Fejér Megyei Hírlap, 2017. október (62. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-05 / 233. szám
2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK - -------------------- KULTÚRA------------------- Gurulós ló és plüssmedve Rendhagyó tárlatvezetés felnőtteknek, a Hetedhét Játékmúzemban SZÉKESFEHÉRVÁR A játékállatok éppen olyan fontosak a gyerekek életében, akárcsak a babák. Ez volt a kiindulópontja annak a rendhagyó tárlatvezetésnek, amit tegnap, október 4-én tartottak a Hetedhét Játékmúzeumban, az állatok világnapja alkalmából. A múzeumban időről időre kifejezetten a felnőttek számára rendeznek tematikus tárlatvezetéseket, hiszen egyegy játéktípus históriája izgalmas ipar-és kultúrtörténeti adalékokkal szolgálhat. Tegnap a világnap apropóján a Moskovszky-gyűjtemény enteriőrjeiben látható játékállatok főbb típusait mutatta be Nagy Veronika muzeológus, aki arról beszélt: a játék tükrözi a felnőttek kultúráját, hiszen a játékállatok árulkodnak egy-egy kor állatokkal kapcsolatos felfogásáról is. Kiderült, hogy az állatfigurák a 19. századig inkább kemény anyagokból (fából, fémből, kerámiából, papírmaséból) készültek, a 19. század végétől a játékkészítők egyre jobban törekedtek arra, hogy az állatok valósághűek legyenek: a papírmasé figurákat textillel, bőrrel, szőrmével vonták be. Népszerűek lettek a bádog- vagy lemezjátékok is, amelyek háttérbe szorították a fajátékokat, ám a szőrmeállatokkal nem tudták felvenni a versenyt. Azaz ehhez meg kellett újulniuk. Később megjelentek azok a változataik, amelyekbe mechanikus szerkezetet építettek, kulccsal lehetett ezeket felhúzni. A játéktörténetben egészen a 20. századig - az autók megjelenésééig - különleges szerepe van a lófiguráknak. A Az ölelhető textilmackó vigaszt adott ló korábban sok férfi munkájának alapvető eszköze volt, a játék pedig a későbbi hivatásra készíti fel a gyerekeket - hallhattuk Nagy Veronika magyarázatát. A nem lovaglásra szánt játéklovak leginkább fából, papírmaséból készültek, festették, szőrmével vonták be őket. Később igen kedveltté váltak a mozgatható játékállatok: a gyártók kerekeket szereltek a ló lábára, vagy a deszkalapra, amin állt, így a gyerekek maguk után tudták húzni. A ló - akár egy igazi állat - követte a gazdáját. Szó esett a tárlatvezetésen a 17. századtól felbukkanó hintalovakról is: ez a játéktípus érdekes módon máig nem szorult ki a játékpiacról. Külön fejezet kezdődött a játéktörténetben, amikor a kemény testű, szőrmével bevont állatok helyett megjelentek az ölelhető, vigaszt nyújtó textil és plüss állatfigurák. Ez a folyamat egybeesett a Steiff cég létrejöttével, összekapcsolódik Teddy mackó történetével. Az amerikai elnök, Theodor Roosevelt egy vadászaton nem volt hajlandó lelőni az elé hurcolt medvebocsot. Ennek nyomán Amerikában a kézzel varrt medvefigura, „Teddy” népszerű lett. Eközben a német Margaret Steiff - aki gyermekbénulás miatt tolószékben töltötte az életét - filc tárgyakat, egyebek között mackókat is varrt. A figurák sokáig senkinek sem kellettek, ám - Roosevelt és a mackó esete után - egy lipcsei vásáron az amerikaiak rögtön háromezer medvefigurát rendeltek a cégtől. A Steiff-mackó azóta is fogalom a játékiparban... gg A kutyatartás a városi polgári lakásokban is megszokott volt. Estella baba és agara A gyerekek maguk után húzhatták a lófigurát és a kocsit Fotó: Koppán Viktor Nagy Veronika mesélt a Moskovszky-gyűjtemény állatfiguráiról Az erotikus irodalom is téma SZÉKESFEHÉRVÁR Izgalmas témái lesznek az idei Határon túli magyar irodalom napjai rendezvénysorozatnak: a kortárs erotikus irodalomról és az aktuális közéleti helyzetről tartanak előadásokat. A Vörösmarty Társaság hagyományos rendezvényére rendszerint Erdélyből, a Délvidékről, Kárpátaljáról, a Felvidékről s egy ideje Lengyelországból látogatnak el írók, költők. Bobory Zoltántól, a társaság elnökétől megtudtuk: idén 19 vendéget fogadnak a határon túlról és az országból. Az előadások, könyvbemutatók ezúttal két téma köré csoportosulnak. Ezek: „Helyzetjelentés 2017 - Politikai erőfeszítések hatásai - hangulatváltozással?”, illetve „Erotikus költészetünkről”. Előbbi kapcsán a határon túli magyar területeken tapasztalható aktuális közéleti, irodalmi állapotokról számolnak be az onnan érkezők, a kortárs erotikus, magyar, költészet elemzése pedig régi kérés volt. A mindenki számára nyitott találkozó megnyitóját ma, október 5-én, 16 órakor tartják a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében. Ezután Lukácsy József az anyaország és a határon túli magyarság aktuális állapotáról ad helyzetképet. Őt Tari István követi, No, és akkor most mi van? című előadásával, majd Szakolczay Lajos irodalomtörténész beszél a szerelem és a szexualitás megjelenéséről a kortárs magyar költészetben, „Meghasad öled borzas pillére” címmel. Az előadások között Faragó Laura énekművész lép fel. A lengyel Sutarski Konráddal 18 órakor kezdődik beszélgetés A haza kiterjesztése című könyvéről , Maklári Éva közreműködésével. Az irodalmi napok pénteken 10 órától folytatódik. A résztvevők 18 órakor az aradi vértanúkra emlékeznek. bj I Est Arany János emlékére A 2017-es esztendő egyebek mellett Arany János emlékév a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Ebből az alkalomból, az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatába illeszkedve rendeztek szerdán Arany-emlékestet a Közösségi Kulturális Központ és Könyvtárban A pölöskei nótárius címmel. A színvonalas műsor főszereplői Varga Izabella és R. Kárpáti Péter színművészek voltak (képünkön) bs Fotó: a szerző Hangversennyel ünnepelnek SÁRBOGÁRD A Zenei világnap alkalmából október 7-én 17.30 órakor hangversenyre várják a közönséget a művelődési központban. Elhangzik Schubert: VIII. szimfóniája, Mozart: C-dúr fuvola-hárfaversenye és Schubert: G-dúr miséje. Közreműködik Párkai Krisztina fuvolaművész és Felletár Melinda hárfaművész, a MÁV Szimfonikus Zenekar , a Vox Mirabilis Kamarakórus, a Huszics Vendel Kórus. Az énekművészek: Zemlényi Eszter (szoprán), Csapó József tenor és Lisztes László basszus. ------ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP / MH Látogasson el weboldalunkra! p ITM és a Fejér megyei IETV L. hírportál KULTURMIX A festői szerelmekről SZÉKESFEHÉRVÁR A Csók István képtárban az Aba-Novák Vilmos művészetét bemutató tárlat kísérő rendezvényeként ma, 18 órakor Nyár Krisztián író, irodalmár lesz a vendég, aki Festői szerelmek című könyvében 19-20. századi magyar festők párkapcsolatairól mesél. A szerzővel Czinki Ferenc beszélget, gy Szemző Zsófia kiállítása SZÉKESFEHÉRVÁR A töredezettségmentesítés egy örökkévalóság lesz - ezzel a címmel nyílik meg Szemző Zsófia, 2016. évi Smohay-díjas képzőművész kiállítása a Szent István Király Múzeum Megyeház utcai épületében október 6-án, pénteken, 17 órakor. A tárlatot megnyitja és a Smohay János Alapítvány 2017. évi díját átadja Roskó Gábor képzőművész. gg Esettanulmányok a 80-as évekből SZÉKESFEHÉRVÁR Metszéspontok címmel nyílik „tanulmányi kiállítás” október 6-án, 19 órakor a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlat alcíme: Film, képzőművészet zene - esettanulmányok a nyolcvanas évek magyar filmjeinek köréből. A tárlatot Müllner András irodalmár ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás három, a nyolcvanas években készült magyar film (Eszkimó asszony fázik; Meteo; Az emberevő szerelme) egyes alkotóival forgatott interjúkon alapul, gg Kunkovács László és Bicsák Eszter a tárlatnyitón Fotó: Pesti Tamás Ősi világjelek fotói SZÉKESFEHÉRVÁR Világjelek ezzel a címmel jelent meg Kunkovács László vizuális antropológus nyolcadik kötete. Kunkovács László Kossuth-díjas fotóművész az elmúlt évtizedekben többször is járt Szibériában és Belső- Ázsiában, tanulmányozta és fotókon örökítette meg az ott élő népek életmódját, és felkereste az ősi áldozóhelyeket, sziklarajzokat. Az ember ősi világértelmezését is tükröző fotókból tegnap kiállítás nyílt a Művészetek Házában, s egyúttal bemutatták azt az új kötetet, amelyben Kunkovács László közreadja ezeket a különleges felvételeket, kutatásainak eredényét. A tárlatot, és a könyvet Bicsák Eszter ajánlotta a közönség figyelmébe. Azt mesélte, hogy a kislánya így jellemezte Kunkovácsot: „ő az a bácsi, aki sokat és hangosan beszél, de okosakat mond”. Nos, azokon a távoli vidékeken, ahol Kunkovács járt, és fotózott, igen becsülik az „aggszakállút”, azaz a tisztességben megőszült, bölcs öreg embert. Olyannyira, hogy mindig középre ültetik. Kunkovács László olyan „aggszakállú”, aki fotói, könyvei révén megosztja velünk tapasztalatait, bölcseségét. Nincs más dolgunk, csak középre ültetni, gg