Fejér Megyei Hírlap, 2016. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-01 / 205. szám
2016. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Ki gondol az öregségre? NYUGDÍJ A fiatalok tudatosabbak Budapest (fmh) - A magyar fiatalok tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, véleményük szerint az időskori jövedelmük 40 százalékát már az öngondoskodásból származó források teszik majd ki. A magyar fiatalok egyre tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, miközben a lakosság egésze még mindig elsősorban az állami pillértől várja a megoldást - állapította meg az egyik nagy biztosítótársaság Nyugdíjfelkészültségi Kutatása. Magyarország a kutatásban részt vevő 15 országból a 13. helyen áll. A nyugdíjrendszer változásai miatt a vizsgált országok közül a magyarok érzik magukat a legkevésbé felelősnek a nyugdíjaskori jövedelmük megteremtéséért (53 százalék). A felelősséget vállalók aránya 2012 óta négy százalékponttal csökkent: a döntő többség azt gondolja, hogy az államnak kell oroszlánrészt vállalnia az idősek ellátásában. Tíz megkérdezett munkavállaló közül nyolcan (78 százalék) úgy vélik, hogy a költségvetésnek kell gondoskodnia a nyugdíjasokról. Sőt: tízből heten az állam feladatának mondják ösztönözni a munkáltatókat arra, hogy dolgozóikat beléptessék a vállalati nyugdíj megtakarítási programokba. A magyarok elvárják, hogy az állam biztosítsa a nyugdíjuk nagy részét (55 százalékát), befektetésekből és megtakarításokból 29 százalékot finanszíroznának. A fiatalok érzik, hogy sokkal inkább magukra vannak utalva. A 20-29 év közöttiek úgy vélik, időskori jövedelmük 40 százalékát teszi ki az öngondoskodás eredményéből származó jövedelem” - mondja Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese . A magyarok szerint 31 éven keresztül a jövedelmük 16 százalékát kell félretenni ahhoz, hogy kényelmesen éljenek nyugdíjas korukban - ám a munkavállalóknak csak 25 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak. Ez messze alatta marad a 38 százalékos világátlagnak. Ráadásul, amíg a megtakarítók aránya a világban nőtt 2012 óta, addig Magyarországon A munkavállalók negyede tudatos megtakarító csökkent. Ennek oka lehet a pénzügyi ismeretek hiánya is: a magyar munkavállalók 68 százaléka azt állítja magáról, hogy nem ismeri a pénzügyi termékeket. Ugyan 2012-höz képest több munkavállalónak van kidolgozott nyugdíjstratégiája (58 százaléknak - bár a többségnek nem írásban), és többen érzik úgy, hogy el fogják érni a nyugdíjaskori jövedelmi céljuknak legalább a háromnegyedét, de éppen azok vannak lemaradva, akik a leginkább veszélyeztetettek ezen a területen. A részmunkaidősök, a rosszabb jövedelműek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé vannak felkészülve anyagilag a nyugdíjas éveikre. A fiatalok és leginkább a fiatal nők azok, akik a legkevésbé rendelkeznek nyugdíjstratégiával. Horváth Gyula úgy véli, hogy a pénzügyi kultúra és a tudatosság fejlesztésére az államnak, a pénzügyi intézményeknek és a munkáltatóknak is nagy hangsúlyt kell fektetniük, nem csak a nyugdíjtervezés, az öngondoskodás és a hosszú távú befektetések, de a hosszabb ideig tartó aktív foglalkoztatás előnyeire is fel kell hívniuk a figyelmet. A szakember fontosnak tartja, hogy a kampány kitérjen a családtagok és a barátok szerepére is. további képek, információk fed*P FMH Online A nyugdíjas kor lehetőségeit aktív keresőként kell és lehet is csak megteremteni... OLVASÓINK VÉLEMÉNYE László-Dankovics Diána - Egy multinacionális cégnél dolgozom, s ott van önkéntes magánnyugdíjpénztár. Ezen kívül viszont sajnos nem teszek félre, pedig nem ártana, ha spórolnék. Még a „párnaalátevős" trükk se lenne rossz, mert nem hiszem, hogy az én koromban még lesz nyugdíjrendszer. Kiss Dorina -Nehezen teszek félre, mert sok mindenre költök, ráadásul van egy kisebb hitelem is, amit muszáj fizetnem, de már eljutottam arra a pontra, hogy gondoljak a jövőmre is. Most megyek egyetemre, szóval sokkal jobban a saját pénzemre leszek utalva. Sándorfi Lotti - Remélem, idősként kapni fogok nyugdíjat, de egyelőre úgy látom, hogy ez nem így lesz. Jelenleg nem tudok félretenni, diákmunkás vagyok, mert muszáj a tandíjat kifizetnem. Emellett van egy négyórás félállásom is, amiből esélytelen, hogy eltegyek valamicskét. KRÓNIKA / Kegyeleti zarándoklat az elesett hősökért (Folytatás az 1. oldalról) Szinte nincsen család Magyarországon, amelyik ne hozott volna súlyos véráldozatot az I. világháborúnak ezen a ma már meghökkentően keveset emlegetett frontján. Túlzásnak gondolják ezt? Horogék úgy gondolták, ők személyükben nem, nemzetükben annál inkább érintettek e zarándoklatban. Aztán mit hoz az élet? Nagyboldogasszony napján az Olaszországhoz tartozó Renze-Zigoniban megkoszorúztak egy emlékművet, amelyet magyar hősi halott katonáknak emeltek, s az egyik sírkövön ezt olvasták: „Horog Antal, a 29. népfelkelő gyalogezred szakaszvezetője, 1916. március 6.” - Nem tudom, rokonom-e, s ha igen, milyen fokú a boldogult Horog Antal, de biztos vagyok abban, hogy családi szálak is összekötnek minket - mondta Horog László, a fényképet mutatva, s még mindig meghatódva. A magyar-osztrák csapatok a(z akkor még) szövetséges olasz csapatok mellett foglaltak állást a Júliai-Alpokban a háború elején. Majd az olasz állam pálfordulása nyomán egyszerre csak ellenséget találtak a hátukban, az olaszok képében. Kétezer méteres sziklacsúcsok közepette, nem éppen a magyar bakta által megszokott helyen. Akadt olyan lövészárok, amely csak fél méter mély volt. Majd’ három évig éltek itt a magyar katonák. Éltek -s haltak. Közben megesett a caporettói csata is, amelyben a körülmények által vesztésre ítélt magyar-osztrák alakulatok száz kilométert (!) vetették vissza ellentámadásukkal az olasz egységeket! A zarándokok meglátogatták az első világháború tán legszívbemarkolóbb emlékét is. Ez a lavorcai magyar kápolna. 1916. márciusában tették le az alapkövét, s 1916. november elsején szentelték föl. Az osztrák-magyar hadsereg magyar katonái építették az első kőtől az utolsóig - miközben tartották a hegyi frontot az ellenséggel szemben! Tervezték: Remigius Geyling osztrák és Jablonski Géza magyar hadmérnökök. A Szentlélekről elnevezett kápolnában felvésték az ott elesett honvédek nevét. Fatáblákra, amelyeket könyvlapszerűen kinyithatóra kellett alakítani a létszám miatt... A mai zarándokok búzakoszorút, nemzetiszín szalagot, bort vittek a sokszor névtelen sírokhoz. A magyar sírok a leggondozottabbak. Bár régóta nincsenek felújítva, de látogatóik még mindig vannak. Az állam felejthet, a nép nem. Horog László, a zarándok, aki elmesélte történetét FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Kézimunkakör: patchwork Mór (szz) A Kézimunka kör szeptember 8-án 17 órakor tartja következő foglalkozását a Lamberg-kastély, 42-es termében. A téma: apróságok, patchwork technikával. A csoporthoz minden érdeklődő csatlakozhat, a foglalkozásokat két hetente, csütörtökönként 17-től 19 óráig tartják. Körözték a veszekedőt Kőszárhegy (fmh) Családi veszekedésről érkezett bejelentés a rendőrségre a Dózsa György utcából. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy az egyik családtagot a Nagykátai Rendőrkapitányság zsarolás bűncselekmény miatt körözi. A 33 éves férfit elfogták, a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra előállították, majd a nagykátai rendőröknek átadták. A szemlélet a gyakorlatban Martonvásár (szz) - A közösség ereje, leader szemlélet a gyakorlatban címmel rendeznek konferenciát szeptember 8-án, csütörtökön, 14 órától a Brunszvik- Beethoven Kulturális Központban. A köszöntők után a lehetőségekről, a közösségfejlesztésről, a jó gyakorlatokról Bordás Emese, Stadler Klára és Kontics Mónika tartanak majd előadásokat a tanácskozáson. Színek világa az MMK-ban Dunaújváros (szsz)Szeptember 5-én folytatódik az Munkásművelődési Központ Galériájának kiállítássorozata, amelynek keretében Balogh Józsefné amatőr festő a „Színek világa” című tárlata várja az érdeklődőket. A megnyitó 17 órakor kezdődik. Örökzöld dallamok Dunaújváros (szsz) -Madár Veronika Örökzöld dallamok című műsora szeptember 12-én 18 órakor látható a Munkásművelődési Központ szabadtéri színpadán.