Fejér Megyei Hírlap, 2017. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-12 / 289. szám
2017. DECEMBER 12., KEDD FÓKUSZ Extrém időjárás: mennyire bírja a szervezetünk a kiképzést? FEJÉR MEGYE Hétfő után kedden további melegedés várható időjárásunkban, majd szerdán ismét nagyot zuhan a hőmérséklet. Vasárnapra visszatérhet a tél. Már hétfőn is melegebb volt az évszakhoz képest, de a hőmérséklet kedden még tovább emelkedik az előrejelzések szerint - mondta el lapunknak Pataki Zita időjós. - Székesfehérváron és Fejér megyében 16 fok körüli csúcsokat mérhetnek majd. Ez elég nagy hőmérséklet-emelkedés az elmúlt napokhoz képest. Ezek után szerdán 9-10 fokos visszaesés várható, majd csütörtökön és pénteken ismét egy kisebb melegedésre van kilátás: jelenleg úgy tűnik, 9-14 fok lesz. Ezek után aztán vasárnap már csak 0-5 fokot mérhetünk majd, vagyis normális téli időjárás várható. Ráadásul a hét második felében csapadékosra fordul időjárásunk, ami a hét végére havazássá alakul át a hőmérséklet visszaesése miatt. Az időjós szerint az, hogy szinte naponta jelentősen emelkedik és esik a hőmérséket, extrém, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. A mostani helyzet azért is érdekes, mert a Kárpát-medencébe jellemzően csak a markáns légörvények, másnéven ciklonok képesek behatolni, átjutva az Alpok és a Kárpátok csúcsain. Az a ciklon, amely a mostani időjárásunkat alakítja, Spanyolország felett alakult ki és jutott el hozzánk. Pataki Zita azt is elmondta, jelenleg egész Európában igen változékony az időjárás. Amint az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található elemzésből kiderül, a tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1971 és 2000 között 10,4 °C. Ha a legutóbbi 30 évet nézzük, igen jelentősen, 1,75 °C-kal nőttek. A nyarak átlaghőmérséklete az említett időszakban 19,7 °C, ám az elmúlt három évtizedben közel 2 °C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet. Az őszi országos átlaghőmérséklet 9,9 °C, a téli az 1971- 2000-es időszakban éppen nulla fok. A telek hőmérséklete 1901 óta 0,65 °C-kal nőtt, ám a legutóbbi 30 tél sem mutat egyértelmű változást, noha a tendencia pozitív. Érdemes azonban a szélsőértékeket megnézni: A fagyos napok számának csökkenése és a hőségnapok (amikor 30 fok fölé megy a hőmérő higanyszála) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi. A meteorológiai szolgálat adatai szerint a 80-as évektől szembetűnő az extrém meleg időjárás gyakoribbá válása. A szélsőséges hőmérsékletekben bekövetkezett változásokat jellemző trend értékei arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg szélsőségek csökkenésével jár. Fontos kérdés, mi várható orvosi szempontból. Mennyire viseli meg szervezetünket a hirtelen, jelentős hőmérséklet-változás? Erről már Reiber Istvánt, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazgatóját kérdezük: - Aki teljesen egészséges, annak általában nem okoznak gondot a frontok és az időjárás szeszélyei. Gondoljunk csak bele, ha valaki ilyenkortélen melegebb éghajlatra utazik, nem érzi rosszul magát, amikor leszáll a repülőgépről és hirtelen 15-20 fokkal magasabb hőmérsékleti viszonyok közé kerül. Akik valamilyen betegséggel küzdenek, azokat nyilván jobban megviselik a változások. Gondolok itt például a szív- és érrendszeri problémákra vagy a magas vérnyomásra. Természetesen nekik különösen oda kell figyelniük arra, hogy az előírt gyógyszereiket rendszeresen szedjék, illetve olyan szereket is tartsanak otthon, amelyekkel váratlan helyzeteket tudnak kezelni. Ilyenkor mindenkinél, főleg, ha érzékeny a frontokra, könnyebben fordulhatnak elő rosszullétek. Reiber István mindemellett a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a mozgás fontosságára is felhívta a figyelmet, ezek olyan módszerek, amellyel szervezetünket tréningezhetjük, felkészíthetjük a természet ilyen fajta meglepetéseire és azok elviselésére. Nem vagyunk egyformák, de többségünk biztosan megfigyelte már, érzékeny-e a hideg- vagy a melegfrontra, rosszabb esetben netán mind a kettőre. A tünetek is egyénenként eltérőek lehetnek. Az biztos, hogy valamennyire mindenki megérzi a front hatását. Az orvosmeteorológia szerint az erős melegfronti hatás miatt fejfájás, migrén, álmatlanság és alvászavarok jelentkezhetnek. Ha mindez erős, viharos széllel párosul, ahogy az elmúlt napokban, akkor ingerlékenységet, nyugtalanságot tapasztalhatunk. Az intenzív melegedés - ahogy arról már volt szó - különösen Egészséges embereknél nem okoznak panaszt a frontok megterhelő lehet a szívbetegek, a vérnyomás-ingadozással és érrendszeri panaszokkal küszködők számára. A jó hír, hogy úgy tűnik, jövő hétre stabilizálódik időjárásunk, így hideg, de meteorológiai szempontból csendesebb napok elé nézünk. bb A NYOLCVANAS ÉVEKBEN KEZDŐDÖTT December közepi tavasz: vannak, akiket megvisel, másokat nem érint a hirtelen nagy hőmérséklet-változás FMH-illusztráció Kitüntető cím Szabó Kálmán ügyvédnek SZÉKESFEHÉRVÁR Pro Collegio Advocatorum kitüntető címet adományozott a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége Szabó Kálmán ügyvédnek, elismerve példamutató ügyvédi és közéleti tevékenységét. Szabó Kálmán 1954. február 27-én Székesfehérvárott született. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1980-ban. Ügyvédjelölti gyakorlatot Dunaújvárosi 2. sz. ÚMK-ban szerzett, majd Fehérváron a 2. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja volt, önálló irodát 1991- ben alapított. 1992-től a megyei kamara elnökségi tagja és egyben titkára jelenleg is. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének a tagja. 1995- től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság bírája. Számos belföldi ügyben járt el tanács tagjaként, elnökeként, illetve egyesbíróként. Második évtizede a jogi szakvizsgák cenzora a polgári jog és a gazdasági jog területén. 2002-től a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának tagjává választották, 2006-tól az egyik fegyelmi fellebbviteli tanács vezetője lett. 2010-ben választották a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottjának, amely tisztséget jelenleg is betölti. Több, polgári jogi tárgyú cikke jelent meg az Ügyvédek Lapjában. Részt vesz az ügyvédjelöltek oktatásában. 2015-ben mint kiemelkedő szakmai munkát végző ügyvédnek a Magyar Ügyvédi Kamara Kiváló Ügyvédi Munkáért - kitüntető jelvényt adományozta. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége a 2017. évi ügyvédnapon az Ügyvédségért - Pro Collegio Advocatorum - kitüntető címet adományozta számára, elismerve, hogy Szabó Kálmán példamutató ügyvédi közéleti tevékenységével juttatta kifejezésre az ügyvédség melletti elkötelezettségét. A kitüntetést a díjazott az ügyvédnapon Bánáti Jánostól, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökétől vette át. Szabó Kálmán ügyvéd FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Látogasson el weboldalunkra! PDI a Fejér megyei IL hírportál Ma kezdődik a hanuka, a fények ünnepe A legmeghittebb zsidó ünnepen az égő mécses csodájára emlékeznek SZÉKESFEHÉRVÁR Ma kezdődik a hanuka ünnepe (a zsidó naptár szerint ma van ugyanis kiszév havának 25. napja). A Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnökét kérdeztük az ünnep eredetéről, és az ahhoz fűződő szokásokról. - A zsidó naptár eltér a keresztény naptártól, ezért a zsidó ünnepek mindig más napra esnek. A hanuka vagy fények ünnepe az idén december 12- én kezdődik és nyolc napig tart. Ez az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte - mondta Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. - Ez az ünnep is az ősi, bibliai korból ered: egy győztes szabadságharcra, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására - pontosabban annak ismételt felszentelésére az égő mécses csodájára emlékezünk. Maga a hanuka szó is erre utal, hiszen azt jelenti: felszentelés. Több mint kétezer évvel ezelőtt a szír-görögök bevonultak a Szentföldre, és rákényszerítették vallásukat az ott élő zsidókra: templomaikban görög isteneket ábrázoló szobrokat állítottak fel. (Mindez teljesen ellentétes a zsidó vallási hagyományokkal, amely tiltja a bálványimádást.) A jeruzsálemi templomot végül sikerült a makkabeusoknak i.e 165-ben, hiszen Napnyugtakor minden nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani hó 25-én visszafoglalni a hódítóktól, a győztes szabadságharc után pedig természetesen a szentélyt is meg kellett tisztítani, amihez szentelt olajra is szükség volt. A talmudi történet úgy szól, hogy amikor meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egyetlen napra való olajat találtak, pedig az új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. Ám ekkor csoda történt: az a kevés olaj nyolc napon át égett, egészen addig, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. A hanuka ennek állít emléket. Az olajos korsó csodájának üzenete úgy fogalmazható meg: egy kevéske olaj, egy maroknyi nép is képes győzelemre jutni, ha van erős hite. - Az ünnep egyik szimbóluma a hanukia, azaz a nyolc plusz egy ágú gyertyatartó - magyarázta Neubart István. - Ezen a gyertyatartón a nyolc normál színes gyertya mellett a kilencedik a szolgagyertya, ennek segítségével gyújtjuk meg a többit. Napnyugtakor - balról jobbra haladva - minden nap eggyel több gyertyát kell meggyújtani, ezzel idézzük fel a nyolc napig tartó csodát. Ezen az ünnepen a hagyomány szerint - szintén a csoda szimbólumaként - olajban sült ételeket, például fánkot szokás fogyasztani. A hanukia fénye melegséggel és szeretettel tölti meg az otthonokat és a szíveket. A család ilyenkor rendszerint együtt tölti az estéket, megajándékozzák a gyermekeket, közös vacsorával, beszélgetéssel telik az idő, sőt ilyenkor játékokat is játszanak. Hanuka ünnepének legkedveltebb játéka például a trenderli nevű, négyoldalú pörgettyű, ami rendszerint fából készül. gy Neubart István meggyújtja a menórát Fotó: FMH-archív