Fejér Megyei Hírlap, 2018. július (63. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-23 / 169. szám
2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Zöldhullám márpedig létezik, de csak a város saját útjain Többek között a Magyar Közúttal való városon belüli útközösség a hullámtörő (Folytatás az 1. oldalról) Felvetésünkre, hogy forgalomszervezési és tervezési szempontból enyhén szólva hendikep, hogy a városi úthálózat kettős tulajdonban van, Nagy Zsolt elmondta: ez így működik emberemlékezet óta - a városokon áthaladó országos utak országos tulajdonúak. Elvi megoldás az lehetne, ha az országos forgalmat bonyolító körgyűrű a városon kívül húzódna (és azon belül minden a városé) - ám ez jelenleg csak Budapest esetében van így. A jelenlegi székesfehérvári helyzetben, a Budai-Kadocsa csomópontot véve például az történik, hogy az országos és helyi utak találkozásánál a Magyar Harmonikus együttmozgásra megoldás csak a tervezőasztalon létezik Közút a lámpavezérlő programleírást átadja a városnak, amelynek szakemberei ehhez igyekeznek optimálisan „hozzávarrni” a befelé futó további útszakasz programozását. Székesfehérvár a hozzávarrásban közismerten kiváló, példa erre Szarvas József Prima-díjas kézsebészünk is, aki (azon túl, hogy mentett életet például golyóstollal) - varrt már vissza egyik oldali felkarra másik oldali alkart, ezzel legalább egy kezet megmentve a páciensnek - ám a végeredmény külső szemlélője egyik esetben sem biztos, hogy minden további magyarázat nélkül, elsőre elfogadja: a létrejött megoldás a „lehető” legjobb. - Megkaptuk a Magyar Közúttól a fáziskiosztást és a jelzőlámpatervet, amihez a mi tervezőnk próbált igazodni, így például a Budáin kifelé haladva beérkezhetünk az ottan zöldbe - ha jól van összehangolva a rendszer - folytatta Nagy Zsolt. - Az öszszehangolásnál általában azt kell megérteni, hogy mindig van egy preferált irány (napszaktól függően ez más és más lehet), amelyen a hangolás a közlekedés folyamatosságát igyekszik biztosítani - az eltérő csomóponti távolságok, az eltérő csatlakozási irányok és a folyton változó forgalomnagyság figyelembevételével is. Az ideális eset persze az volna, ha (ötvennel) mindkét irányban folyamatosan lehetne haladni úgy, hogy közé be lehet illeszteni az összes többi tényezőt: a gyalogosokat és a becsatlakozó, alárendelt irányokat is. Ideális megoldás azonban csak a tervezőasztalon létezik. Ezért próbáljuk úgy - tért át a gyakorlatra az irodavezető hogy különböző programokat működtetünk napközben. A Palotai út esetében például reggel a befelé vezető irány az összehangolt, míg délután a várost elhagyókat segítjük. A Budai úttal kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy nem a belvárosba vezető irányt preferáljuk, hanem a Lövölde-Horvát István út felé továbbhaladót, illetve az onnan a Budaiba becsatlakozót. Azért ezt, mert nem a belvárosba tartó, hanem az azt elkerülő autós forgalmat igyekszünk támogatni. Zoli Piroshullám a kora esti Palotai úton. Kis képünkön Nagy Zsolt, a Székesfehérvári Önkormányzat Közlekedési Irodájának vezetője Fotók: NZP Hitét és hazáját védelmezte hősiesen A sokaknak reményt adó nándorfehérvári diadal nélkül a mohácsi vész is hamarabb jöhetett volna FMH-INFORMÁCIÓ Ha 1456. július 4. és 22. között a hősies magyar várvédők, Hunyadi serege és Kapisztrán János ferences hitszónok keresztesei nem állítják meg az oszmán hadakat a nándorfehérvári csatában, akkor a mohácsi vész sokkal hamarabb is bekövetkezhetett volna. Konstantinápoly 1453-as eleste után ez a csata reményt nyújtott . Délkelet-Európa, Közép-Európa népeinek. Reményt, hogy a török legyőzhető! - nyilatkozta Cseh Valentin történész, A nándorfehérvári csata - 1456 című könyv szerzője. A szakember szerint ez a győzelem még Hunyadi korában sem volt reális lehetőség, hiszen az Oszmán Birodalom minden szempontból kiapadhatatlan tartalékokkal rendelkezett. Ezt a következő évtizedek, évszázadok be is bizonyították. A nándorfehérvári diadal egy olyan pillanatban született meg, amikor senki sem hitte volna Hunyadi Jánoson, Kapisztránon és Don Juan de Carvajal pápai legátuson és III. Callixtus pápán kívül, hogy ha csak ideiglenesen is, de II. Mehmed Oszmán Birodalma térdre kényszeríthető. Nándorfehérvárt a földrajzi fekvése eleve elrendelte arra, hogy az ország kapuja legyen. 1456-ban egy olyan ellenségtől védte meg Hunyadi a végvárat, amelyik addigra Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával világbirodalommá vált és legyőzhetetlennek tűnt. II. Mehmed szultán kb. 70 ezer fős sereggel ostromolta meg Nándorfehérvár várát, amelyben 6-7000 fős őrség állomásozott, és ahová július elején érkeztek meg Kapisztrán első keresztesei. A hoszszú, embert próbáló ostrom alatt világossá vált, hogy Hunyadi főkapitány hadvezéri képességeinek köszönhetően maradt magyar kézen Nándorfehérvár. A győzelem kivívásához viszont kellettek a keresztesek, akik a legutóbbi oszmán roham után Zimony alatti táborukból átkeltek a Száván, és megtámadták a szultáni hadat. Hunyadi gyorsan felmérte a helyzetet, lerohanta az oszmán tüzérséget, és győzött. Hunyadi Jánost a keresztény hit védelmezője címmel tüntették ki Ám nem sokkal az ostrom után Hunyadi János elhunyt, s ez szertefoszlatta az Oszmán Birodalom ellen indítható nagyszabású hadművelet lehetőségét. Nyugaton elsősorban a német és itáliai területeken lencének, Rómának és Miláéleket foglalkoztatta a törökök nnnak fontos szerepe volt a elleni harc, így a nándorfehér- győzelem hírének elterjeszvált diadal híre is ott aratott tésében. Amikor III. Callixosztatlan sikert. Bécsnek, Vetus augusztus 6-án megtudta, hogy Hunyadiék legyőzték II. Mehmedet, akkor hatalmas ünnepségeket tartottak Rómában, és a pápa elrendelte, hogy ezentúl augusztus 6-án legyen az Úr színeváltozásának ünnepe, a diadal emlékére! Hunyadi Jánost halála után a Christianae fidei defensor, vagyis a keresztény hit védelmezője címmel tüntették ki - részletezte a történész. Hunyadi halálával nem csak a visszavágó hadjárat maradt el. Pár hónappal később elhunyt Kapisztrán János is, a belpolitikai helyzet, amely addig sem volt nyugodt, újból kiéleződött: Cilléi Ulrikot megölették Nándorfehérvárott, majd Hunyadi Lászlót is kivégezték, Hunyadi Mátyást pedig fogságba vetették. Mátyás királlyá választásával azonban a belpolitikai helyzet konszolidálódott, és beköszöntött a középkori Magyarország utolsó, talán legnagyobb aranykora. A szakember szerint a nándorfehérvári csatáról az ismereteinket alapvetően megváltoztató információk utoljára 2009-ben jelentek meg, például hogy Dugovics Titusz személyéről kiderült, nem valós történelmi személy. Bár egyelőre nincs új forrás az 1456-os eseményekkel kapcsolatban, az nem jelenti azt, hogy Törökországban, Olaszországban vagy a vatikáni levéltárban nem bukkanhat elő valami új és érdekes adat a nándorfehérvári csatával kapcsolatosan a jövőben - véli a történész. Pataki Tamás Látogasson el weboldalunkra! p !" | a Fejér megyei r C ' ^ *-«• hírportál Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása