Fejér Megyei Hírlap, 2016. február (61. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐKRÓNIKA Nem árt a „paneldunszt" SZIGETELÉS Az első nagy épületet lebontva kiderült: alaptalanok a félelmek HÁZI PÉTER hazi.peter@fmh.pl­.hu Székesfehérvár-Budapest - Egy évtizede kezdődött Fehérváron a panelok tö­meges külső szigetelése. Van, aki úgy véli, a „be­csomagolás" árthat a vas­beton szerkezetnek, mert a bent maradó pára elin­dítja a korróziót. Kell-e félnünk a paneloktól? Székesfehérváron 2001- ben, néhány panelház hőszi­getelésével kezdődött a panel­program, ám tömegesen a kétezres évek közepén, egy évtizede álltak neki a panelok felújításának. Gyakorlatilag a város összes, húszezer panel­lakását „becsomagolták”, ami jelentősen javította a házak energetikai állapotát. Az idő előrehaladtával azonban, amikor a nem kellő mennyiségű szellőztetés miatt néhol megjelentek a penész­foltok, többen felvetették, nem tesz jót az épületszerke­zetnek a „bedunsztolás”, hi­szen a betonvas a magasabb párában hamar rozsdásodás­­nak indulhat. Van-e alapja en­nek a vélekedésnek? Egyálta­lán, mennyi az élettartama a paneloknak? Összetett kérdésről van szó, amire a válasz is többré­tű, mondja Kapui József stati­kus, aki leszögezi, nincs tudo­mása arról, hogy bármely pa­nelház tartószerkezete tönkre-Az épületek csomóponti részei, tartószerkezetei fontosak igazán ment volna a beszigeteléstől. - Az ország 780 ezer panella­kásában közel kétmillió em­ber él, ha komoly probléma lenne ezekkel az épületekkel, már tudnánk róla. Ha eljön az idő, amikor a problémák gyakran megjelennek, az ak­tuális kormány bizonyára megfelelő intézkedéseket hoz majd - véli a statikus. Valóban létezik viszont a probléma, miszerint a panel teherhordó része és a külső kéreg közötti hézagban össze­gyűlhet a pára és korróziót okozhat. A kéregpanel és a te­herhordó panel közé ugyanis már annak idején is került né­hány centi hőszigetelés, ám ezek az idővel összezsugo­rodtak, szétporladtak, nem teljesen töltik ki a hézagot, így van helye felgyűlni a pá­rának. Ráadásul a há­zak külső falán látható panelfugák (gumicsí­kok) már nem tömíte­­nek jól, így a külső, magasabb páratarta­lom ezen az „ösvé­nyen” könnyen bejut­hat a panelszerkezetbe.­­ Mivel e kritikus részeket is érintette a hőszigetelés, így ezeket a réseket elzárta a szi­getelőanyag és az új vakolat, azt mondhatjuk, a „becsoma­golás” inkább segít, de sem­miképp nem ront a panel élet­tartamának tekintetében - osztotta meg véleményét Ra­­pai József, aki hozzátette, hogy általában normál vasbe­ton esetében a beton lúgosító hatása kémiai korrózióvédel­met biztosít az acél betétekre. Ha a kéregpanel meglazulása a későbbiekben mégis jelent­kezne, annak megoldására is vannak módszerek. Mint megtudtuk, kevés olyan épület van Magyaror­szágon, ami megfelel a föld­rengéssel kapcsolatos Euro-code szabályoknak, a panel viszont pont ilyen, építésük­kor a hetes erősségű földren­gést is kellett bírniuk! Ezeket a házakat annak idején ötven évre tervezték (ahogyan egy átlagos épületet manapság is), ám ez nem azt jelenti, hogy ennyi idő múlva összedőlnek. Inkább arról van szó, hogy különböző statisztikai számí­tásokkal és tapasztalati érté­kekkel felvesznek terheket és biztonsági tényezőket a leg­gazdaságosabb szerkezet ér­dekében. A valós és tapaszta­latokon alapuló élettartam akár ennek kétszerese vagy több is lehet, az 50 év valójá­ban nem más mint egy terve­zett kockázati szint túllépése, amit csak az idő igazolhat.­­ Magyarországon eddig egyetlen panelt, a Volga szálló épületét bontották le 2012-ben, (egy új ház építése mi­att), a szakemberek az épület csomóponti ré­szeit, tartószerkezeteit a vártnál sokkal kedve­zőbb állapotban találták. Úgyhogy én nyugodtan al­szom a panelban - teszi hoz­zá nevetve Rapai József, aki szerint a jó statikai állapottól függetlenül az elektromos ve­zetékek, a gépészet nagyon komoly, átgondolt felújításra vár. Kedvező lakossági és ál­lami hozzájárulással a panel­lakások további korszerűsíté­se lehetséges, és semmiképen sem kell leírni azokat! A panelszigetelést sokan fanyalogva fogadták az elején. Az ilyen jeleneteket eleinte bámészok hada nézte - úgy tűnik, jó ötlet volt SZERINTEM Számomra az első pillanat­tól nyilvánvaló volt, hogy lükeség ez az egész, hogy a panelépületek fél évszázad­ra jók csak. Nyugaton már évekkel ezelőtt kiderült, amikor ilyen házakat bon­tottak városrészi rehabilitá­­ciók során, hogy a leglénye­gesebb pontokon semmi zűr. Mármint a fizikailag leg­lényegesebb pontokon. Az ottani paneloknál ugyanis más a helyzet, mint nálunk - ott a legritkább esetben élnek azokban tulajdonosok. Bérlők laknak a „blokkok­ban", akik egyszerűen kiköl­töznek, ha az épülethez kell nyúlni. Hatalmas különbség. Klecska Ernő klecska.erno@fmh.pl­.hu Beszorult a kocsiba A sofőrt és utasát is kórházba szállították Polgárdi (fmh)­­ Fának üt­között egy kisteherautó január 30-án, szombaton délben Polgárdi és Kis­láng között. Az autóban ketten ültek, a sofőr a roncsok közé szorult. A férfit a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításá­val a polgárdi önkormányzati és a székesfehérvári hivatásos tűzoltók szabadították ki a járműből. A műszaki mentés része­ként a tűzoltók még áramtala­­nították a kisteherautót. A mentők a sofőrt és az utasát is kórházba szállították - tájé­koztatott Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó főhadnagy, me­gyei katasztrófavédelmi szó­vivő, további képek, információk reclty FMH Online Az is kész csoda, hogy élve szállt ki a két ember a járműből Bodajkon nyílt meg a könyv a búcsújáróhelyekről­­ Az, aki gyereket második szent kapu szeretne, Vértessomlóra zarándokoljon (Folytatás az 1. oldalról) Ekkor mutatták be az egy­házmegye azon zarándokhe­lyeit bemutató kötetet is, amelyeket Szűz Máriának szenteltek. Több pap közösen tartotta azt a szombati ünnepi misét, amelynek keretében megnyi­tották az Isteni­ Irgalmasság Kapuját a Segítő Szűz Mária nevet viselő, bodajki római katolikus templomban.Ferenc pápa, amikor meghirdette az irgalmasság szent évét, azt kérte, hogy ebben a szent esz­tendőben máshol is nyissanak szent kapukat, s ne csak Ró­mában legyen ilyen.Az Irgal­masság szent évének kezde­tén a székesfehérvári egyház­megyében a fehérvári Szent Imre templomban nyitottak szent kaput. Most pedig Bo­dajkon is nyitnak egyet azért, hogy aki ide elzarándokol, minden kegyelemben része­sülhessen, amit az egyház kí­nál - mondta el ünnepi prédi­kációjában Spányi Antal me­gyés püspök. Az egyházme­gye főpásztora beszédében ar­ról is szólt, hogy a szent év a megtérésre hív mindenkit, a szent kapun belépve pedig ar­ra az útra léphetünk, amelyen Krisztus járt előttünk, s ame­lyen - Szűz Máriával - ma­gunk is járhatunk. Az, hogy itt is megnyílt az Irgalmasság Szent Kapuja, nagy kegyelmi kincs - mond­ta el a mise végén Mórocz Ta­más helyi plébános, aki arról is beszélt, hogy a bodajki kegyhely kapuját szeretnék az egész ország számára is szé­lesre tárni. A mise után, ame­lyen zsúfolásig megtelt a ka­tolikus templom, köny­vbemű­ A kötetet a mise után Lukács László mutatta be tató következett. A Székesfe­hérvári Egyházmegyei Múze­um új, „Egyházunknak anyja - élő hagyományok” című ki­adványa a „Szűz Mária tiszte­lete a Székesfehérvári Egy­házmegyében” alcímet viseli. Szerzői Smohay András és Szilárdfy Zoltán. A könyvet Lukács László néprajztudós mutatta be. Az egyházmegye Szűz Máriának szentelt za­rándokhelyeinek közelmúlt­beli tematizálása Spányi An­tal érdeme. A kötet ennek a törekvésnek az első gyümöl­cseit mutatja be - derült ki Lukács László szavaiból. A számos, színes fotóval illuszt­rált kötet Alsószentivánt mint elsősorban az idősek, Bodaj­­kot mint az első áldozok, Er­csit mint a jegyesek, Budake­­szi-Makkosmáriát mint a szenvedélyektől megszabadu­lok, Vértesomlót mint a gyer­meket várók, Máriaremetét pedig mint egykori egyház­­megyei zarándokhelyet mu­tatja be.A templomi könyvp­remiert követően a jelenlevők egyenként áthaladtak az Irgal­masság Szent Kapuján, és körbejárták az oltárt, melyen Szűz Mária képe látható. A hívek a szent kapun belépve körbejárták az oltárt FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Csákvárért díjra jelölhetnek Csákvár (fmh) - „Csák­várért díj” adományoz­ható azoknak a szemé­lyeknek, közösségek­nek, akik folyamatosan, több éven keresztül ki­fejtett munkásságukkal az egészségügy, szociál­politika, a sport, a kul­túra, a művészet, az ok­tatás, a község fejleszté­se, a környezetvédelem és egyéb területen vég­zett tevékenységükkel kiemelkedő érdemeket szereztek a település fejlődésében. A kitünte­tés adományozására ja­vaslatokat február 15-ig lehet küldhetnek a pol­gármesternek címezve. A svábok bejövetele Mór (fmh) - Adam Mül­­ler-Guttenbrunn: A svá­bok bejövetele című munkáját alapművek tartják a magyarországi német hagyományokkal, ezzel együtt a magyar történelemmel kapcso­latban is. A kötet újabb kiadását Lóczy István, a kiadó vezetője mutatja be a Radó Antal Könyv­tár február 9-i, 18 óra­kor az olvasóteremben kezdődő eseményen. Fehérvár a középkorban Vereb (fmh) - A Verebi esték sorozatban február 5-én 18 órakor Siklósi Gyula régészprofesszor tart előadást Fehérvár jelentősége a középkor­ban címmel a közösségi házban. további képek, információk reolty FMH Online

Next