Fejér Megyei Hírlap, 2017. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-12 / 289. szám

2017. DECEMBER 12., KEDD FÓKUSZ Extrém időjárás: mennyire bírja a szervezetünk a kiképzést? FEJÉR MEGYE Hétfő után kedden további melegedés várható időjárásunkban, majd szerdán ismét nagyot zuhan a hőmérséklet. Va­sárnapra visszatérhet a tél.­ ­ Már hétfőn is melegebb volt az évszakhoz képest, de a hő­mérséklet kedden még tovább emelkedik az előrejelzések szerint - mondta el lapunknak Pataki Zita időjós. - Székes­­fehérváron és Fejér megyében 16 fok körüli csúcsokat mér­hetnek majd. Ez elég nagy hőmérséklet-emelkedés az el­múlt napokhoz képest. Ezek után szerdán 9-10 fokos visszaesés várható, majd csü­törtökön és pénteken ismét egy kisebb melegedésre van kilátás: jelenleg úgy tűnik, 9-14 fok lesz. Ezek után aztán vasárnap már csak 0-5 fokot mérhetünk majd, vagyis nor­mális téli időjárás várható. Ráadásul a hét második felé­ben csapadékosra fordul idő­járásunk, ami a hét végére ha­vazássá alakul át a hőmérsék­let visszaesése miatt. Az időjós szerint az, hogy szinte naponta jelentősen emelkedik és esik a hőmérsé­­ket, extrém, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. A mostani helyzet azért is ér­dekes, mert a Kárpát-meden­cébe jellemzően csak a mar­káns légörvények, másnéven ciklonok képesek behatolni, átjutva az Alpok és a Kárpá­tok csúcsain. Az a ciklon, amely a mostani időjárásun­kat alakítja, Spanyolország felett alakult ki és jutott el hozzánk. Pataki Zita azt is el­mondta, jelenleg egész Euró­pában igen változékony az időjárás. Amint az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található elem­zésből kiderül, a tavaszi középhő­mérséklet Magyarországon 1971 és 2000 között 10,4 °C. Ha a legu­tóbbi 30 évet nézzük, igen jelentő­sen, 1,75 °C-kal nőttek. A nyarak átlaghőmérséklete az említett idő­szakban 19,7 °C, ám az elmúlt há­rom évtizedben közel 2 °C-ot emelkedett a nyári középhőmér­séklet. Az őszi országos átlaghő­mérséklet 9,9 °C, a téli az 1971- 2000-es időszakban éppen nulla fok. A telek hőmérséklete 1901­ óta 0,65 °C-kal nőtt, ám a legutóbbi 30 tél sem mutat egyértelmű vál­tozást, noha a tendencia pozitív. Ér­demes azonban a szélsőértékeket megnézni: A fagyos napok számá­nak csökkenése és a hőségnapok (amikor 30 fok fölé megy a hőmé­rő higanyszála) számának növeke­dése egyaránt a melegedő tenden­ciát jelzi. A meteorológiai szolgálat adatai szerint a 80-as évektől szembetűnő az extrém meleg idő­járás gyakoribbá válása. A szélsősé­ges hőmérsékletekben bekövetke­zett változásokat jellemző trend ér­tékei arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hi­deg szélsőségek csökkenésével jár. Fontos kérdés, mi várható orvosi szempontból. Mennyi­re viseli meg szervezetünket a hirtelen, jelentős hőmérsék­let-változás? Erről már Reiber Istvánt, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazga­tóját kérdezük: - Aki teljesen egészséges, annak általában nem okoznak gondot a frontok és az időjá­rás szeszélyei. Gondoljunk csak bele, ha valaki ilyenkor­­télen melegebb éghajlatra uta­zik, nem érzi rosszul magát, amikor leszáll a repülőgépről és hirtelen 15-20 fokkal ma­gasabb hőmérsékleti viszo­nyok közé kerül. Akik vala­milyen betegséggel küzdenek, azokat nyilván jobban megvi­selik a változások. Gondolok itt például a szív- és érrend­szeri problémákra vagy a ma­gas vérnyomásra. Természete­sen nekik különösen oda kell figyelniük arra, hogy az előírt gyógyszereiket rendszeresen szedjék, illetve olyan szereket is tartsanak otthon, amelyek­kel váratlan helyzeteket tud­­n­ak kezelni. Ilyenkor minden­kinél, főleg, ha érzékeny a frontokra, könnyebben for­dulhatnak elő rosszullétek. Reiber István mindemellett a kiegyensúlyozott táplálko­zásra és a mozgás fontosságá­ra is felhívta a figyelmet, ezek olyan módszerek, amellyel szervezetünket tréningezhet­jük, felkészíthetjük a termé­szet ilyen fajta meglepetéseire és azok elviselésére. Nem vagyunk egyformák, de többségünk biztosan megfi­gyelte már, érzékeny-e a hi­deg- vagy a melegfrontra, rosszabb esetben netán mind a kettőre. A tünetek is egyénen­ként eltérőek lehetnek. Az biz­tos, hogy valamennyire min­denki megérzi a front hatását. Az orvosmeteorológia sze­rint az erős melegfronti hatás miatt fejfájás, migrén, álmat­lanság és alvászavarok jelent­kezhetnek. Ha mindez erős, viharos széllel párosul, ahogy az elmúlt napokban, akkor in­gerlékenységet, nyugtalansá­got tapasztalhatunk. Az inten­zív melegedés - ahogy arról már volt szó - különösen Egészséges embereknél nem okoznak panaszt a frontok megterhelő lehet a szívbete­gek, a vérnyomás-ingadozás­sal és érrendszeri panaszok­kal küszködők számára. A jó hír, hogy úgy tűnik, jövő hétre stabilizálódik idő­járásunk, így hideg, de mete­orológiai szempontból csen­desebb napok elé nézünk. bb A NYOLCVANAS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT December közepi tavasz: vannak, akiket megvisel, másokat nem érint a hirtelen nagy hőmérséklet-változás FMH-illusztráció Kitüntető cím Szabó Kálmán ügyvédnek SZÉKESFEHÉRVÁR Pro Collegio Advocatorum ki­tüntető címet adományo­zott a Magyar Ügyvédi Ka­mara Elnöksége Szabó Kál­mán ügyvédnek, elismerve példamutató ügyvédi és közéleti tevékenységét. Szabó Kálmán 1954. február 27-én Székesfehérvárott szü­letett. A Pécsi Tudománye­gyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán végzett 1980-ban. Ügyvédjelölti gyakorlatot Dunaújvárosi 2. sz. ÚMK-ban szerzett, majd Fehérváron a 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja volt, önálló irodát 1991- ben alapított. 1992-től a me­gyei kamara elnökségi tagja és egyben titkára jelenleg is. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének a tagja. 1995- től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság bí­rája. Számos belföldi ügyben járt el tanács tagjaként, elnö­keként, illetve egyesbíróként. Második évtizede a jogi szak­vizsgák cenzora a polgári jog és a gazdasági jog területén. 2002-től a Magyar Ügyvé­di Kamara Fegyelmi Bizottsá­gának tagjává választották, 2006-tól az egyik fegyelmi fellebbviteli tanács vezetője lett. 2010-ben választották a Magyar Ügyvédi Kamara fe­gyelmi főmegbízottjának, amely tisztséget jelenleg is betölti. Több, polgári jogi tár­gyú cikke jelent meg az Ügy­védek Lapjában. Részt vesz az ügyvédjelöltek oktatásá­ban. 2015-ben mint kiemelke­dő szakmai munkát végző ügyvédnek a Magyar Ügyvé­di Kamara Kiváló Ügyvédi Munkáért - kitüntető jelvényt adományozta. A Magyar Ügyvédi Kama­ra Elnöksége a 2017. évi ügy­védnapon az Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum - kitüntető címet adományozta számára, elismerve, hogy Szabó Kálmán példamutató ügyvédi közéleti tevékenysé­gével juttatta kifejezésre az ügyvédség melletti elkötele­zettségét. A kitüntetést a díja­zott az ügyvédnapon Bánáti Jánostól, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökétől vette át. Szabó Kálmán ügyvéd FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Látogasson el weboldalunkra! PD­I a Fejér megyei I­L hírportál Ma kezdődik a hanuka, a fények ünnepe A legmeghittebb zsidó ünnepen az égő mécses csodájára emlékeznek SZÉKESFEHÉRVÁR Ma kezdődik a hanuka ünnepe (a zsidó naptár szerint ma van ugyanis kiszév havának 25. napja). A Székesfehér­vári Zsidó Hitközség elnö­két kérdeztük az ünnep eredetéről, és az ahhoz fű­ződő szokásokról. - A zsidó naptár eltér a ke­resztény naptártól, ezért a zsi­dó ünnepek mindig más napra esnek. A hanuka vagy fények ünnepe az idén december 12- én kezdődik és nyolc napig tart. Ez az egyik legkedvel­tebb, legmeghittebb zsidó ün­nep világszerte - mondta Neubart István, a Székesfe­hérvári Zsidó Hitközség elnö­ke. - Ez az ünnep is az ősi, bibliai korból ered: egy győz­tes szabadságharcra, a jeru­­zsálemi szentély megtisztítá­sára és újraavatására - ponto­sabban annak ismételt fel­szentelésére az égő mécses csodájára emlékezünk. Maga a hanuka szó is erre utal, hi­szen azt jelenti: felszentelés. Több mint kétezer évvel ezelőtt a szír-görögök bevo­nultak a Szentföldre, és rá­­kényszerítették vallásukat az ott élő zsidókra: templomaik­ban görög isteneket ábrázoló szobrokat állítottak fel. (Mindez teljesen ellentétes a zsidó vallási hagyományok­kal, amely tiltja a bálvány­imádást.) A jeruzsálemi temp­lomot végül sikerült a makka­­beusoknak i.e 165-ben, hiszen Napnyugtakor minden nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani hó 25-én visszafoglalni a hó­dítóktól, a győztes szabadság­­harc után pedig természetesen a szentélyt is meg kellett tisz­títani, amihez szentelt olajra is szükség volt. A talmudi tör­ténet úgy szól, hogy amikor meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egyetlen napra való olajat ta­láltak, pedig az új, megszen­telt olaj készítése nyolc napig tartott volna. Ám ekkor csoda történt: az a kevés olaj nyolc napon át égett, egészen addig, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. A hanuka ennek állít emléket. Az olajos korsó cso­dájának üzenete úgy fogal­mazható meg: egy kevéske olaj, egy maroknyi nép is ké­pes győzelemre jutni, ha van erős hite. - Az ünnep egyik szimbó­luma a hanukia, azaz a nyolc plusz egy ágú gyertyatartó - magyarázta Neubart István. - Ezen a gyertyatartón a nyolc normál színes gyertya mellett a kilencedik a szolgagyertya, ennek segítségével gyújtjuk meg a többit. Napnyugtakor - balról jobbra haladva - min­den nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani, ezzel idéz­zük fel a nyolc napig tartó cso­dát. Ezen az ünnepen a hagyo­mány szerint - szintén a csoda szimbólumaként - olajban sült ételeket, például fánkot szokás fogyasztani. A hanu­kia fénye melegséggel és sze­retettel tölti meg az otthono­kat és a szíveket. A család ilyenkor rendszerint együtt tölti az estéket, megajándé­kozzák a gyermekeket, közös vacsorával, beszélgetéssel te­lik az idő, sőt ilyenkor játéko­kat is játszanak. Hanuka ünnepének legked­veltebb játéka például a tren­­derli nevű, négyoldalú pör­gettyű, ami rendszerint fából készül. gy Neubart István meggyújtja a menórát Fotó: FMH-archív

Next