Fejér Megyei Hírlap, 2018. július (63. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-23 / 169. szám

2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Zöldhullám márpedig létezik, de csak a város saját útjain Többek között a Magyar Közúttal való városon belüli útközösség a hullámtörő (Folytatás az 1. oldalról) Felvetésünkre, hogy forga­lomszervezési és tervezési szempontból enyhén szólva hendikep, hogy a városi út­hálózat kettős tulajdonban van, Nagy Zsolt elmondta: ez így működik emberemlékezet óta - a városokon áthaladó országos utak országos tu­lajdonúak. Elvi megoldás az lehetne, ha az országos for­galmat bonyolító körgyűrű a városon kívül húzódna (és azon belül minden a városé) - ám ez jelenleg csak Budapest esetében van így. A jelenlegi székesfehérvári helyzetben, a Budai-Kadocsa csomópon­tot véve például az történik, hogy az országos és helyi utak találkozásánál a Magyar Harmonikus együttmozgásra megoldás csak a tervezőasztalon létezik Közút a lámpavezérlő prog­ramleírást átadja a városnak, amelynek szakemberei ehhez igyekeznek optimálisan „hoz­­závarrni” a befelé futó továb­bi útszakasz programozását. Székesfehérvár a hozzávar­­rásban közismerten kiváló, példa erre Szarvas József Prima-díjas kézsebészünk is, aki (azon túl, hogy mentett életet például golyóstollal) - varrt már vissza egyik oldali felkarra másik oldali alkart, ezzel legalább egy kezet meg­mentve a páciensnek - ám a végeredmény külső szemlélő­je egyik esetben sem biztos, hogy minden további magya­rázat nélkül, elsőre elfogadja: a létrejött megoldás a „lehető” legjobb. - Megkaptuk a Magyar Közúttól a fáziskiosztást és a jelzőlámpatervet, amihez a mi tervezőnk próbált iga­zodni, így például a Budáin kifelé haladva beérkezhetünk az ottan zöldbe - ha jól van összehangolva a rendszer - folytatta Nagy Zsolt. - Az ösz­­szehangolásnál általában azt kell megérteni, hogy mindig van egy preferált irány (nap­szaktól függően ez más és más lehet), amelyen a hangolás a közlekedés folyamatosságát igyekszik biztosítani - az el­térő csomóponti távolságok, az eltérő csatlakozási irányok és a folyton változó forgalom­nagyság figyelembevételével is. Az ideális eset persze az volna, ha (ötvennel) mindkét irányban folyamatosan lehet­ne haladni úgy, hogy közé be lehet illeszteni az összes többi tényezőt: a gyalogosokat és a becsatlakozó, alárendelt irá­nyokat is. Ideális megoldás azonban csak a tervezőaszta­lon létezik. Ezért próbáljuk úgy - tért át a gyakorlatra az irodavezető hogy különbö­ző programokat működtetünk napközben. A Palotai út ese­tében például reggel a befelé vezető irány az összehangolt, míg délután a várost elhagyó­kat segítjük. A Budai úttal kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy nem a belvárosba vezető irányt preferáljuk, ha­nem a Lövölde-Horvát István út felé továbbhaladót, illetve az onnan a Budaiba becsat­lakozót. Azért ezt, mert nem a belvárosba tartó, hanem az azt elkerülő autós forgalmat igyekszünk támogatni. Zoli Piroshullám a kora esti Palotai úton. Kis képünkön Nagy Zsolt, a Székesfehérvári Önkormány­zat Közlekedési Irodájának vezetője Fotók: NZP Hitét és hazáját védelmezte hősiesen A sokaknak reményt adó nándorfehérvári diadal nélkül a mohácsi vész is hamarabb jöhetett volna FMH-INFORMÁCIÓ Ha 1456. július 4. és 22. kö­zött a hősies magyar vár­védők, Hunyadi serege és Kapisztrán János ferences hitszónok keresztesei nem állítják meg az oszmán hadakat a nándorfehérvári csatában, akkor a mohácsi vész sokkal hamarabb is bekövetkezhetett volna. Konstantinápoly 1453-as el­este után ez a csata reményt nyújtott . Délkelet-Európa, Közép-Európa népeinek. Reményt, hogy a török le­győzhető! - nyilatkozta Cseh Valentin történész, A nándor­fehérvári csata - 1456 című könyv szerzője. A szakember szerint ez a győzelem még Hunyadi korában sem volt reális lehetőség, hiszen az Oszmán Birodalom minden szempontból kiapadhatatlan tartalékokkal rendelkezett. Ezt a következő évtizedek, évszázadok be is bizonyítot­ták. A nándorfehérvári diadal egy olyan pillanatban szüle­tett meg, amikor senki sem hitte volna Hunyadi Jánoson, Kapisztránon és Don Juan de Carvajal pápai legátuson és III. Callixtus pápán kívül, hogy ha csak ideiglenesen is, de II. Mehmed Oszmán Biro­dalma térdre kényszeríthető. Nándorfehérvárt a föld­rajzi fekvése eleve elrendelte arra, hogy az ország kapuja legyen. 1456-ban egy olyan ellenségtől védte meg Hunya­di a végvárat, amelyik addigra Konstantinápoly 1453-as el­foglalásával világbirodalom­má vált és legyőzhetetlennek tűnt. II. Mehmed szultán kb. 70 ezer fős sereggel ostromol­ta meg Nándorfehérvár várát, amelyben 6-7000 fős őrség állomásozott, és ahová július elején érkeztek meg Kapiszt­rán első keresztesei. A hosz­­szú, embert próbáló ostrom alatt világossá vált, hogy Hu­nyadi főkapitány hadvezéri képességeinek köszönhetően maradt magyar kézen Nán­dorfehérvár. A győzelem ki­vívásához viszont kellettek a keresztesek, akik a legutóbbi oszmán roham után Zimony alatti táborukból átkeltek a Száván, és megtámadták a szultáni hadat. Hunyadi gyor­san felmérte a helyzetet, lero­hanta az oszmán tüzérséget, és győzött. Hunyadi Jánost a keresztény hit védelmezője címmel tüntették ki Ám nem sokkal az ostrom után Hunyadi János elhunyt, s ez szertefoszlatta az Osz­mán Birodalom ellen indítható nagyszabású hadművelet lehe­tőségét. Nyugaton elsősorban a német és itáliai területeken lencének, Rómának és Milá­­éleket foglalkoztatta a törökök nnnak fontos szerepe volt a elleni harc, így a nándorfehér- győzelem hírének elterjesz­­vált diadal híre is ott aratott tésében. Amikor III. Callix­­osztatlan sikert. Bécsnek, Ve­­tus augusztus 6-án megtudta, hogy Hunyadiék legyőzték II. Mehmedet, akkor hatalmas ünnepségeket tartottak Rómá­ban, és a pápa elrendelte, hogy ezentúl augusztus 6-án legyen az Úr színeváltozásának ünne­pe, a diadal emlékére! Hunya­di Jánost halála után a Chris­­tianae fidei defensor, vagyis a keresztény hit védelmezője címmel tüntették ki - részle­tezte a történész. Hunyadi ha­­­lálával nem csak a visszavágó hadjárat maradt el. Pár hónap­pal később elhunyt Kapisztrán János is, a belpolitikai helyzet, amely addig sem volt nyugodt, újból kiéleződött: Cilléi Ulri­­kot megölették Nándorfehér­­várott, majd Hunyadi Lászlót is kivégezték, Hunyadi Má­tyást pedig fogságba vetették. Mátyás királlyá választásával azonban a belpolitikai helyzet konszolidálódott, és beköszön­tött a középkori Magyaror­szág utolsó, talán legnagyobb aranykora. A szakember szerint a nán­dorfehérvári csatáról az isme­reteinket alapvetően megvál­toztató információk utoljára 2009-ben jelentek meg, például hogy Dugovics Titusz szemé­lyéről kiderült, nem valós tör­ténelmi személy. Bár egyelőre nincs új forrás az 1456-os ese­ményekkel kapcsolatban, az nem jelenti azt, hogy Törökor­szágban, Olaszországban vagy a vatikáni levéltárban nem buk­kanhat elő valami új és érdekes adat a nándorfehérvári csatával kapcsolatosan a jövőben - véli a történész. Pataki Tamás Látogasson el weboldalunkra! p !" | a Fejér megyei r C ' ^ *-«• hírportál Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása

Next