Fejér Megyei Hírlap, 2015. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-27 / 122. szám

2015. MÁJUS 27., SZERDA Teke vb-n járt! Hári Boglárka, a Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézmények diákja részt vett a 2015-ös teke világbajnokságon. Őt kérdeztem az elért eredményeiről és élményeiről. - Még egészen kiskoromban, olyan 10 évesen ismerkedtem meg a tekével, amikor a testnevelés órát párszor a tekepályán töltöttük. Az ottani edző lehetőséget látott bennem, így elkezdtem rendszeresen edzésre, illetve versenyekre járni. -Sokan úgy ismerik ezt a sportot... -fiukét legtöbben a bowlinghez hasonlítják, viszont azon kívül, hogy mindkettőben van bábu és golyó, nem sok hasonlóság van köztük. A bowlinggal ellentétben itt kilenc bábura játszunk, és nincsen lyuk a golyóban. Emellett a pályaméretek is eltérőek. - Az idei évben sikerült kijutnod a serdülő világbajnokságra. Mi kellett ahhoz, hogy te is válogatott tag lehessél? - Először is jól kellett szerepelnem a csapatbajnokságban, különböző versenyeken. Ezen eredmények alapján lettem válogatott kerettag, ami januártól havonta egy felkészüléssel járt a válogatott csapattársaimmal. - Végül pedig mesélj magáról a világbajnokságról! - A világbajnokságot a németországi Speichersdorfban rendezték meg, egy, csak a vb-r ffftett nyolc sávos pálcáin? Május 8-án, péntekenérkeztünk meg a helyszínre. Szombaton reggel kezdődött a lánycsapatverseny. 13 országból az előkelő 6. helyen végeztünk. Vasárnap következtek a fiúk, akik sajnos csak all. helyig tudták magukat felküzdeni. A világbajnokság remek lehetőség volt a tapasztalatszerzésre. Tiringer Bettina 10. D. Hunyadi szakközépiskola, Székesfehérvár (AZTDi) TANULÁS A magyar csapat. Bogi a harmadik sorban, két fiú előtt mosolyog Véget ért a Séta tavaszi kurzusa Ezen a héten véget ér a Pannon Lapok Társasága az újságolvasást népszerűsítő programjának, a Sajtó és tanulásnak, a „SÉTÁ”-nak a tavaszi kurzusa. Ezért a jövő szerdán a programban részt vevő középiskolás diákok írásait közlő Sétatér rovat sem jelentkezik már. Köszönet a sok érdekes írásért! Több olyan is volt köztük, amelyet csupán a helyhiány miatt nem tudtunk közölni. Sajnos. B.K.L. SÉTATÉR FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 7 A kötélhúzás volt a sláger! A kihívás napját Magyarországon 1991 óta rendezik meg, amely a világ talán legnagyobb egy napon zajló lakossági sporteseményéhez csatlakozás egyben. A mi sulink a Székesfehérvári Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola is nagy erőkkel készült erre a napra, még a nemzetközi pályázat felhívásához is csatlakozott. 75 éves intézményünk 7 próbát állított a diákság elé, amit 5 helyszínen kellett teljesítenünk. Reggel 7 óra 45-kor az iskolában bemelegítéssel kezdtünk a füves focipályán. Majd Szokatlan, vizes szivaccsal kellett egy kört futni a suli mögött erősítettek az évfolyamok, később egy sorversenyen vettünk részt, ami izgalmas és vicces is volt egyben. Utána egy másik állomáshoz érkeztünk ahol az volt a feladat, hogy egy szivacsot be kellett vizezni majd egy kört futni vele a kijelölt pályán és utána egy vödörbe kellett csavarni, akinek a legtöbb víz volt a vödrében az nyert. Itt mi nyertük meg a versenyt. Kis pihenő után a Haleszban folytattuk a napot ahol, egy váltóverseny vette kezdetét. Itt is jól szerepelt az osztály. Volt kosárlabda, lovagi torna, szelektív hulladékgyűjtés, kézügyességi verseny, és különböző témájú villámkérdések futással párosítva. Szakmai, történelmi, földrajzi, matematikai, biológiai kérdések. Majd a várva várt kötélhúzás, ahol igazi csapatmunka és jól megbeszélt taktika segítségével másodikak lettünk. Következett az ered** ményhirdetés, a kihívás napján 2. helyezést értünk el. Örültünk az elért helyezésnek, nagyon jól éreztük magunkat. Gratulálunk az összes résztvevő osztálynak! Törő Levente 9.E Széchenyi Szakközép^^*r ¡LU sor¡ LU Doa ■ö 5 LL A kötélhúzásban a jó szerepléshez valódi csapatmunka és megfelelő taktika is szükségeltetett Halálos szerelem az óvodában Jobb esetben mindenki emlékszik az ovis szerelmeire, hisz ez az az időszak, amikor mindenki halálosan szerelemes volt minden hónapban másba. Nekem a legnagyobbgengszter hódította elviban a szívemet. Vásott rossz kölyök volt, de komolyan, amolyan ovimaffia. Olyan szinten belevitt engem is a rosszba, hogy az hihetetlen. Először piti módon rám kenegette a dolgait, és naná, hogy engem állítottak a sarokba, de tíz perc múlva ő is ott állt mellettem, mert nem bírt a vérével, így kezdődött a mi ovis románcuk. Ha nem együtt álltunk a sarokban, akkor valamelyikünk szolidaritásból odaállt a másik mellé. Együtt dobáltuk bogyóval az utcán sétálókat és együtt csináltunk olyan rendetlenséget, hogy képtelenek voltunk összepakolni. Alvásidőben a folyosóra száműztek minket, mert kezelhetetlenek voltunk. Lehet, hogy ez csak sima barátságnak tűnhet, de voltak a sarokban lopott puszik, random ölelések. Nem volt nagy szakítás, sem semmi, egyszerűen csak eljött az a kor, amikor már a nemek csatája kezdődött: nekem lettek barátnőim, neki haverjai, és bumm, máris nem volt semmi. Csak vége lett. Azóta sem beszéltünk, és nem lettünk jóban. Sőt, a ve-Míléktevét már nem is tudom. Ka, mindegy. '>'f Azért megkérdeztem pár ismerősömet, hogy mire emlékeznek az ovis szerelemről: „Nálunk egy fiú úgy udvarolt, hogy eldugta a szeretett lány cipőjét.” „Mi úgy fejeztük ki, ha tetszett nekünk egy fiú, hogy elvittük a biciklitárolóhoz és jól összevertük.” „Egyszerű bokros sztori, a lány és a fiú a bokorban voltak, és beszéltek meg sugdolóztak.” „Nálunk a fiú odament a lányhoz, és azt mondta neki: tetszel! Majd megütötte.” „Minden fiú az óvó nénibe volt szerelmes. Fiatalabb lánynak esélye sem volt.” „Ha valakinek tetszett a másik, akkor nemes egyszerűséggel szájon csókolta, és elfutott, a lánynak meg ha tetszett a fiú, megkergette, ha nem, elmondta az óvó néninek.” Nos, abban talán egyetérthetünk, az ovisok őszinték, kegyetlenek, naivak, de olyan világban élnek, ahol még minden rózsaszín és csupa öröm. Jó lenne, ha csak egy röpke álom erejéig, de újraélhetnénk azokat a napokat, amikor kézen fogva kellett átmenni mindenhova. Tehát én most azt kívánom mindenkinek, hogy álmodjon egy ilyen emlékkel és mosolyogva keljen fel, hátha aznap semmi rossz nem történhet vele! Gombos Laci Nemes Nagykollégium, Székesfehérvár Életed része lesz az olvasmány Egyre kevesebbet olvasunk manapság, ez felmérésekből is kimutatható. Egy minapi felmérés alapján a fiatalok mindössze 7 százaléka olvas naponta, további 16 százalékuk heti rendszerességgel. A havonta kötetet forgatók aránya sem túlságosan magas (14 százalék), valamint a megkérdezettekből voltak olyanok is, akik bevallották, hogy egyáltalán nem olvasnak könyveket. A fiatal felnőttek körében terjednek az e-könyvolvasók. Bár kevesen használják, de a korosztály egyharmada szerint az elektronikus könyveké a jövő, előbb-utóbb sokkal népszerűbbé, elterjedtebbé válnak, mint a papírra nyomtatott betűk. E statisztika alapján levonható a következtetés: a 18-25 éves korosztály közel kétharmada, 63 százaléka lényegében könyvektől függetlenül éli az életét. Legtöbben az időhiányra hivatkoznak, sokan drágának találják a könyveket, de ennél is többen mondják, hogy egyszerűen nem érdekli őket az A fiatalok kétharmada nem olvas könyvet olvasás.Pedig az olvasás fejleszti a fantáziát, kreativitást, gondolkodást, növeli passzív szókincsünket, tanulságaival nevel, s általa műveltebbek lehetünk. Sokan annak ellenére, hogy jobban szeretik a papír alapú könyveket, mégis inkább elektronikus módon olvasnak. Ezt megtehetik például a telefonjuk segítségével is, így nem kell magukkal cipelniük az adott könyvet. Egy könyv vagy egy újságcikk elolvasása után az agyban valódi, mérhető változások történnek, amelyek az elolvasást követően még öt napig kimutathatók. Ezért nem mindegy, hogy mit olvasunk, hiszen öt napig az olvasott anyag, cikk, regény életünk részévé válik. Kovács Klaudia 10.A, Tóparti gimnázium, Székesfehérvár SÉTATÉR A PLT Sajtó és tanulás (Séta) programjához kapcsolódó, időszakosan megjelenő rovat Szerkeszti: B. Kiss László kiss.laszlo@fmh.plt.hu Hirdetés A Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. szakmai zsűrije a Sajtó és Tanulás program 2014/2015. évi tavaszi kurzusán a Szörfi Jázminnak, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola - Székesfehérvár - 11/B osztályos tanulójának adományozza. Gratulálunk! A díj átadásával kapcsolatban felvesszük a kapcsolatot a nyertessel.