Fejér Megyei Hírlap, 2012. március (57. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Hatvanmillióra pályáztak Mezőkomárom (w)­­ Az önkormányzat a Start munkaprogramban ta­valy 11 millió forintot használt fel. Negy­vennyolc embert tudtak alkalmazni a külterületi földutak karbantartásá­ra, a belterületi utcák le­­kövezésére, ároktisztí­tásra és járdalapozásra, valamint­­ óvodai fel­­használásra - zöldség- és gyümölcstermesztés­re. Az idén 60 millió fo­rintra pályáztak, és újabb 48 személyt szeretnének foglalkoztatni. A logopédia európai napján Székesfehérvár (zsf)­­Március 6-án első ízben rendezik meg hazánkban a logopédia európai nap­ját. A Beszédjavító Inté­zet csatlakozik a szerve­zés alatt álló „Nyitott ka­puk” programhoz. Dél­után négy órától két helyszínen gyakorlott lo­gopédusok előadásai hívják fel a figyelmet a logopédiai (beszédjaví­tó) terápiák jelentőségé­re. A Gyöngyvirág Óvo­dában Tóthné Négyesi Ágnes „A beszédfejlődés mérföldkövei, mikor forduljunk logopédus­hoz?” címmel, a Mun­kácsy iskolában Fülöp Erzsébet és Czöndör Laura „Fejlesztő eszkö­zök, játékok és játékos­ság a diszlexia, diszgrá­­fia megelőzésében és te­rápiájában” címmel tart előadást. Közép-dunántúli régió KRÓNIKA Már keresik a kenust Magyar vitorlázók keresztezik Rakonczay útjátA kóbor ebeket befogják Az illegális szemétkupacok eltávolítása milliókba kerül a városnak Ercsi (tv)­­ A napokban, a művelődési házban tar­totta lakossági fórumát a Hírlap. Szóba került a kó­bor kutyák ügye, az iskolá­ból hazatérő gyerekek szemetelése és az illegális szemétlerakás egyaránt. A fórumon többen, így pél­dául Rappai László, Erdei Fe­renc is szóvátette, hogy sok a kóbor kutya a településen. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy a reggel iskolába érkező roma gyerekekkel egy csomó kutya is bejön a belvárosba, azután az ebek ott kóborolnak. (A roma és cigány szó egyéb­ként nem hangzott el, minden­ki kisebbségiekről beszélt. Helyben mindenki tudja, hogy a 9 ezres település 1,5 ezerre becsült roma lakossága több gondot okoz, mint a többiek együtt.) A polgármester, Szabó Ta­más elmondta, hogy a kóbor kutyák tényleg sok gondot okoznak. Az önkormányzat a székesfehérvári gyepmesteri szolgálattal van kapcsolatban. Munkatársai sokszor havonta kétszer is jönnek, és befogják a kóbor négylábúakat. Ez éves szinten közel kétmillió forint­jába kerül a városnak. Ő is tud­ja, hogy a Savanyúrétről sok eb elkíséri a gyerekeket, de ez ellen nem lehet fellépni: marad a kóbor ebek befogása. Volt, aki azt tette szóvá a fó­rumon, hogy a roma iskolások a városközponttól a Dózsa György útig elszórják a sze­metet a délutáni hazamenetel­kor. Utána pedig a közmunká­sok - nagyjából a szemetelők szülei - szedik össze az utcák­ról a hulladékot. A polgármes­ter elismerte a tényt, ám azt is hozzátette: rájuk kell szólni, hiszen a közösségnek kell ne­velni őket, ez lehet az egyetlen járható út. Felmerült az is, hogy sok ré­gebbi ingatlanon nincs kuka, azaz szemétgyűjtő. A hulladé­kot szétdobálják, vagy zsákok­ba gyűjtik és nem legális he­lyen rakják le. Szabó Tamás ezt a problémát is ismeri. El­mondása szerint évente 4- 5 millió forintjába kerül a vá­rosnak az illegális szemétku­pacok felszámolása. Hamaro­san leülnek a szakemberekkel, hogy kiderítsék, mit lehet tenni a hulladékgyűjtők terjesztése érdekében. Az egyetlen út: a szemetelőkre rá kell szólni Veszprém (szj) - Hétfőn indult el Szeremley Huba vitorlása, amely Rakonc­zay Gábor nyomait is ku­tatja. Erről mesélt Kardos Gábor vitorlázó. - Télen átvitorlázni a Föld­közi-tengeren nem veszélyte­lenebb, mint egyedül átevezni az Atlanti-óceánt. Ez is össze­kapcsol minket Rakonczay Gáborral, akit Szeremley Hu­ba vezetésével azok keresnek, akikkel együtt vitorláztam - mesélte Kardos Gábor. - A keresést nehezíti, hogy szél­ben a nagy hullámok lecsök­­­kentik a látótávolságot. - Elő­fordulhat, hogy éjszaka né­hány méterről sem veszik ész­re a világítás nélküli kenut. De bízom benne, hogy csak a mű­holdas telefonnal van problé­ma, emiatt szakadt meg a kom­munikáció. Azon a szakaszon, ahol most lehet Gábor kenuja, nincsenek teherhajó-útvona­­lak, a szállítóhajók legfeljebb a vészjelzésre reagálnak. De Gábor csak jelzőrakétákat vitt magával, nem akart mentést kérni - mondta a vitorlázó. Ra­konczay decemberben indult el, hogy egyedül átevezzen az Atlanti-óceánon. Február 6. óta nincs hír róla. Szeremley és legénysége arra vitorláznak, bíznak a sikerben. Miként éli meg a helyzetet Rakonczay Gábor felesége, Viktória és családja? Megtudhatja vasár­napi számunkból. Fotó: Napló Szeremley Huba segíti a keresést Missziók a sivatagban VÁLTÁS A Sínai-félszigetre mennek, Nyugat-Szaharából jönnek Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pk­.hu Székesfehérvár - Huszon­három katona és rendőr (közöttük több Fejér me­gyei) indul útnak a Sínai­­félszigetre, hazánk egyik misszióját teljesíteni. Ket­ten pedig Nyugat-Szaha­rából érkeztek haza. Huszár János dandártábor­nok, az Összhaderőnemi Pa­rancsnokság szárazföldi hade­­rőnem-főnöke búcsúztatta a katonákat és a rendőröket, va­lamint kitüntette a két Nyugat- Szaharából hazatért tisztet. - Nemzetközivé kell válni, miközben meg kell maradniuk magyarnak. Jelenleg tizenhá­rom országban, tizenhét misz­­szióban mintegy ezer fővel vállal feladatot a Magyar Hon­védség - vont mérleget a tá­bornok. Majd rátért a helyzetre és a körülményekre, amely a Sínai-félszigeten várja a ma­gyarokat, a harmincadik váltás tagjait. Akik katonai rendésze­ti feladatokat látnak majd el a területen, ellenőrzik a jármű­veket, biztosítják a rendezvé­nyeket, s beavatkoznak min­denkor, ha az szükségesnek látszik. És vélhetően lesznek meleg helyzetek, és nem csak a sivatagi hőmérséklet miatt. Elrabolt turisták, megszállt és kifosztott szállodák, fenye­getett békefenntartók jelzik az Egyiptomhoz tartozó félsziget beduinjainak öntudatra ébre­dését - így összegzik a katonai szakértők az ottani helyzetet. A csempészetből gazdasági előnyt kovácsoló csoportok Mubarak elnök bukása után igyekeznek kihasználni a hata­lom meggyengülését. Három koreai és két amerikai turista, huszonnégy kínai cementgyári munkás, két egyiptomi rendőr és tizenhét kiskatona látta en­nek kárát - és ez csak a január vége óta elraboltak listája. Ja­nuárban lerohantak egy szállo­dát is, amelyben nem voltak vendégek, de amit lehetett, azt elvitték onnan. Általában nem folyik vér, de egy francia turis­ta meghalt, egy német pedig megsebesült, amikor a honta­lan beduinok kiraboltak egy bankot a tengerparton. A Sí­­nai-félsziget egyes részein gyakorlatilag nincs közbiz­tonság, bármikor kitörhet a tűzharc, a magyar katonák pe­dig könnyen emberrablás cél­pontjaivá válhatnak, így fo­kozták a biztonsági intézke­déseket. A Sínai-félszigetre indulók még előtte vannak annak, ami­ről a Nyugat-Szaharát megjárt katonáink már felszabadultan mesélhetnek. Két tisztünk ér-A haza védelmére is hasznosítható a missziós rutin kezett haza a Marokkó által megszállt országból, ahol már nem folynak harcok. Az ENSZ a békét felügyeli és elvileg elő kellene készítenie a népszava­zást az elfoglalt területek ho­vatartozásáról. (A küldetésről később interjút olvashatnak.) további képek, információk fmht A felvétel jobb oldalán látható két tisztünk Nyugat-Szaharából jött haza és kapott kitüntetést, a többiek a Sínai-félszigetre indulnak majd Fotó: Tihanyi Tamás A nyugat-szaharai függetlenségi háború elhagyott fegyverei Fotó: Gregority Antal 2012. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Venezuelai vendég Fehérváron Székesfehérvár (zsf)­­ Szerdán érkezett Székesfehérvárra Ad­riana Gottberg Gil, a Vene­zuelai Bolivári Köztársaság Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magas rangú vendég látogatásának első állomása a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Isko­la Sziget utcai épülete volt, ahol részt vett egy spanyol nyelvű tanórán. Meghallgatta a tanulók előadásait városunk­ról és beszélgetett a fiatalok­kal, majd rövid megbeszélést folytatott Cser-Palkovics And­rás polgármesterrel és Brájer Éva alpolgármesterrel. Végül részt vett a Turisztikai Deszti­­náció Menedzsment Konfe­rencián és megtekintette a ké­szülő Hetedhét Játékmúzeum kiállítást a Hiemer-házban. Mentő, tizenöt percen belül mindenütt Aba, Veszprém (ma)­­ A járóbeteg szakellátó szomszédságában épül­het az a mentőállomás Abán, mely az országban újonnan létesülők egyike. Az Országos Mentőszolgá­lat (OM) mentésirányítási, vállalatirányítási rendszeré­nek fejlesztése uniós program­ban valósulhat meg. A projek­tek célja, hogy az OM-nél a kor technikai színvonalának és az uniós irányelveknek megfele­lő rendszereket vezessenek be. A mentésirányítási rendszer fejlesztésének célja, hogy a kórházi kezelést megelőző sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés jelenlegi egyenlőt­lenségeit csökkentsék, helytől és időtől független, egysége­sen magas szakmai színvonalú sürgősségi szolgáltatást bizto­sítsanak. Cél az is, hogy a 15 percen belüli helyszínre érke­zés arányát legalább 7 száza­lékkal javítsák. Végcél pedig, hogy az esetek 90 százaléká­ban 15 percen belül a helyszín­re érkezzenek. Czirner József, az OM Kö­zép-dunántúli Regionális Mentőszervezetének orvos igazgatója elmondta, a 14 mil­liárd forintos pályázat kereté­ben 22 mentőállomást létesíte­nek, a régióban Abán és Bá­bolnán. Hozzáfűzte, a telepü­léseken 10-10 szakképzett munkatársat alkalmaznának. Tavaly Fejér megye fejlődött a legdinamikusabban ellátottság szempontjából: Mórra, Sárbo­­gárdra és Enyingre már került esetkocsi, és 15-15 szakem­bert foglalkoztatnak, például mentőtiszteket. Továbbá Er­csiben és Pusztaszabolcson is javult az ellátási és a foglal­koztatási helyzet is. Fotó: Nagy Norbert Czirner József orvosigazgató

Next