Fejér Megyei Hírlap, 2018. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

12 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KULTURMIX Asszonyszerelem, asszonysors KÁPOLNÁSNYÉKAHa­lász-kastélyban február 16- án, 18 órakor folytatódik a Kastélymesék című soro­zat. Ezúttal Nádasdy Bor­bála mesél életútjáról, a Nádasdy-családról, a ná­­dasdladányi kastélyról és új könyvéről, amelynek cí­me Asszonyszerelem, asszonysors. A nagy ér­deklődésre való tekintettel az est csak regisztrációval látogatható. Regisztrálni az info@halaszkastely.hu cí­men vagy a +36 21 292 0471-es telefonszámon le­het. gg A vendégük Oberczián Géza SZÉKESFEHÉRVÁR Az Igézőben február 17-én 17 órakor folytatódik a Par­nasszus kortárs apostolai című irodalmi sorozat. Oberczián Géza íróval, a kortárs magyar próza meg­határozó alakjával Takács Tamás irodalmár beszélget a Nógrádgárdonyi Napló című elbeszéléskötetről, és készülő regényéről, gy Korábban kezdenek SZÉKESFEHÉRVÁR A Vö­rösmarty Színház értesíti a közönséget, hogy Szabó Magda Régimódi történet című darabjának kezdési időpontja - a bérletben és a bérletszünetben egyaránt - február 20-tól megválto­zik. Az előadások nem 19 órakor, hanem félórával korábban, 18.30 órakor kezdődnek. SZZ íróvendégek az emlékházban CSÁKVÁR A Magyar Széppróza Napját február 16-án, 15 órakor ünnepük a Csákvár Emlékházban. Vendégük a Vörösmarty Társaságból Bobory Zoltán elnök és Lukácsy József alelnök valamint - hangos­könyv segítségével - Ester­házy Péter, Kossuth-díjas író. Részlet hangzik el Es­terházy Bermuda-három­­szög a XXI. század nyel­véről című művéből. gg NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 396,532 feol.hu, duol.hu KULTÚRA 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Rőzsében is virágot látni Válaszút, a jobbágy­falu utolsó leheletéig vigyázta Kallós Zoltánt NAGY ZOLTÁN PÉTER peter.nagyzoltan@fmh.hu Tegnap kaptuk a hírt, hogy Kallós Zoltán, Zoli bácsi 92. életévében visszament te­remtőjéhez. Az öregkorral járó bajok között is méltó­sággal, sok betegséget tűrve viselte sorsát. Kallós Zoltán a betegségek mellett karácsonykor kapott sztrókot. Aztán, a mindig nyi­tott, vidám ember nem akart idegent látni. Kallós Zoltán tanítóként kezdte pályáját, majd végezte el a zeneakadémiát Kolozsvá­ron. A 20. század minden ma­gyarnak keserves volt Erdély­ben, kivált, ha valaki a saját népének hagyományait kezd­te gyűjteni, sőt azt megőrizni. 32 évesen, 1958-ban így ke­rült román börtönbe „politikai nézetei miatt”. Saját születési helyén, a Mezőségben kezdte meg a néphagyományok gyűjtését, a népzenét, a nép­táncot, a népszokásokat és a népi költészetet. Válaszúton úgy nevelkedett a szülői ház­ban, hogy hallotta a magyar, a román és a cigány népzenét is. Édesapja fogadót üzemel­tetett, s hogy a mulatozás tel­jes lehessen két helyiséget is a táncnak biztosított. Az egyikben a többségi románok, a másikban a magyarok rop­ták. Kallós Zoltán így em­lékezett gyermekkorára: - Egyformán belémívódott a magyar, a román és a cigány zene. Megtanultam, hogy ami szép a fülnek, az a lélek­nek is szép. Kutatási vágyai kinőtték a Mezőséget, és elindult Mold­vába, Gyimesbe, Kalotaszeg­­re, hogy összegyűjtse a ma­gyarság kincseit. Erdély ezen fontos volt a koronázó főváros, ezért kisebb „tanyát vert" e helyen, területein fogadta be a koráb­ban le nem jegyzett balladák gazdag mennyiségét. 267 tör­ténetet­ foglalt össze a kor egyik legnépszerűbb gyűjte­ményében, a Balladák köny­vében. A gyimesi és moldvai csángók között lelt az archai­kus magyar népzenére, nép­táncra. Nagy barátját, a székesfe­hérvári néprajzos muzeoló­gust, a fehérvári néptánc­együttes néprajzi tanácsadó­ját, Pesovár Ferencet 1971- ben vette rá egy kis erdélyi kutatásra. Abban az időben ez nem számított legálisnak, ezért egy ibuszos csoporttal ment ki titokban Pesovár Kal­lóshoz. A barátság később a mezőföldre hozta Kallós Zol­tánt, aki szemtanúja lehetett a Pesovár-féle népi „gyűjte­ménynek”. Az erdélyi néprajzkutató­nak fontos volt a koronázó fő­város, ezért kisebb „tanyát vert” Székesfehérváron. Mun­kásságának elismeréséül Szé­kesfehérvár tiszteletbeli pol­gára lett. Kallós Zoltán szám­talan magyar elismerést ka­pott, köztük a legfontosabbak a Kossuth-díj, majd a Kos­­suth-nagydíj, az Europa Nost­ra-, a Szent István-, a Magyar Örökség díj. Kallós Zoltán megkapta a Köztársaság El­nökének Érdemérmét, a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Corvin-láncot. Kallós Zoltán a Nemzet Művészeként hunyt el. Kallós Zoltán a titokban elkövetett erdélyi rögtönzött forgatáson képes volt meglep­ni kutató barátját, Pesovár Fe­rencet a mezőségi ritka ma­gyarral, amit mifelénk lassú magyarnak hívnak. Válasz­úton és környékén e tánc igen gazdag volt. Válaszút nevéről Kallós annyit jegyzett meg korábban, hogy az öregektől azt hallotta, honfoglaló őseink azon a he­lyen váltak három felé. Mind­egyik csoport hidat vert a Szamosra, s ment az egyik Apahida, a másik Bonchida a harmadik pedig Gerlahida fe­lé. Válaszút ma nagy szülött­je, az író, kutató és gyűjtő, Kallós Zoltán után tekint, s a rőzsében is virágot lát, tán még honfoglalóinkat is feled­ve. Zoli bácsi! Óvjon Isten! * I Kallós Zoltán 1926-2018. Búcsúztatója információink szerint február 17-én, szombaton délelőtt lesz Vá­laszúton Fotó: archív Pati-Nagy Bence Kortárs írók adnak elő FEJÉR MEGYE A Vörösmarty Társaság és a Közép-Dunán­túli Főcsoport magyar szép­próza napi rendezvénysoroza­tából az alábbi programok vannak még hátrá. Ma, 16 órától a dunaúj­városi Intercisa Múzeumban Bobory Zoltán beszélget Pásztor Bertalannal, új drá­májáról. Szintén ma, 18 órá­tól Fehérváron, a Vörösmarty Társaságnál Petőcz András lesz Bakonyi István vendége. Szombaton, 15 órától fe­hérvári írók olvasnak fel pró­zai írásaikból a Vörösmarty Társaság termében. Február 20-án, kedden, 17 órától Száraz Pál új könyvét mutatják be, szintén a Vörös­marty Társaságnál. bj Látogasson el weboldalunkra! ^ | a Fejér megyei I­C­i v L. hírportál ^ Kötéltánc panelok közt Pálfalvi András szépprózája is megtalálható a feol.hu-n SZÉKESFEHÉRVÁR Pálfalvi András Kötéltánc című no­vellája szerepel legfris­sebbként honlapunk Szép­próza rovatában. A Vörösmarty Társasághoz tartozó írók közül többek pró­zai írása kap helyet a napok­ban a feol.hu-n, a Magyar Széppróza Napja apropóján. Csütörtöktől a fehérvári Pálfalvi András Kötéltánc cí­mű novellája is olvasható. A szerző 1945-ben, Budapesten született, s 1956-ban került Székesfehérvárra. Itt végezte el az általános iskola felső tagozatát, majd a gépipari technikumot. Népművelő és Pálfalvi András verset és prózát is ír Fotó: FMH-archív OLVASSON PRÓZÁT QR-KÓDDAL! Az idei első Magyar Széppróza Napja apropóján lapunk internetes oldalán rendre találkozhatnak a fe­hérvári székhelyű Vörösmarty Tár­saság tagjainak kisprózáival, novel­láival, recenzióival. Ahhoz, hogy máris elolvashassa a legfrissebbet, nyissa meg a www.feol.hu-t, vagy töltsön le egy QR-kód-olvasót, pél­dául a QR droid private mobilalkal­mazást. Ezt követően nyissa meg az applikációt, s helyezze telefonja kameráját az itt látható kód fölé. Böngészőjében csütörtöktől pilla­natokon belül megjelenik Pálfalvi András írása, Kötéltánc címmel. A szöveg egy furcsa, modern kori je­lenségről értekezik a panelházak tövében... A feol.hu Széppróza rovatában pe­dig az ajánlott prózai művön kívül a korábbi napokban megjelent írá­sok is olvashatók. könyvtár szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudománye­gyetemen szerzett. Kezdő népművelőként került vissza Fehérvárra az Építők Pintér Károly Művelődési Házába, majd 1988-tól a Fejér Megyei Művelődési Központban dol­gozott. Igazgató-helyettes, 1996-tól pedig igazgató lett, innen ment nyugdíjba. A vá­ros kulturális életének szerve­zését, az abban való részvételt mindvégig szívügyének tekin­tette. Pálfalvi András a 1960-as évektől írt verseket, de nyug­díjazása után teljesedett ki igazán. A Vörösmarty Társa­ságnak 2008 óta tagja. bj

Next