Fejér Megyei Hírlap, 2016. augusztus (61. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 11 Dugovics Titusz nem létezett KÖNYV Megjelent Cseh Valentin nándorfehérvári diadalról írt könyvének második kiadása Magyar Hajnalka szerk@fmh.pl.hu FMH-összeállítás A legtöbb embernek Dugovics Titusz neve és a déli harangszó ugrik be a nándorfehérvári diadalról, ám mindkét információ pontosításra szorul. Egy zalai szerző gondoskodott is erről. Érdekességek! Terjedelmében az utóbbi tíz év kutatási eredményeivel bővült, képanyagában pedig jelentősen megújult Cseh Valentin A nándorfehérvári csata 1456 című könyvének második kiadása, ami a napokban jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában. Vajon mi újat lehet még bő fél évezred távolából megtudni egy csata lefolyásáról? Például azt, hogy Dugovics Titusz nem létezett, kitalált személy. A 19. században „született”, mégpedig oklevélhamisítás útján, amit egy Vas megyei nemes és egy plébános követett el, hogy pedigrés családfát kreáljon - reagál Cseh Valentin, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa, aki 2007-ben veselkedett neki első alkalommal a legendás és dicsőséges csatáról szóló monográfiának. Már egyetemistaként érdekelte e téma, szakdolgozatát a nándorfehérvári vár építéstörténetéből írta. Ebből nőtte ki magát a mű első kiadása a keszthelyi Compactor Könyvkiadó gondozásában. Az ember azt gondolná, hogy kevés számú diadalmas csatáink egyike „agyonírt” téma. Ám, mint szerzőnk elmondja, bár számos korábbi országtörténeti tanulmány, kiadvány közölt alapos értekezéseket e tárgyban, az első önálló magyar nyelvű monográfia csak 1985-ben jelent meg, Barta Gábor tollából. Ezt követte Cseh Valentin munkája. A könyv újbóli megjelentetését a csata idén esedékes 560. évfordulója alkalmából kezdeményezte dr. Tök László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékáni hivatalának kiemelt vezető szakreferense. Ő ajánlotta a kiadó figyelmébe a munkát. De kanyarodjunk csak vissza Dugovics Tituszhoz. A névtelen magyar hős történetét, aki magával rántotta a mélybe a zászlót kitűzni vágyó török katonát, először Bonfini, Mátyás történetírója közölte. Dugovics Titusszá 1824-ben vált, amikor az oklevélhamisításban sántikálók munkálkodása nyomán a Tudományos Gyűjtemény publikálta a „felfedezést”. A hamisításra szűk egy évtizede derült fény, amikor szakemberek megvizsgálták az iratokat. Egy várostrom alkalmával nem példa nélküli az ilyen önfeláldozás, Bonfini Jajca 1464-es ostromához is kapcsol egy ugyanilyen esetet. A történet lényege tehát nem sérül, ugyanolyan szép és felemelő akkor is, ha nem Dugovics Titusznak hívták a hőst - fűzi hozzá Cseh Valentin. Ugyancsak új elemként került a kötetbe, hogy a támadó török tüzérséget aknászok is segítették, akik megpróbálták gyengíteni a várfalakat. A korábbi publikációkban ez elsikkadt, pedig a források feljegyezték. Még számos további ponton finomodott a kötet tartalma, ami a szerző szerint további árnyalatokkal színesedhetne, ha mód nyílna a törökországi és nyugati levéltárak forrásainak mélyreható felderítésére. Ezekről egyelőre le kell mondanunk, ám a lényeg nyilván nem változott: a nándorfehérvári diadal a magyar-oszmán háborúk egyik legjelentősebb eseménye volt. A napokban múlt 560 éve, hogy 1456. július 4- 21. között a keresztény magyar és szerb katonák, Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed oszmán szultán hatalmas túlerőben lévő seregével szemben, majd július 22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a vár melletti csatában győzelmet arattak az oszmánok felett. A diadal mintegy 70 évre megállította az oszmánok európai terjeszkedését. Ennek kívánt nyomatékot adni az Országgyűlés is, amikor 2011-ben a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. De ne feledkezzünk meg arról sem, miként szorul korrekcióra a déli harangszóra vonatkozó tudás. A köztudatban úgy él, hogy III. Callixtus pápa a nándorfehérvári diadal tiszteletére rendelte el a déli harangszót. Ez azonban nem volt lehetséges. A győzelem híre ugyanis csak augusztus 6-án jutott el a pápához, aki már bő egy hónappal korábban, június 29-én elrendelte a déli harangozást a keresztény világ minden templomában a török veszély miatt. A lényeg tehát ez esetben sem csorbult, csak éppen nem úgy és nem akkor történt. Amúgy a győzelem hírére Callixtus hatalmas ünnepségeket rendezett, zúgtak az Örök város harangjai és Róma minden templomában körmeneteket tartottak. A Szentatya a diadal emlékére elrendelte, hogy augusztus 6-a legyen az Úr színeváltozásának ünnepe. Arról is rendelkezett, hogy Budán minden nap 13 órakor imádsággal és harangszóval emlékezzenek meg Jézus elesett katonáiról. A délután 1 órai harangozás hagyománya Buda 1541-es elestéig élt. A kötetben új fejezet foglalkozik Kapisztrán és Hunyadi kultuszának XX. századi utóéletével is, amelyben egy zalai szál is felsejlik. A történelmi Zala vármegyében, Csáktornyán született Zadravecz István tábori püspök, ferences szerzetes, aki 1920 után Kapisztrán Szent Jánost akarta elfogadtatni az újjászülető magyar hadsereg mennyei patrónusaként - részletezi Cseh Valentin. - Kérelmét a Szentszék engedélyezte, itthon azonban a katonai vezetés nem állt törekvései mellé, csak azt tudta elér A hamisításra szűk egy évtizede derült fény, amikor megvizsgálták az iratokat, hogy a helyőrségi templom és a tér felvette a szerzetes nevét. 1921-ben a budavári helyőrségi templomban új oltárképet is avattak Kapisztrán alakjával a középpontban. A freskón Zadravecz István mellett Horthy Miklós és Prónay Pál is feltűnt Hunyadi Jánossal egyetemben. A kép nyomán kisebb botrány kerekedett, kiváltva a kormányzó nemtetszését is. A püspök egyébként önmagát új Kapisztrán Jánosként, míg Horthy Miklóst új Hunyadiként aposztrofálta... A kötet friss képanyagának izgalmas vonulatát adják a digitális látványrekonstrukciók, amelyeket Marko Radosavljevic belgrádi építész készített a várról, mégpedig hiteles régészeti dokumentációk alapján. A 3D-s rekonstrukciók készítője animációs fémet is tervez a csata lefolyásáról, e munkában számít Cseh Valentin közreműködésére. további képek, információk realty FMH Online A kötet képanyagának izgalmas vonulatát adják a digitális látványrekonstrukciók, amelyeket Marko Radosavljevi belgrádi építész készített Elemi iskolai szemléltető kép a csatáról Hunyadival és Kapisztránnal. A kötetben szereplő illusztráció a Göcseji Múzeum gyűjteményéből való. A Helikon Kastélymúzeum dokumentumaiból ugyancsak merít a könyv Cseh Valentin történész .A nándorfehérvári erődítményről készült digitális rekonstrukciók alapvetően hitelesnek fogadhatók el, hiszen a régészeti feltárások dokumentációi alapján születtek