Fejér Megyei Hírlap, 2018. június (63. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-01 / 125. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Figyelmeztetés: veszélyesek a piramisjátékok BUDAPEST Fogjunk gyanút, ha az interneten mesés, havi 4-6 százalékos hozamot ígér egy cég. Ellenőrizzük a jegybank honlapján a társa­ságot, mielőtt rábíznánk a pénzünket. Még mindig vannak olyanok, akiket jól fialó befektetés ígéreté­vel csőbe húznak a piramisjáté­kok szervezői, s nem ritka, hogy egyik napról a másikra nyoma vész a család megtakarításának, rosszabb esetben a vagyonának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemfelkeltő kampányt indí­tott e játékok veszélyeiről, mivel csak az elmúlt két hónapban 6-7 ilyen jellegű tevékenységet vég­ző céget talált - mondta Binder István, a jegybank felügyele­ti szóvivője tegnap az M1-en. Azt tanácsolta az ügyfeleknek, legyenek körültekintőek, ha az interneten az egyes cégek befek­tetéseinél mesés, havi akár 4-6 százalékos hozamot ígérnek, ha a felhívásban kriptovalutákról olvasnak, vagy ha a cég mögött álló emberekről semmit nem lehet megtudni, ellenben olyan celebekről olvashatnak, akik dicsérik a céget. A piramisjáték mögött nincs valós gazdasági tevékenység. A csúcsán állók az újonnan belépők pénzét kapják meg, és amikor már nincsenek új belépők, a rendszer összeomlik. Binder István azt tanácsolja, minden olyan céget, amelynek a befektetési lehetőségei felkeltet­ték a figyelmüket, ellenőrizzék le a jegybank honlapján (www. mnb.hu) a Figyelmeztetések me­nüpont alatt; az MNB minden olyan társaságot számon tart, amely jogosulatlan pénzügyi te­vékenységet végez. MW Félelmek a Jobbikban Toroczkai László szerint eluralkodott az elvtelenség a pártban MEMAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BUDAPEST Retorziókról és belső tisztogatásokról szá­molt be Dúró Dóra, a Job­bik parlamenti képviselője, aki maga is áldozata lett a leszámolásoknak. Minden eszközzel meg akar sza­badulni párton belüli politikai ellenfeleitől a Jobbik új vezeté­se. A párt irányítói sorra számol­nak le azokkal, akik Toroczkai László elnökjelölt mellett tették le korábban a voksukat. Politikai leszámolás zajlik a Jobbikban, Toroczkai László platformja csak egy indok - mondta Dúró Dóra, akit kizártak a frakcióból és a párt vezetése arra szólította fel, hogy adja vissza mandátu­mát A politikus szerint sem­milyen fegyelmi vétséget nem követett el. Hozzátette: amikor ekkora a megosztottság egy párton belül, akkor nem célsze­rű tovább polarizálni, inkább a párbeszédre kellene törekedni, de jelenleg senki sem törekszik békére a vezetésen belül. Dúró Dóra úgy látja, jelentős mértékű lemorzsolódás várható a Jobbikban, mert ilyen mérté­kű felháborodásra még sosem volt példa. A politikus arról is beszélt, hogy emberileg is csa­lódott társaiban, mert egy olyan közösség zárta ki, amelynek 13 évig volt a tagja. Beszélt arról is, hogy ha marad is a közéletben, a Jobbikban nem tudja elképzelni politikai pályafutását, mandá­tuma visszaadásáról pedig még nem döntött. Dúró elmondta: tíz évvel ezelőtt szintén volt plat- jort a belépőkre nézve, ezért form a Jobbikban, és az sem­ , joggal gondolta”, hogy most milyen következménnyel nem sem lesz ennek következménye. „Nagyon nehéz napjaim vannak most. Ezért az is felmerült ben­nem - egész komolyan -, hogy az egész közéleti pályafutáso­mat, szerepvállalásomat befeje­zem” - fogalmazott. Dúró Dóra több tévéinterjú­ban folytatódó belső leszámolá­sokról beszélt. Az Echo TV infor­mációi szerint jelenleg öt ember ellen indult etikai vizsgálat a párton belül. Ebből Toroczkai László az egyik, a másik pedig Apáti István alelnök. Rá azért haragszik a pártvezetés, mert többször is találkozott azokkal, akik részt vettek a, Jóli magunk” elnevezésű platform létrehozá­sában. Nem kizárt, hogy Apátira is ugyanaz a sors vár, mint Dúró Dórára. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője szerint senki sem örül Dúró Dóra kizárásának, de nem tehettek mást, mert a képviselő bomlasztotta a párt egységét. Öt ember ellen indult etikai vizsgálat Toroczkai László szinte menthetetlennek érzi a Jobbik egységét, amelynek bomlasz­tójaként a jelenlegi vezetőséget nevezte meg csütörtökön, az M1 aktuális csatornán. Az elv­telenség annyira eluralkodott az ellenzéki pártok soraiban, hogy sokkal többet foglalkoz­nak hatalmi harcokkal, mint előremutató, építő jellegű tervezetek kidolgozásával - mondta. Szerinte a Jobbik ahe­lyett, hogy ellenzéki pártként alternatívát kínálna, csak a bosszú és a leszámolás mentén próbált cselekedni az elmúlt hetekben. Az ellenzéki politi­kus úgy látja: a legfontosabb, hogy ragaszkodjanak ahhoz a szellemi, erkölcsi, eszmei háttérhez, amely megalapoz­ta a párt létrejöttét. Toroczkai László azt mondta: számára már világossá vált, hogy a Job­bik stratégiai döntései nem az elnökség körében születnek. A kiábrándulás már jóval korábban elkezdődött Csalódott jobbikosok szabdalják a párt zászlaját Tilos len a betelepítés Az Alaptörvény módosítása erősíti a szuverenitást BUDAPEST Hetedik alka­lommal változtatnak az Alaptörvényen. Ha elfogadja a parlament, tilos lesz a be­telepítés (amelyről Brüsszel még a jövő évi EP-választás előtt döntene), létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, és a magánélet védelme ér­dekében korlátoznák a gyü­lekezési jogot. A Stop Soros törvénycsomag mellett a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alap­törvény tíz cikkelyből álló, he­tedik módosítását. - Indokolt nemzeti szuverenitásunk meg­erősítése - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az illegális bevándorlással kap­csolatban kiemelte, tilos lesz az idegen népesség betelepíté­se, megerősítik azt a nemzetkö­zi jogban bevett alapelvet, hogy az államnak jogában áll megha­tározni, hogy a területén ki él­het. Új feladatot kap a rendőrség a jogellenes bevándorlás meg­akadályozásában - hangsúlyoz­ta a miniszter. A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyaror­szágra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyé­nek nincs kitéve. Köztudott, a menedékkérők, migránsok dön­tő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkezik a déli határra, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi ké­relmet előterjeszteni. Erre is utalt a Miniszterelnö­ki Kabinetiroda parlamenti ál­lamtitkára, Dömötör Csaba, aki a TV2-nek arról beszélt, a mig­­ránsok túlnyomó többsége meg­élhetési okokból érkezik Euró­pába; a brit sajtó például arról írt, hogy egy adott időszakban Olaszországban partot érő több tízezer illegális bevándorló kö­zül mindössze 600 érkezett va­lójában Szíriából, miközben en­nél jóval többen hivatkoznak erre az országra. Kiemelte, Eu­rópa népesedési problémáját célzott családtámogatási eszkö­zökkel kell megoldani, és azok­ra az értékekre kell építeni, ame­lyek Európát naggyá tették: a munka becsületére, a kulturális és keresztény hagyományokra. Még két fontos területen vál­toztatnak az Alaptörvényen. Trócsányi László kiemelt fon­tosságot tulajdonít a közigazga­tási bíráskodás megteremtésé­nek is. Erre mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatá­si Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik. Végül fo­kozottabb védelemben részesítik a magán- és a családi életet, va­lamint az otthont is, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit (digitalizáció, drónok).­­ A vé­leménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlá­sa nem járhat mások magán- és családi életének, valamint ottho­nának sérelmével - fogalmazott Trócsányi László. MW Trócsányi László: Az államnak jogá­ban áll meghatározni, ki élhet a területén Fotó: MTI ÉLES VITÁK VÁRHATÓK A GYÜLEKEZÉSI JOGGAL KAPCSOLATOSAN Az Alaptörvény módosításait még napirendre sem vette az Ország­­gyűlés, velük kapcsolatban már­is heves vita robbant ki a pártok részéről és a szakértők között. Az MSZP-Párbeszéd szokás szerint diktatúránk, mondván, ezzel vég­legessé válik a Fidesz által kreált teljhatalom. Alkotmányjogászi ag­gályokra hivatkozva pedig elhangzik a sajtóban az is, hogy a gyülekezé­si jog korlátozását akár lex Cinege utcának is hívhatnák, utalva ezzel arra, hogy Orbán Viktor magánháza előtt ne lehessen tüntetni. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Echo TV Napi aktuális műsorában kifejtette: a közigazgatási bíróságok létrehozásának alaptörvénybe fog­lalásával nem csorbul a bíróságok függetlensége. Hozzátette, az al­kotmány hetedik módosítása pe­dig nem korlátozza a gyülekezési szabadságot sem, ezzel a jogalkotó csak „magasabb szintre tette az ott­hon, a privát szféra védelmét". KRÓNIKA MEGSZŰNIK AZ EGYÜTT Juhász Péter, az Együtt ellenzéki párt vezetője szerint nem érde­mes fenntartani a politikai szerve­zetet. A korábban nevelési ügybe keveredett politikus kijelentette: az elnökség javaslata - a párt kül­döttgyűlésének, amely dönt majd erről a kérdésről - az lesz, hogy a pártot mint jogi entitást számolják fel, a közösség meg eldönti majd, hogy mint közösség funkcionál-e tovább más formában. Erre a kül­döttgyűlésre még a nyáron sor kerül - tette hozzá. 2018. JÚNIUS 1., PÉNTEK Bírál a Nyugat, de szigorít is Bécs megvonja a németül nem tudók támogatását EU Miközben az ENSZ és az unió folyamatosan bírálja ha­zánk bevándorláspolitikáját, több európai ország is szigo­rítja a migránsok ott-tartózko­­dásának a feltételeit Amint az várható volt, az ENSZ közismerten migrációpárti me­nekültügyi főbiztosának hi­vatala felszólította a magyar kormányt a Stop Soros tör­vénycsomag visszavonására. Az ENSZ szerint hagyni kelle­ne, hogy a migránsok akadály­talanul közlekedjenek az orszá­gok között. A magyar kormány szerint azonban az illegális be­vándorlás nem emberi alapjog. Hasonló okból támadja a kor­mányt az Európai Parlament. A plenáris ülésen felszólaló Xa­vier Bettell luxemburgi minisz­terelnök azt fejtegette: a szo­lidaritás értelmében minden országnak vállalni kellene azt a terhet, amely a menekültválság miatt Európára nehezedik. Egy afrikai migráns késett az Intercityn Eközben egyre aggasztóbb hírek érkeznek a nyugat-balká­ni migránsútvonalról: szakértők szerint ismét hatalmas beván­dorlóhullám indulhat meg Euró­pa felé. Törökországból sok mig­ráns indul útnak, ám ezúttal nem az Égei-tenger telik meg gumi­csónakokkal, hanem a mindösz­­sze 130 kilométeres görög-török szárazföldi határszakaszon tűn­nek fel a bevándorlók. A már Európában élő mig­ránsok helyzete sem probléma­mentes: mint kiderült, egy afrikai menedékkérő volt a né­metországi Flensburgban egy vonaton történt szerdai késes támadás feltételezett elkövető­je. A 24 éves afrikai migráns a Kölnből Flensburgba közleke­dő Intercity vonaton este hét óra körül összeütközésbe került egy 22 éves brémai rendőrnővel és egy 35 éves kölni férfival, akik­re késsel rátámadt. Mindketten súlyos sebesüléseket szenved­tek. Tegnap az is kiderült, hogy a négy embert meggyilkoló bel­giumi terroristát felvállalja az Iszlám Állam. Eközben Dániában 75-30 arányban megszavazták, hogy tilos lesz a nikáb, a burka és minden olyan viselet, ami el­takarja az arcot. A tiltás nem vonatkozik fejkendőkre, tur­bánokra és a kipára sem. A til­tást megszegők 1000 koronás (körülbelül 118 eurós) bün­tetést kaphatnak. A dán kor­mány hivatalos közlése szerint ezzel együtt demokráciáról, az egyenlőségről és a fontos dá­niai ünnepekről oktatást tarta­nak a bevándorlóknak. Az ott élő szülők gyermekei számá­ra kötelező lesz az új szabályo­zás, bár az amúgy is napközibe járók nem kötelesek részt ven­ni a foglalkozásokon. Az osztrák kormány is új terveket jelentett be: csökken­ti a szociális alapjuttatásokat azon külföldiek - köztük me­nekültek - számára, akik nem tudnak jól németül, és a nagy­­családosok alapjuttatásait is megnyirbálják. A kormány­­koalíció által kidolgozott kez­deményezés szerint a havon­ta járó összeg továbbra is 863 euró (275 ezer forint) lesz, de körülbelül háromszáz euróval kevesebbet kapnak majd azok, akik nem teljesítenek bizonyos előfeltételeket, mindenekelőtt nem tudnak középfokon néme­tül, vagy haladó szinten ango­lul. MW Az osztrák kormány a szociális juttatásokat faragja, de a határzár lehetőségét is fenntartja, csakúgy, mint Szlovénia Fotó: AFP

Next