Fejér Megyei Hírlap, 2017. október (62. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-05 / 233. szám

2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK - -------------------- KULTÚRA-------------------­­ Gurulós ló és plüssmedve Rendhagyó tárlatvezetés felnőtteknek, a Hetedhét Játékmúzemban SZÉKESFEHÉRVÁR A já­tékállatok éppen olyan fontosak a gyerekek életé­ben, akárcsak a babák. Ez volt a kiindulópontja annak a rendhagyó tárlatvezetés­nek, amit tegnap, október 4-én tartottak a Hetedhét Játékmúzeumban, az álla­tok világnapja alkalmából. A múzeumban időről időre kifejezetten a felnőttek szá­mára rendeznek tematikus tárlatvezetéseket, hiszen egy­­egy játéktípus históriája izgal­mas ipar-és kultúrtörténeti adalékokkal szolgálhat. Teg­nap a világnap apropóján a Moskovszky-gyűjtemény en­teriőrjeiben látható játékálla­tok főbb típusait mutatta be Nagy Veronika muzeológus, aki arról beszélt: a játék tük­rözi a felnőttek kultúráját, hi­szen a játékállatok árulkod­nak egy-egy kor állatokkal kapcsolatos felfogásáról is. Kiderült, hogy az állatfigu­rák a 19. századig inkább ke­mény anyagokból (fából, fémből, kerámiából, papírma­­séból) készültek, a 19. század végétől a játékkészítők egyre jobban törekedtek arra, hogy az állatok valósághűek legye­nek: a papírmasé figurákat textillel, bőrrel, szőrmével vonták be. Népszerűek lettek a bádog- vagy lemezjátékok is, amelyek háttérbe szorítot­ták a fajátékokat, ám a szőr­meállatokkal nem tudták fel­venni a versenyt. Azaz ehhez meg kellett újulniuk. Később megjelentek azok a változata­ik, amelyekbe mechanikus szerkezetet építettek, kulccsal lehetett ezeket felhúzni. A játéktörténetben egészen a 20. századig - az autók megjelenésééig - különleges szerepe van a lófiguráknak. A Az ölelhető textilmackó vigaszt adott ló korábban sok férfi munká­jának alapvető eszköze volt, a játék pedig a későbbi hivatás­ra készíti fel a gyerekeket - hallhattuk Nagy Veronika ma­gyarázatát. A nem lovaglásra szánt játéklovak leginkább fá­ból, papírmaséból készültek, festették, szőrmével vonták be őket. Később igen kedvelt­­té váltak a mozgatható játé­kállatok: a gyártók kerekeket szereltek a ló lábára, vagy a deszkalapra, amin állt, így a gyerekek maguk után tudták húzni. A ló - akár egy igazi állat - követte a gazdáját. Szó esett a tárlatvezetésen a 17. századtól felbukkanó hintalo­vakról is: ez a játéktípus érde­kes módon máig nem szorult ki a játékpiacról. Külön fejezet kezdődött a játéktörténetben, amikor a ke­mény testű, szőrmével bevont állatok helyett megjelentek az ölelhető, vigaszt nyújtó textil és plüss állatfigurák. Ez a fo­lyamat egybeesett a Steiff cég létrejöttével, összekapcsoló­dik Teddy mackó történeté­vel. Az amerikai elnök, Theo­dor Roosevelt egy vadászaton nem volt hajlandó lelőni az elé hurcolt medvebocsot. En­nek nyomán Amerikában a kézzel varrt medvefigura, „Teddy” népszerű lett. Eköz­ben a német Margaret Steiff - aki gyermekbénulás miatt to­lószékben töltötte az életét - filc tárgyakat, egyebek között mackókat is varrt. A figurák sokáig senkinek sem kellet­tek, ám - Roosevelt és a mac­kó esete után - egy lipcsei vá­sáron az amerikaiak rögtön háromezer medvefigurát ren­deltek a cégtől. A Steiff-mac­­kó azóta is fogalom a játéki­parban... gg A kutyatartás a városi polgári lakásokban is megszokott volt. Estella baba és agara A gyerekek maguk után húzhatták a lófigurát és a kocsit Fotó: Koppán Viktor Nagy Veronika mesélt a Moskovszky-gyűjtemény állatfiguráiról A­z erotikus irodalom is téma SZÉKESFEHÉRVÁR Izgal­mas témái lesznek az idei Határon túli magyar iroda­lom napjai rendezvényso­rozatnak: a kortárs erotikus irodalomról és az aktuális közéleti helyzetről tartanak előadásokat. A Vörösmarty Társaság ha­gyományos rendezvényére rendszerint Erdélyből, a Dél­vidékről, Kárpátaljáról, a Fel­vidékről s egy ideje Lengyel­­országból látogatnak el írók, költők. Bobory Zoltántól, a társaság elnökétől megtudtuk: idén 19 vendéget fogadnak a határon túlról és az országból. Az előadások, könyvbemu­tatók ezúttal két téma köré csoportosulnak. Ezek: „Hely­zetjelentés 2017 - Politikai erőfeszítések hatásai - hangu­latváltozással?”, illetve „Ero­tikus költészetünkről”. Előbbi kapcsán a határon túli magyar területeken tapasztalható ak­tuális közéleti, irodalmi álla­potokról számolnak be az on­nan érkezők, a kortárs eroti­kus, magyar, költészet elem­zése pedig régi kérés volt. A mindenki számára nyi­tott találkozó megnyitóját ma, október 5-én, 16 órakor tart­ják a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében. Ezu­tán Lukácsy József az anyaor­szág és a határon túli magyar­ság aktuális állapotáról ad helyzetképet. Őt Tari István követi, No, és akkor most mi van? című előadásával, majd Szakolczay Lajos irodalom­történész beszél a szerelem és a szexualitás megjelenéséről a kortárs magyar költészetben, „Meghasad öled borzas pillé­re” címmel. Az előadások kö­zött Faragó Laura énekmű­vész lép fel. A lengyel Sutars­­ki Konráddal 18 órakor kez­dődik beszélgetés A haza ki­­terjesztése című könyvéről , Maklári Éva közreműködésé­vel. Az irodalmi napok pénte­ken 10 órától folytatódik. A résztvevők 18 órakor az aradi vértanúkra emlékeznek. bj I Est Arany János emlékére A 2017-es esztendő egyebek mellett Arany János emlékév a költő születésének 200. évfor­dulója alkalmából. Ebből az al­kalomból, az Országos Könyvtá­ri Napok rendezvénysorozatába illeszkedve rendeztek szerdán Arany-emlékestet a Közösségi­ Kulturális Központ és Könyvtár­ban A pölöskei nótárius címmel. A színvonalas műsor főszereplői Varga Izabella és R. Kárpáti Pé­ter színművészek voltak (képün­kön) bs Fotó: a szerző Hangversennyel ünnepelnek SÁRBOGÁRD A Zenei világ­nap alkalmából október 7-én 17.30 órakor hangversenyre várják a közönséget a műve­lődési központban. Elhangzik Schubert: VIII. szimfóniája, Mozart: C-dúr fuvola-hárfa­­versenye és Schubert: G-dúr miséje. Közreműködik Párkai Krisztina fuvolaművész és Felletár Melinda hárfamű­vész, a MÁV Szimfonikus Zenekar , a Vox Mirabilis Ka­marakórus, a Huszics Vendel Kórus. Az énekművészek: Zemlényi Eszter (szoprán), Csapó József tenor és Lisztes László basszus.­­ ------ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP / MH Látogasson el weboldalunkra! p ITM é­s a Fejér megyei I­E­TV L. hírportál KULTURMIX A festői szerelmekről SZÉKESFEHÉRVÁR A Csók István képtárban az Aba-Novák Vilmos művé­szetét bemutató tárlat kísé­rő rendezvényeként ma, 18 órakor Nyár­­ Krisztián író, irodalmár lesz a ven­dég, aki Festői szerelmek című könyvében 19-20. századi magyar festők pár­­kapcsolatairól mesél. A szerzővel Czinki Ferenc beszélget, gy Szemző Zsófia kiállítása SZÉKESFEHÉRVÁR A tö­redezettségmentesítés egy örökkévalóság lesz - ezzel a címmel nyílik meg Szemző Zsófia, 2016. évi Smohay-díjas képzőmű­vész kiállítása a Szent Ist­ván Király Múzeum Me­gyeház utcai épületében október 6-án, pénteken, 17 órakor. A tárlatot megnyit­ja és a Smohay János Ala­pítvány 2017. évi díját át­adja Roskó Gábor képző­művész. gg Esettanulmányok a 80-as évekből SZÉKESFEHÉRVÁR Met­széspontok címmel nyílik „tanulmányi kiállítás” ok­tóber 6-án, 19 órakor a Szent István Király Múze­um Országzászló téri épü­letében. A tárlat alcíme: Film, képzőművészet zene - esettanulmányok a nyolcvanas évek magyar filmjeinek köréből. A tárla­tot Müllner András irodal­már ajánlja a közönség fi­gyelmébe. A kiállítás há­rom, a nyolcvanas években készült magyar film (Esz­kimó asszony fázik; Me­­teo; Az emberevő szerel­me) egyes alkotóival for­gatott interjúkon alapul, gg Kunkovács László és Bicsák Eszter a tárlatnyitón Fotó: Pesti Tamás Ő­si világjelek fotói SZÉKESFEHÉRVÁR Világ­jelek ezzel a címmel jelent meg Kunkovács László vi­zuális antropológus nyol­cadik kötete. Kunkovács László Kos­­suth-díjas fotóművész az el­múlt évtizedekben többször is járt Szibériában és Belső- Ázsiában, tanulmányozta és fotókon örökítette meg az ott élő népek életmódját, és fel­kereste az ősi áldozóhelyeket, sziklarajzokat. Az ember ősi világértelmezését is tükröző fotókból tegnap kiállítás nyílt a Művészetek Házában, s egyúttal bemutatták azt az új kötetet, amelyben Kunkovács László közreadja ezeket a kü­lönleges felvételeket, kutatá­sainak eredényét. A tárlatot, és a könyvet Bicsák Eszter ajánlotta a közönség figyel­mébe. Azt mesélte, hogy a kislánya így jellemezte Kun­kovácsot: „ő az a bácsi, aki sokat és hangosan beszél, de okosakat mond”. Nos, azokon a távoli vidékeken, ahol Kun­kovács járt, és fotózott, igen becsülik az „aggszakállút”, azaz a tisztességben megő­szült, bölcs öreg embert. Olyannyira, hogy mindig kö­zépre ültetik. Kunkovács László olyan „aggszakállú”, aki fotói, könyvei révén meg­osztja velünk tapasztalatait, bölcseségét. Nincs más dol­gunk, csak középre ültetni, gg

Next