Fejér Megyei Hírlap, 2012. július (57. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-29 / 177. szám
FÓKUSZ 2012. JÚLIUS 30., HÉTFŐ _________________________________________________________________________________________________________________________________ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 5 FRÁSZ Igazolatlan napra nekünk kell fizetni a járulékot, s még az adóhivatalhoz is járhatunk Kötelező részvétel mindenkinek Klecska Ernő klecska.erno@fmh.plt.hu Székesfehérvár, Fejér - Sokan nem tudják, hogy milyen súlyos következménye lehet egy igazolatlan napnak a munkahelyen. Egy ilyen vétség ugyanis, ha munkaügyi következményei nincsenek is, azt eredményezheti, hogy az illető erre az időre kikerül a tb-rendszerből, s mehet az adóhivatalhoz. Egy olvasónk nemrég panasszal fordult lapunkhoz. Ennek lényege, hogy nemrég munkahelyén egy igazolatlan napja lett - ennek oka az ügy szempontjából jelenleg mindegy is ezért berendelték a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz (NAV), mondván: arra a napra nincs társadalombiztosítása. Körülbelül 200 forintot kellett fizetnie és mindenféle nyomtatványokat kitöltenie, erre egy nap szabadságot is ki kellett vennie. Lapunk gyors körkérdése eredményeként kiderült: az illető nem egyedül járt így, igaz, az gyakorlatilag csak a munkáltatón múlik, hogy maga elrendezi-e a papírmunkát vagy ilyen kellemetlen helyzetbe hozza a munkavállalót. Az ügyben a NAV regionális adóigazgatóságának szakértőit kérdeztük meg. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) felsorolja azon eseteket, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult - tájékoztatta lapunkat Gellér Máté, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-dunántúli regionális adófőigazgatósága jogi, tájékoztatási és törvényességi főosztálya munkatársa. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján fő szabályként a törvény szerint biztosítottnak minősülő személyek jogosultak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. A biztosítotti minőség, és ezzel egyidejűleg a járulékfizetési kötelezettség, valamint az ellátásra való jogosultság a törvényben részletesen felsorolt jogviszonyokon alapul, a biztosítás a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart. A Tbj. alapelvi szinten rögzíti, hogy a társadalombiztosi Az egészségügyi szolgáltatásért idén havi 6390, azaz napi 213 forintot kell fizetni tásban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező! A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek összege 2012-ben havi 6390, azaz napi 213 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen Magyarország terüvető hónap 12-ig kell megfizetni. A Tb-törvény felsorolja azon eseteket is, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, s ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult - erősítette meg a szakember. A magánszemély fizetési kötelezettsége biztosítási jogviszonya szünetelésének kezdő napjától annak végéig fennáll, a szünetelés végével be kell azt jelentenie. E két bejelentést - a kezdetit és a végsőt - akkor is meg kell tenni, ha a biztosítási jogviszony csak egy napig szünetel. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a magánszemély nem válik biztosítottá, a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségbiztosítási ellátások közül kizárólag egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot - hívta fel a figyelmet a szakértő. további képek, információk fmh. Hirdetés FMH-illusztráció Példátlan szigor - egy igazolatlan nap kezelése akár a végletekig eldurvíthatja a munkahelyi légkört Szerintem sok fontos dolgot nem tudnak az emberek a „tébéről". Például azt, hogy a biztosított jogviszony és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság nem ugyanaz. Kevesen olvasták csak el az új Alaptörvényt is, de ez érthető, hiszen ki a fene olvas alaptörvényt?! Azt sem tudják sokan, hogy a köztársasági Alkotmányt váltó Alaptörvényben nem szerepel a társadalombiztosítás joga, a szövegben még a kifejezést sem találni. Az ellenzéki pártok szerint így az embereknek ma nincs alkotmányos joguk az egészségügyi ellátáshoz. Korábban járulékot, most nyugdíjadót és egészségügyi adót fizetünk, s a járulékért - mint azt a neve is mutatja - jár valami, az adóért viszont nem. Akárhogy is, de ideje lenne észrevenni: az államra egyre kevésbé számíthatunk. Ha magunk nem képezünk tartalékot aktív korunkban, más nem fog - legfeljebb annyit, amiből éhen lehet halni. Olvasónk ajánlotta MEGÍRTUK a létén. Azt is kevesen tudják, hogy a járulékfizetést az arra kötelezett helyett - annak hozzájárulásával és az adóhatóság jóváhagyásával - végül más személy vagy szerv is teljesítheti. Az adózás rendjéről szóló törvény (Atv) alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezését, illetve annak megszűnését a magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatóságnak (NAV). Ennek alapján az adóhivatal a járulékfizetési kötelezettséget az adófolyószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot - ettől függetlenül is - a tárgyhóz kö-