Fejér Megyei Hírlap, 2017. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-28 / 50. szám
2017. FEBRUÁR 28., KEDD MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 13 Egy idő után természetes lesz a mesevilág KÖZÉRZET A színes falak, motívumok nemcsak a jó hangulatot segítik elő, de a tanulást is nagyban motiválhatják Szanyi-Nagy Judit szanyinagy.judit@fmh.pl.hu Káloz - Mesés világ tárul az elé, aki belép a kálozi Szent István Általános Iskola ajtaján. Valójában már az ajtón kívül is látszik a csoda, de a benti részletek ragadják magukkal az embert igazán. Sok iskolában hirdetnek teremdíszítő versenyt, a folyosói és a szaktantermi falakat pedig általában térképekkel, színes-szagos ábrákkal díszítik a felelősök. Kálozon ez kicsit másként néz ki: az 1956-os forradalom és szabadságharcnak vagy a Trianonnak emléket állító, feldíszített falak mellett Jancsi és Juliska, vagy éppen tehenek várják az odalátogató gyet-Az eszközöket az iskola biztosítja, de a szülők is sokat segítenek, így olcsóbb méheket és felnőtteket. Az iskola mesebelivé varázsolását nem ma kezdte Szelessné Csizmadia Márta, akinek bár alapvetően biológia-rajz szakos végzettsége van, mégis leginkább rajzot és technikát tanít. - Az általános iskola díszítését papírmozaikokkal kezdtem, amiket a viszonylag kevés, de nagyon sok munkát igénylő üvegablakok követtek. Ezek után a nagy képek, a falakon lévő festmények, figurák és a plüssök jöttek. A benti átalakítás után kezdtünk el kifelé is tervezni: ekkor készült el a bejáratnál található Béla, akit eredetileg azért tettünk ki, hogy felhívja az autósok figyelmét a gyermekekre, hogy lassabban közlekedjenek ezen a szakaszon. Még egy fényvisszaverő mellénnyel is felöltöztettük, amit aztán cserélgettünk: Béla volt már nyúl, angyal és varázsló is, karácsonykor grincsfa, most pedig bohóc - meséli Márta, majd hozzáteszi: a falu szempontjából leginkább a teheneknek volt kiemelkedő sikerük. - Amikor idekerültünk az iskolába, nagy divat volt a tehénterelés, akár 90-100 darabé is. Ezek az állatok mindig az árokban legelésztek. Amikor megszűnt a tehéntartás, mindenkinek hiányzott ez az élmény, mi pedig úgy gondoltuk, érdemes emléket állítani ennek, így az árok melletti közlekedőre legelésző teheneket festettünk. Az alkotásban mindig segítenek a gyerekek, bár a kitartásuk és a türelmük sokat változott az elődjeikéhez képest. Utólag visszagondolva nem is tudom, hogyan sikerült végigcsinálnunk mindezt. Volt, hogy egy évig készítettük a folyosót, ez ma már nem biztos, hogy menne - árulja el a tanárnő. - Az viszont kiemelendő, hogy a diákok nem rongálják meg ezeket a díszítéseket, annak ellenére, hogy már nem azok a gyerekek járnak ide, akik például egy éven át festegettek. Holott, mikor a legelső kabalafiguránkat, Mafsit elkészítettük, volt, hogy valaki bokszzsáknak használta - teszi hozzá Szeless András igazgató. A díszítőelemekkel alapvetően nem a tanulást igyekeznek motiválni, inkább csak egy kellemes környezet kából ismert mézeskalácsházat, a boszorkát és a gyerekeket mutatja be Fotó: Szanyi-Nagy Judit kialakítása a cél. Hajlamosak vagyunk megszokni ezt a mesevilágot is, így előfordul, hogy a benne élők nem veszik észre az újdonságokat: egy idő után természetes, hogy ez van. Persze, amikor máshova látogatnak el a diákok, például egy verseny miatt, rádöbbennek, hogy az iskola nem mindenhol néz így ki - emelik ki mindketten. Pedig egy-egy ilyen iskolai díszítés mindenkire hathat, mivel elsősorban képi világban élünk. - Pszichológiailag minden színnek saját jelentése van: a lila például a spiritualitás, az energizáltság színe, így jó hatással van ránk, míg a szürke kevésbé, a piros pedig a szeretet mellett a düh kifejezésmódja is lehet - részletezi Borsi Andrea gyermekpszichológus. Ezek a kreatív megmozdulások mindenkire hatnak. Természetesen a korosztályok között fel lehet fedezni bizonyos különbségeket: a kisebbeket leginkább a színek fogják meg, míg a nagyobbaknál a figuratív megjelenés az elsődleges. Az idősebbeket a pontos kifejezésmód érdekli, míg az ovisokat, elsősöket akár egy festett paca is megragadja - teszi hozzá a pszichológus. Az iskoladíszítés eredményességében természetesen az is szerepet játszik, hogy nemcsak a tanárok, hanem a diákok is kiveszik a részüket az alkotásból. - A közös díszítéskor még jobban figyelünk egymásra is: a gyerekek kíváncsiak arra, hogy ki mit készít, milyen kivitelezésben - részletezi Borsi Andrea, akitől azt is megkérdeztük, mindez a tanulást mekkora mértékben motiválja. - Az a felfogás, hogy a sok díszítés elvonja a figyelmet, nem feltétlenül igaz. Ezek az alkotások nagyon jó komfortérzetet adnak az ott tartózkodóknak - a lényeg pedig az, hogy kellemes, meleg légkör legyen az osztályteremben, hiszen ezáltal szívesebben is mennek be oda tanulni a diákok. Tény, a problémás gyerekek figyelmét ritkán elvonhatja mindez - de ezt egyéne válogatja. A kietlen, hideg, kényelmetlen barlangba is szívesebben bemegyünk, ha az sárgára, pirosra festett, pokrócokkal, játékokkal bélelt - emeli ki a gyermekpszichológus. A kálozi iskolában a Trianon-falnál szokták tartani a júniusi megemlékezést. Ezen egy Wass Albert-idézet is szerepel, amely kapcsán elmesélték: - Egyszer odajött hozzánk egy kislány, mondván, verset szeretne szavalni. Nem gondoltunk rá, hogy ez az lesz, ami a falon is szerepel. Észre sem veszik, hogy tanulnak, és lehet, hogy egy életre megjegyzik ezeket a részleteket. további képek, információk NtTtm maas WHl ■■l író,a Béla ezúttal bohócruhába öltözve hívja fel a figyelmet az iskolára, és arra, hogy itt óvatosan közlekedjenek az autósok Viszonylag kevés üvegfestés van az iskolában, de azok sok munkát igényeltek Mafii (bal felső kép) az iskola korábbi kabalafigurája - de nem a legmunkásabb alkotás. Az ugyanis az a fal volt, amely egy körülbelül 75 ezer mozaikdarabból álló életképet ábrázol (jobb felső fotó). A mesevilág több helyen is visszaköszön: az egyik szekrény a Jancsi és Julis feclty FMH Online