szí­nű, savanykás ízű házi árpa­sört, a h­angot kóstolgattuk. A település kb. 3500 méte­res magasságban fekszik a Zanszkár folyó partján, innen mintegy 20-30 perces sétá­­___ val, közbeiktatott pi­henővel jutottunk fel minden reggel a 3700 méteren épült palotá­hoz. A nagy magasság­ban, oxigénhiányos környezetben kap­kodni nem lehet. A la­dakhi emberek a kör­nyezetükhöz alkalmazkodva nyugodt, lassú ütemben élik mindennapjaikat. Az extrém körülmények ellenére elége­dettek, nyugodt, derűs ter­mészetűek, ellentétben a mi kényelmes, modern, mégis rohanó, törtető, ideges vilá­gunkkal. A száraz, sziklás vi­déken kemény munkával te­remtik meg a mindennapi be­tevőt. Pénzkereseti lehetősé­get a turizmus ad, a trek­kingelni (magashegyi túrázás) érkező turisták hegyi vezető­ket fogadnak fel. A palotaerőd vályogból és kőből készült többszintes épü­let. A legalsó szinten istálló le­hetett, feljebb a konyha, majd a lakószobák és a szentély. Cso­rna szobája a legfelső szint északkeleti sarkában húzódik meg. A tibeti építészetben nem ismerték a kéményt, és mivel a tudóst zavarta a füst az olva­sásban és írásban, ezért a zord telet is fűtés nélkül vészelte át. Az utóbbi évek megmentő cé­lú beavatkozásai során a falak és szerkezet állapota jelentős mértékben javult. A helyben kitermelt földből vályogtéglá­kat készítettünk. A munkához szükséges vizet szamarak ci­pelték fel a hegytetőre. Az épület délkeleti sarkát kritikus szerkezeti állapota miatt le kellett bontani, majd a helyi mesterek segítségével újraépí­teni. Ennek előkészítését idő­igényes, aprólékos munka előzte meg. A dúcoláshoz szükséges, 5-6 méter hosszú, nehéz fagerendákat a hegy lá­bától a vállunkon cipeltük fel az épülethez. Ebben a magas­ságban ez nehéz feladat. Dél­után feltámad a szél is, a leve­gő tele porral, védelmül masz­kot, kendőt kellett viselnünk. A ladakhi nyelvből fő­leg a munka és étkezés során tanultunk meg néhány szót (kiejtés szerint írva): vályog - kalak, víz - csu, árpa­őrlemény - campa, fi­nom - zsimpó. A falu­ban van iskola, önkén­tesek segítik a néhány ladakhi tanító munká­ját, főleg angol nyelv­ből és készségfejlesztő tárgyakból. Sok gyerek van, de oktatásuk rend­­szertelen, mivel a csa­ládoknak minden segí­tő kézre szükségük van a földeken. Két hét után hagytam el Zanglát. Nehéz hátizsákkal és a többiektől kapott testi és szellemi útravalóval megra­kodva indultam el ezután egy­személyes himalájai magashe­gyi túrámra. Úgy gondoltam, így is Csorna nyomdokain jár­hatok. Az ötödik nap reggelén érkeztem Lamaguruba, majd busszal utazásom végére La­dakh fővárosába, Lehbe. A ladakhiak a környezetükhöz alkalmazkodva nyugodt, lassú ütemben élik mindennapjaikat Buddhista szerzetes az egyik kolostorban. A hegyoldalban az a palota, ahol egykor Körösi Csom­a szobája volt Fotó: a szerző további képek, információk fmk. Utazás: Légkondicionált luxusautóbusszal. Szállás- 3 éjszaka 2-3 ágyas, fürdőszobás szállodas szobákban. A szép új 4 csillagos szálloda egy Prága mellett, kisvárosban található (kb. 10-15 percre autóbusszal Prágától) A légkondicionált szobákban tv telefon, minibár, széf és ingyenes internet kapcsolat, a tágas fürdőszobákban furd°­­kád és hajszárító szolgálja a vendégek ke­gyelmét. A szálloda kis wellness részleggé rendelkezik, melynek szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe. Nincs éjszakai buszozás. Ellátás: Büféreggeli (fakultatív félpanzió) Részvételi díj: 48 500 Ft (félpanziós felár: 9 300 Ft, egyágyas felár: 12 000 Ft) Kérje részletes programajánlatunkat! A részvételi díj tartalmazza az autóbuszos utazást a 3 éjszakai szállási reggelivel, az útlemondási biztosítást, a felsorolt prog­ramokat és az idegenvezetést, de nem tartalmazza az esetleges belépődíjakat.­­ Kötnéd fel- és leszállásra: Székesfehérvár, Varpa­ Jelentkezni: 8000 Székesfehérvár, Prohászka út 14-16. Tel.: + 36 22 321-871 www.fehervartravel.hu -FEHÉRVÁR Ufla TRAVEL A Fehérvár Travel Magyarország piacvezető körutazás-szervezője

Next