Fejér Megyei Hírlap, 2013. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-01 / 229. szám

2 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAPKRÓNIKA RÖVIDEN Szentté avatnak két néhai pápát Vatikánváros (mti) - Jö­vő év április 27-én avat­ják szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pá­pát - jelentette be tegnap Ferenc pápa. Az egyház­fő a bíborosokkal tartott vatikáni konzisztóriu­­mon közölte a dátumot. Ferenc pápa júliusban hagyta jóvá a két néhai katolikus egyházfő, An­gelo Giuseppe Roncalli (1958-1963) és Karol Wojtyla (1978-2005) együttes szentté avatását. Letartóztatnák a Mol-vezért Zágráb (mti)­­ Megkapta a Hernádi Zsolt Mol-el­­nök-vezérigazgató letar­tóztatására vonatkozó kérelmet a horvát rend­őrség igazgatósága - ad­ta hírül tegnap a Hina horvát hírügynökség. A rendőrségi forrás azt mondta a Hinának, hogy a letartóztatási kérelmet nemzetközi elfogatópa­rancs követi, amelyet az Interpol oldalán tesznek majd közzé. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fize­tett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányí­tásában. A nyomozást a magyar ügyészség 2012 januárjában bűn­­cselekmény hiányában lezárta, azzal, hogy sem a Molhoz, sem annak vezetőihez bűncselek­mény nem köthető. Békemenet október 23-án Budapest (mti)­­ Béke­menetet szervez október 23-ra Budapesten a Civil Összefogás Fórum (CÖF). A CÖF szóvivői és a Békemenet szerve­zői közleményükben azt írták, a baloldal ag­resszivitására hathatós választ kell adniuk: „ők erőszakot hirdetnek, mi méltósággal ünneplünk”. A szervezet szerint „Baj­­nai mozgalmának vasár­napi demonstrációja” túllépte a jó ízlés határát, a baloldal újabb mély­pontra jutott a politikai trágárság terén. Tiltakozás a szabálysértési törvény módosítása ellen PARLAMENT A legfőbb ügyészt a Csatáry-molinóval kapcsolatban kérdezték Budapest (mti)­­ Napirend előtti felszólalásokkal kez­dődött, majd interpellá­ciókkal, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel foly­tatódott az Országgyűlés plenáris ülése tegnap. Délelőtt műanyag szala­gokkal keresztezte a parla­menti ülésterem felé vezető egyik folyosó átjáróját az Együtt-PM szövetség két po­litikusa, akik így tiltakoztak a szabálysértési törvény mó­dosítása ellen. Szabó Tímea újságírók előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény­­hozás a jogszabályjavaslat el­fogadásával felhatalmazza Budapest főpolgármesterét arra, hogy „kitiltsa a hajlékta­lanokat a közterületről”. A két független képviselő ennek kapcsán egy „Aki kitiltja Kitiltanák a hajléktalanokat a közterületről a szegény embereket az utcá­ról, annak nincs helye a parla­mentben” feliratú táblát is el­helyezett az átjáró előtt. A plenáris ülésen legfőbb ügyésznél kérdezett rá a Csa­­táry Lászlóval kapcsolatos molinó ügyében a nyomozás megszüntetésére Steiner Pál (MSZP). A képviselő választ várt a többi közt arra: az ügyészség miért nem indított hivatalból eljárást. Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: a hivatalból való el­járás kötelezettsége az ügyész­nek, ha tartalma szerint felje­lentésről szóló levelet kap. A feljelentéskiegészítés során dokumentumokat szereztek be - közölte, hozzátéve: az eset körülményeiből az derült ki, hogy a molinó 10 másodper­cig volt kifeszítve, és nem kí­sérte olyan szurkolói magatar­tás, amely alkalmas lenne ria­dalomkeltésre. Ezért állapítot­ta meg a bűncselekmény hiá­nyát a rendőrség. Lapzártánk után szavazott a Ház a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) köztársasági elnök által javasolt tagjairól. Az MSZP politikusai és az Együtt-PM szövetség függet­len képviselői délután közöl­ték, hogy nem vesznek részt a Nemzeti Választási Bizott­ság tagjainak megválasztásá­ban. Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes és Karácsony Gergely, az Együtt-PM politikusa azt mondta: nem értenek egyet azzal, hogy az „ismeretlen” -életrajzuk alapján a választá­si eljárással korábban több­nyire nem foglalkozó - jelöl­tekről egy szavazással kell határozni. A határozathozatalok kö­zött szerepelt még a döntés a Normafára tervezett sport­­centrum építését lehetővé te­vő törvényről, valamint a sza­bálysértéseket érintő jogsza­bály-módosításokról. további képek, információk Mtf­otó: Máthé Zoltán Szilágyi Péter és Szabó Tímea egy transzparenst tartanak, miután a szabálysértési törvény elleni til­takozásul műanyag szalagokat ragasztottak keresztbe az ülésterem felé vezető egyik folyosón Benyújtották a büdzsét Varga: 2,9 százalékos lehet jövőre a hiány Budapest (mti)­­ Benyúj­totta a kormány a Magyar­­ország 2014. évi központi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot tegnap az Országgyűlésnek. Az előterjesztést - amely Varga Mihály nemzetgazdasá­gi miniszter közlése szerint GDP-arányosan 2,9 százalé­kos hiánnyal számol - papír­alapon és pendrive-on Kövér László házelnöknek adta át a szaktárca vezetője az Or­szágházban. A rezsicsökkentés költség­­vetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel azon olyan intézkedé­seket vezetnek át, amelyek könnyebbé teszik az emberek mindennapi megélhetését - mondta Varga Mihály. A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely ki­sebb összegből gazdálkodhat­na, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelen­tős tartalék fedezheti - hang­súlyozta a nemzetgazdasági miniszter. A 100 milliárd fo­rintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd fo­rintos további biztonsági tar­talék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét. A NAP FOTÓJA - TÖKSZEMLE Őriszentpéter(m­)- Fű Emese élete első tökfesz­tiválján alaposan szem­ügyre vette a felhozatalt. Lehet, hogy tudatos fo­gyasztóként azt is ellen­őrizte, hogy miből készül az az édeskés, narancs­­sárga bébiétel? Fotó: Szendi Péter Megszüntetnék a jómódúak támogatását Budapest (mti)­­ A kisebb keresetűeket segítő, a jó­­módúakat azonban nem támogató rezsicsökken­téssel, az alapvető élelmi­szerek áfájának mérsék­lésével és az egykulcsos adó eltörlésével segítené elő az MSZP a megélhe­tési költségek csökkenté­sét - összegezte Mester­­házy Attila pártelnök. Az MSZP elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján korábban már benyújtott és újra a parla­ment elé terjesztett javaslata­ikról beszélt. Hangsúlyozta: 1 millió 400 ezer ember nem tudja megfelelően fűteni a la­kását, százezer családnál ki­kapcsolták a szolgáltatást, há­rom év alatt a háromszorosára nőtt a díjhátralékosok száma, egy átlagos család terhei pedig évente 100 ezer forinttal nőt­tek a különböző adóemelések miatt, amiből a rezsicsökken­tés csak 20-30 ezret ad vissza. Mesterházy Attila azt mondta: a kormány által vég­rehajtott rezsicsökkentés ha­szonélvezői a gazdagok, a megtakarítás háromnegyede a legjobban kereső egyne­gyednél marad. Az MSZP ehelyett igazságos és fenntar­­ható rezsicsökkentést javasol, amelyből a jómódúak nem ré­szesülnek, a szegények vi­szont több támogatást kap­nak - hangoztatta Mesterházy Attila. 2013. OKTÓBER 1., KEDD KOMMENTÁR Peltzer Géza peltzer.geza@vasnepe.hu Kell az a beton? A Fidesz egy része azt sze­retné, hogy a rezsicsökken­tés bekerüljön az alkot­mányba. Ha ezt sikerül meg­valósítaniuk a mostani cik­lusban, az azt jelentené, hogy igen hosszú ideig al­kotmányos jog lesz a piaci alapú közszolgáltatások díj­szabásának folyamatos csökkentése. Ami fából vas­karika. Tisztában vagyok ve­le, hogy előfordul és elő is fordulhat, hogy egy mono­polhelyzetben lévő cég (a vizet, távhőt, gázt és elekt­romos áramot szolgáltatók ma ebben a helyzetben van­nak Magyarországon) annyit kér szolgáltatásáért, amennyit akar, mert mástól nem lehet villanyt, gázt, vi­zet venni. De ha az alaptör­vény szerint folyamatos ár­­csökkentésre kényszerülnek, az a másik véglet lenne, és előbb-utóbb a vesztüket je­lentené. És mivel egyedül vannak a piacon, ha tönk­remennek, nem lesz, aki át­vegye a hálózatot, a rend­szert, mi pedig áram, gáz nélkül maradhatunk. Ez sen­kinek sem lehet érdeke. Po­litikai szempontból jól hang­zik, ha egy párt garantálni akarja a szolgáltatások árá­nak folyamatos csökkenté­sét, de ha már nemcsak az extra­, hanem a tisztességes profit is elfogy, akkor - vagy már előtte - a szolgáltató kiszáll, és a tőkéjét oda viszi, ahol nem szól bele senki, mit tesz vele. Mi meg meg­fagyunk, amit még csak ész­re sem vesz majd senki, mert sötét lesz körülöttünk. Rezsi és alaptörvény Megvizsgálják a „bebetonozás" lehetőségét Budapest (mti)­­ Rogán Antal frakcióvezető veze­tésével munkacsoportot hozott létre a Fidesz, hogy megvizsgálják a re­zsicsökkentés alkotmány­ba foglalását. Rogán Antal a tegnapi Fi­­desz-KDNP-frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján kö­zölte: a munkacsoport -amelynek tagja a fideszes Szájer József, Gulyás Ger­gely, Németh Szilárd, Fónagy János és a KDNP-s Bagdy Gábor - feladata, hogy meg­fogalmazza: az alaptörvény­ben milyen szövegszerű ja­vaslattal lehet „bebetonozni” a rezsicsökkentést, azaz ho­gyan tegyék kétharmadossá a nonprofit közműszolgáltatá­sokról szóló törvényt. Az előterjesztés elkészíté­sére három hetet kapott a cso­port. Ezt követően dönt a frak­ció arról, hogy azt beemelik-e az alkotmányba, vagy elégsé­ges-e önmagában a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvény elfogadása - ismertet­te a frakcióvezető. Megjegyez­te, hogy több Fidesz-politikus­­nak is ellenvéleménye van az alkotmányba való „bebetono­zás” ügyében, sőt, a munka­­csoportnak is van olyan tagja, aki „nem lelkes híve” a rezsi­csökkentés alaptörvénybe fog­lalásának. A tegnapi frakcióülésen ha­tároztak arról is, támogatják a rezsicsökkentésért felelős fi­deszes képviselő, Németh Szi­lárd parlament előtt fekvő ja­vaslatát az újabb, 11,1 száza­lékos áram-, gáz- és távhőár­­csökkentésről, amely novem­ber 1-jétől lesz hatályos. Hangsúlyozta, hogy az indít­vány értelmében a számlán lé­vő minden tételnél érvényesí­teni kell majd a 11,1 százalé­kos csökkentést. A kormánypárti képviselők arról is határoztak, hogy nem támogatják „a valódi és fenn­tartható” rezsicsökkentésért benyújtott MSZP-s alkot­mánymódosító javaslatot, mert - mint Rogán Antal elmondta - szerintük az nem az embe­reknek, hanem a multinacio­nális cégeknek jó, hiszen az alapján a jövőben is akár kor­látlanul lehetne emelni az áram, a gáz vagy a távhő árát. Mti-fotó: Kovács Attila Rogán Antal elmondta azt is, hogy nem támogatták a szocialisták javaslatát

Next