Fejér Megyei Hírlap, 2016. augusztus (61. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 11 Dugovics Titusz nem létezett KÖNYV Megjelent Cseh Valentin nándorfehérvári diadalról írt könyvének második kiadása Magyar Hajnalka szerk@fmh.pl­.hu FMH-összeállítás­­ A leg­több embernek Dugovics Titusz neve és a déli ha­rangszó ugrik be a nán­dorfehérvári diadalról, ám mindkét információ pon­tosításra szorul. Egy zalai szerző gondoskodott is erről. Érdekességek! Terjedelmében az utóbbi tíz év kutatási eredményeivel bővült, képanyagában pedig jelentősen megújult Cseh Va­lentin A nándorfehérvári csa­ta 1456 című könyvének má­sodik kiadása, ami a napok­ban jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában. Vajon mi újat lehet még bő fél évezred távolából megtud­ni egy csata lefolyásáról?­­ Például azt, hogy Dugo­vics Titusz nem létezett, kita­lált személy. A 19. században „született”, mégpedig okle­vélhamisítás útján, amit egy Vas megyei nemes és egy plébános követett el, hogy pedigrés családfát kreáljon - reagál Cseh Valentin, a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Múze­um történész-muzeológusa, aki 2007-ben veselkedett ne­ki első alkalommal a legen­dás és dicsőséges csatáról szóló monográfiának. Már egyetemistaként ér­dekelte e téma, szakdolgoza­tát a nándorfehérvári vár épí­téstörténetéből írta. Ebből nőtte ki magát a mű első kia­dása a keszthelyi Compactor Könyvkiadó gondozásában. Az ember azt gondolná, hogy kevés számú diadalmas csatáink egyike „agyonírt” téma. Ám, mint szerzőnk el­mondja, bár számos korábbi országtörténeti tanulmány, kiadvány közölt alapos érte­kezéseket e tárgyban, az első önálló magyar nyelvű mo­nográfia csak 1985-ben je­lent meg, Barta Gábor tollá­ból. Ezt követte Cseh Valen­tin munkája. A könyv újbóli megjelen­tetését a csata idén esedékes 560. évfordulója alkalmából kezdeményezte dr. Tök­ László ezredes, a Nemzeti Közszol­gálati Egyetem Hadtudomá­nyi és Honvédtisztképző Kar dékáni hivatalának kiemelt vezető szakreferense. Ő aján­lotta a kiadó figyelmébe a munkát. De kanyarodjunk csak vissza Dugovics Tituszhoz. A névtelen magyar hős történe­tét, aki magával rántotta a mélybe a zászlót kitűzni vá­gyó török katonát, először Bonfini, Mátyás történetírója közölte. Dugovics Titusszá 1824-ben vált, amikor az ok­levélhamisításban sántikálók munkálkodása nyomán a Tu­dományos Gyűjtemény publi­kálta a „felfedezést”. A hami­sításra szűk egy évtizede de­rült fény, amikor szakembe­rek megvizsgálták az iratokat.­­ Egy várostrom alkalmá­val nem példa nélküli az ilyen önfeláldozás, Bonfini Jajca 1464-es ostromához is kap­csol egy ugyanilyen esetet. A történet lényege tehát nem sé­rül, ugyanolyan szép és fele­melő akkor is, ha nem Dugo­vics Titusznak hívták a hőst - fűzi hozzá Cseh Valentin. Ugyancsak új elemként ke­rült a kötetbe, hogy a támadó török tüzérséget aknászok is segítették, akik megpróbálták gyengíteni a várfalakat. A ko­rábbi publikációkban ez el­sikkadt, pedig a források fel­jegyezték. Még számos to­vábbi ponton finomodott a kötet tartalma, ami a szerző szerint további árnyalatokkal színesedhetne, ha mód nyílna a törökországi és nyugati le­véltárak forrásainak mélyre­ható felderítésére. Ezekről egyelőre le kell mondanunk, ám a lényeg nyilván nem vál­tozott: a nándorfehérvári dia­dal a magyar-oszmán háborúk egyik legjelentősebb esemé­nye volt. A napokban múlt 560 éve, hogy 1456. július 4- 21. között a keresztény ma­gyar és szerb katonák, Szilá­gyi Mihály vezetésével hősie­sen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed oszmán szultán hatalmas túlerőben lé­vő seregével szemben, majd július 22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésé­vel a vár melletti csatában győzelmet arattak az oszmá­nok felett. A diadal mintegy 70 évre megállította az osz­mánok európai terjeszkedését. Ennek kívánt nyomatékot ad­ni az Országgyűlés is, amikor 2011-ben a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvání­totta július 22-ét. De ne feled­kezzünk meg arról sem, mi­ként szorul korrekcióra a déli harangszóra vonatkozó tudás.­­ A köztudatban úgy él, hogy III. Callixtus pápa a nándorfehérvári diadal tiszte­letére rendelte el a déli ha­rangszót. Ez azonban nem volt lehetséges. A győzelem híre ugyanis csak augusztus 6-án jutott el a pápához, aki már bő egy hónappal koráb­ban, június 29-én elrendelte a déli harangozást a keresztény világ minden templomában a török veszély miatt. A lényeg tehát ez esetben sem csorbult, csak éppen nem úgy és nem akkor történt. Amúgy a győ­zelem hírére Callixtus hatal­mas ünnepségeket rendezett, zúgtak az Örök város harang­jai és Róma minden templo­mában körmeneteket tartot­tak. A Szentatya a diadal em­lékére elrendelte, hogy au­gusztus 6-a legyen az Úr szí­neváltozásának ünnepe. Arról is rendelkezett, hogy Budán minden nap 13 órakor imád­sággal és harangszóval emlé­kezzenek meg Jézus elesett katonáiról. A délután 1 órai harangozás hagyománya Bu­da 1541-es elestéig élt. A kötetben új fejezet fog­lalkozik Kapisztrán és Hu­nyadi kultuszának XX. száza­di utóéletével is, amelyben egy zalai szál is felsejlik.­­ A történelmi Zala várme­gyében, Csáktornyán született Zadravecz István tábori püs­pök, ferences szerzetes, aki 1920 után Kapisztrán Szent Jánost akarta elfogadtatni az újjászülető magyar hadsereg mennyei patrónusaként - részletezi Cseh Valentin. - Kérelmét a Szentszék engedé­lyezte, itthon azonban a kato­nai vezetés nem állt törekvé­sei mellé, csak azt tudta elér­ A hamisításra szűk egy évtizede derült fény, amikor megvizsgálták az iratoka­­t, hogy a helyőrségi temp­lom és a tér felvette a szerze­tes nevét. 1921-ben a budavá­ri helyőrségi templomban új oltárképet is avattak Kapiszt­rán alakjával a középpontban. A freskón Zadravecz István mellett Horthy Miklós és Pró­­nay Pál is feltűnt Hunyadi Já­nossal egyetemben. A kép nyomán kisebb botrány kere­kedett, kiváltva a kormányzó nemtetszését is. A püspök egyébként önmagát új Ka­pisztrán Jánosként, míg Horthy Miklóst új Hunyadi­ként aposztrofálta... A kötet friss képanyagának izgalmas vonulatát adják a di­gitális látványrekonstrukciók, amelyeket Marko Radosavlje­­vic belgrádi építész készített a várról, mégpedig hiteles ré­gészeti dokumentációk alap­ján. A 3D-s rekonstrukciók készítője animációs fémet is tervez a csata lefolyásáról, e munkában számít Cseh Va­lentin közreműködésére. további képek, információk realty FMH Online A kötet képanyagának izgalmas vonulatát adják a digitális látványrekonstrukciók, amelyeket Marko Radosavljevi belgrádi építész készített Elemi iskolai szemléltető kép a csatáról Hunyadival és Kapisztránnal. A kötetben szereplő illusztráció a Gö­cseji Múzeum gyűjteményéből való. A Helikon Kastélymúzeum dokumentumaiból ugyancsak merít a könyv Cseh Valentin történész .A nándorfehérvári erődítményről készült digitális rekonstrukciók alapvetően hitelesnek fogadhatók el, hiszen a régészeti feltárások dokumentációi alapján születtek

Next