Fejér Megyei Hírlap, 2022. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2022-02-15 / 38. szám
OKÉT NEM KELL ETETNI! A vízimadarak esetében a soha, sehol, semmivel ne etessük alapelv betartása a legjobb magatartás. A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A KÖRNYEZETÜNKÉRT Az év madara a zöld küllő lett, rajzoljuk le! Különleges madár a témája az országos rajzpályázatnak FMH-INFORMÁCIÓ A 2022-es év madara, a zöld küllő a témája annak az országos rajzpályázatnak, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hirdetett meg óvodások, általános és középiskolások, valamint felnőttek számára. A beküldési határidő március 14., a helyezettek játékokat, könyveket és egyéb ajándékokat kapnak. Az MME 1979-ben indította el Az év madara programját, melynek célja a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos fajok, illetve madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást - ahogy rovatunkban korábban már megírtuk - 2022-ben a zöld küllő nyerte. Most ő a témája a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által hirdetett országos rajzpályázatnak is. Mit lehet tudni erről a madárról? Mi az, amit tudni kell ahhoz, hogy valós képet tudjunk róla alkotni? Szó szerint is, hiszen őt kell lerajzolni. Szajkó termetű, 30-36 emres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van a mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrrtyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú. Ennyit a külleméről. A rajzpályázatnak öt kategóriája van, indulhatnak óvodások, alsó tagozatosok, felső tagozatosok, középiskolások és felnőttek. Nevezni csak egyénileg lehet, egy pályázó legfeljebb három rajzot küldhet be A4-es maximális méretben. Az alkalmazható technikák: grafit, színes ceruza, filctoll, zsírkréta, tus, tempera, vízfesték, akril, vagy ezek ötvözete. A kézzel készült eredeti alkotásokat postán kell beküldeni március 14-ig az alábbi elérhetőségre: az óvodák és az iskolák a rajzokat együttesen, egy borítékban is beküldhetik: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1536 Budapest Pf. 283. Minden kategóriában az első három helyezettet díjazzák. Az ajándékok között van plüssfigura, kártyacsomag, David Attenborough-könyv és számos egyéb ismeretterjesztő, madarakkal kapcsolatos kiadvány is. FMH A zöld küllő egyik fiatal példánya, ők fakóbb színezetűek Fotó: Orbán Zoltán További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu „Cseppet sem" - összegyűjtik a sütőolajat PERKÁTA A település csatlakozott a Cseppet sem nevű, a lakossági használt sütőolajat begyűjtő programhoz. Egy vállalkozás a gyűjtéshez szükséges gyűjtőedényeket ingyen bocsátotta rendelkezésre, és a begyűjtött - használt - sütőzsiradékok elszállítását is ingyen látja el. A sütőolaj mellett sütőzsiradék, kókusz- és pálmaolaj is elhelyezhető a tartályban. Az elhasznált anyagok PET-palackban, műanyag dobozban, vagy eredeti csomagolásukkal együtt, a kerek nyíláson keresztül juttathatók a tartályba. A vállalkozás évente egy alkalommal az összegyűlt minden hasznos kilogramm után 25 forint visszatérítést fizet. A pénzt Perkáta parkjainak ápolására fordítják. A leadott anyag 90 százalékából biodízel lesz, a 10 százalék zaccból pedig biogáz készül, így a tartály tartalma 100 százalékban hasznosul. A perkata.hu tájékoztatása szerint a gyűjtőtartály a völgyben, az iparcikk üzlet mellett található. DH 2022. FEBRUÁR 15., KEDD Tél végi munkák SZÉKESFEHÉRVÁR A városgondnokság parkfenntartó szakemberei már elkezdték a bokrok-fák metszését Fehérvár közterületein. Fontos célja a tél végi, vegetációs időszak előtti metszéseknek, hogy a közterületeken lévő növények egységes képet adjanak majd tavasszal és nyáron. Jelenleg Székesfehérváron mintegy 83 ezer négyzetméteren találhatók cserjék, több mint 26 ezer négyzetméteren sövény és közel ötezer négyzetméteren rózsaágyás - tájékoztat honlapján a városgondnokság. Mint írják, több mint száz ember dolgozik a parkfenntartásnál, akiknek a többsége szakképzett dolgozó. A metszés is egy szakmunka, amely megalapozza a nyári vegetációs időszakot és a további fenntartási munkákat. Olykor drasztikusnak tűnhet a metszés, de a növény megújul tőle és sok fiatal, szép hajtást növeszt - hívta fel a figyelmet Homoki László kertészmérnök, a városgondnokság közterület-fenntartási vezetője. A cserjék fiatalító, ritkító metszésénél az elöregedett részeket levágják, amivel arra késztetik a növényt, hogy alulról több új hajtást hozzon. Sokszor meglepődnek az emberek ezen a drasztikusnak tűnő beavatkozáson, de ezzel a kertészeti fogással a cserjék élettartamát is növelik. Érdemes lesz majd május végén, június elején megnézni a visszametszett növényeket, amelyeken látható lesz, hogy mekkora hajtásnövekedés indult. A parkfenntartó kertészek törekednek arra, hogy a nyesedéktől a munka végén mihamarabb megtisztítsák a területet. A mules - amivel időről időre az ágyásokat feltöltik - a fák gallyazásából visszamaradt nyesedék, a cserjék felaprított nyesedékéből pedig komposzt lesz. A cserjék felaprított nyesedékéből pedig komposzt lesz később A frissen ültetett, úgynevezett támasztókarós fáknál is van feladatuk a kertészeknek: ezeknél a növényeknél utómetszést végeznek, ugyanis a fa koronáját hozzá kell igazítani az ekkor még kisebb gyökérzethez, hogy az arányok megfelelőek legyenek. A forró nyarak miatt is szükség van erre, hogy a fiatal csemeték könnyebben átvészeljék majd azt az időszakot, ugyanis ha kicsi a gyökér és nagy a korona, akkor sokkal több vizet párologtat a fa, mint amennyit fel tud venni. FMH A cserjék, sövények tövét is megtisztítják, hogy szép, egységes képet mutasson a terület Fotó: Városgondnokság A tavaszi esőzés mentheti meg a szezont AGÁRD Aggódnak a horgászok (is) a Velencei-tónál, nem hiszik, nem bíznak abban, hogy jó lehet az idei szezon. Többen elszállították a tél közeledtével vízi járműveiket a Velencei-tó partjáról, sokan azonban úgy vélekedtek: nincs miért. Talán nekik volt igazuk, hiszen eddig sem jött el az igazi tél. Vasárnap a Szúnyog-sziget nyugati kikötőjében néhányan éppen azzal foglalatoskodtak, hogy lapáttal iszapot merjenek a talicskába, és kiássanak legalább annyi helyet, hogy a csónakjuk éppen elférjen. Amikor azt kérdeztem, szerintük meddig lehet idén kievezni, azt mondták, talán júniusig lesz használható a kikötő. És nem voltak túl pesszimisták. A különböző ágazatok szakemberei sem derűlátóak. Csodát tenni ugyanis nem lehet: súlyos csapadékhiány jellemző a Velencei-tóra és a hozzá kapcsolódó vízgyűjtő területekre, most már évek óta. Változást csak remélni, jósolni azonban nem lehet. A Velencei-tó vízállása, úgy tűnik, hosszú időre meghatározza a környezetünkről való közgondolkodást Fejér megyében. Nem lehet ez másként, hiszen minden felelősen tájékozott embert érdekel, miként fordul szeretett tavunk sorsa. A kulcsszó azonban továbbra is az aszály, a súlyos csapadékhiány. Aki figyelemmel kísérte a vízállás legutóbbi napokban való ingadozását, az láthatta, hogy már pénteken is elérte a 100 centimétert a tó, de aztán ez az érték visszaesett a hétfői 98-99 centiméterre. Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének vezetője egyike azoknak, akik naponta szembesülnek a történtekkel. Emlékezete szerint 2003- ban a vízszint 87 centire csökkent, ám egy jó erős tavaszi A kulcsszó azonban továbbra is az aszály, a csapadékhiány esőzés hatására elérte a 130 centiméteres magasságot. De ez - tudja ő is - csak egy elmélet, amelyben csak kétségek között bízhatnak azok, akik a turizmusból, az idegenforgalomból élnek. A szövetség egyelőre kivár, ők annyit tehettek, hogy nem emelték meg a területi jegyek árát, azaz ma a Velencei-tó az egyik legolcsóbb horgászvíz, hiszen a legtöbb helyen emelték az árakat. Várnak a telepítésekkel a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének szakemberei addig, amíg megbízható léptékben nem emelkedik meg a Velencei-tó vízszintje, akkor is elsősorban pontyokat juttatnak majd a vízbe, a sokkal kényesebb rablóhalak helyett. Tavaly a nyár közepéig lehetett használni az északi kikötőket. Ha nem jön eső, idén sem lesz ez másként Fotó: Tihanyi Tamás