Fejér Megyei Hírlap, 2022. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-17 / 63. szám

F // // „Soha semmi esetben ne túljék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2022. MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK LUKÁCS LÁSZLÓ__________ szerkesztoseg@fmh.hu NEMZET Kossuth Lajos hazai tiszteletének csúcsa a Kossuth-nóta, nemzeti szimbólummá vált nép­dalunk, amelynek refrénje (Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!) a Magyar Rádió Kossuth adójának közismert szignálja volt. Szövegében és dallamában kuruc kori elemek, a XVIII. századi verbuválásokat idéző részletek találhatók. A Kos­suth-nóta családja igen kiter­jedt: 110 daltípusának mintegy 600 változatát gyűjtötték ös­­­sze. Katona Imre összegzésé­ben a Kossuth-nóta: „félnépi dallama valószínűleg XVIII. századi toborzó (Beállottam katonának...), melyre a XIX. század elején szerelmi szöve­get (Esik eső karikára...) is énekeltek. Kossuth 48-as őszi toborzóútján keletkezett a leg­népszerűbb versszak (Kossuth Lajos azt üzente...), de a má­sik szövegbe is beillesztették a nevét (Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára...). E szövegek tovább variálódhat­­tak, újak is születtek, úgyhogy egy évszázad alatt félezernél is több változatát sikerült össze­gyűjteni. Végigrepült az egész országban Kossuth Lajos neve őszi toborzó körútja idején kerül­hetett a dalba. A Hírlap 1848. december 17-én már nevével közli az első, nyomtatásban fennmaradt szöveget, ahogy a nagysallói (Bars) önkéntesek énekelték: Kossuth Lajos azt izente: Nincsen elég regimentje, Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! A nagysallóiak 1848. ok­tóber 18-án hallották a Lajta menti táborba igyekvő Kos­suth beszédét Esztergomban, ahova Némedi Nagy János re­formátus lelkészük vezetésé­vel érkeztek. Leszármazottai szerint ekkor szerezte a dal szövegét a nagysallói lelkész: „Nagy János híveiből egy ko­csikaravánt szervezett, hogy az Esztergomba látogató Kossuth Lajos beszédét meghallgassák. Ámde a beszéd kitűzött idejé­re Esztergomban, hatalmas eső kerekedett. Kossuth ezzel mit sem törődve, gyújtó beszédét - szakadó esőben is - elmondot­ta. Ekkor szerezte a dalt Nagy János. Hazamenet már a közbe­eső falvakon hívei utcahosszat énekelték. A dal rövidesen az egész országban közismertté vált.” Esztergomban a nagy zivatarban az elébe kisereglett nép egyszerre csak rázendítet­te: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... Napjainkig az első versszak a legnépszerűbb, amely a hon­védek révén terjedt el ország­szerte. A Felvidéken szlovákul is énekelték. Második népszerű szakasza - eredetileg szerelmi dalként - talán Fejér megyei: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Harmadik, közkedvelt versszakát a Nógrád megyei Tolmácson jegyezték le: Kossuth Lajos íródiák, Nem kell annak gyertya­világ, Megírja az a levelet A ragyogó csillag mellett, Éljen a haza! Éljen a magyar szabadság, Éljen Kossuth Lajos! Feltehetőleg Kossuth Deák Ferenchez írt Kasszandra-le­­velének hírére keletkezett, amelyben nagy nyomatékkal mutatott rá a kiegyezés várha­tó súlyos bel- és külpolitikai következményeire. E három versszak alkotja a Kossuth-nó­ta magját, amelyek egymással és más, hasonló tartalmú és hangulatú strófákkal szabadon társultak. Két város is jogot formál a keletkezés helyére A közelmúltban az is fel­vetődött, hogy a Kossuth-nó­­tát Egressy Béni, a Szózat, a Nemzeti dal és a Klapka induló zeneszerzője írta és komponál­ta. Leszler József, a Zenemű­kiadónál 1986-ban megjelent Nótakedvelőknek című encik­k „Éljen a haza! Éljen a magyar szabadság, Éljen Kossuth Lajos!" lopédiájában azon a vélemé­nyen van, hogy a Kossuth-nóta dallama Egressy Bénitől, szö­vege Balkányi Szabó Lajostól származik. Balkányi Szabó Lajos (1823-1889) debreceni ügyvédnek tulajdonította dalszöveget Szinnyei József a 1891-ben, Volly István 1949- ben. Legutóbb a Kossuth rádió 2018. március 16-án elhangzott Kossuth Lajos azt üzente című műsorában Zsoldos Barnabás szerkesztő szólaltatta meg a Nyírmihálydiban élő Szabó András helytörténészt. Állítá­sa szerint a nyolc versszakos Kossuth-nótát Balkányi Szabó szülőfalujában, Nyírmihály­diban írta 1848-ban, toborzó versnek szánta. 1848-ban Pesten megismerkedett Kos­suthtal, ekkor tíz hétig mint nemzetőr szolgált a harctéren. Debrecenben ügyvédi irodát nyitott, később városi törvény­­széki bíró lett. Itt találkozott Szotyori Nagy Károllyal, a Nagytemplom karnagyával. 1849-ben a Kossuth-nótát Deb­recenben a különböző cigány­bandák más-más dallammal játszották. Szotyori Nagy a Boka Károly cigányprímás és zenekara által játszott dallamot kottázta le, Balkányi Szabó szövegére így rögzült a Kos­suth-nóta. Debrecen mellett másik al­földi nagyvárosunk, Szeged is jogot formál a Kossuth-nóta szülőhelyének rangjára. He­lyi hagyomány szerint előbb a Damjanich János vezette 3. zászlóalj zászlószentelésén majd a 33. és a 133. zászlóalj felállításakor Szegeden éne­kelték először. Különböző szö­vegváltozatai a szabadságharc éppen zajló eseményeihez is kapcsolódtak. Ozoránál a dia­dal előtti éjszakán a honvédek és a nemzetőrök is énekeltek a tábortüzek mellett. Van egy Debrecenre, Kos­suth itteni mulatására vonatko­zó versszaka is. Vojtkó István (szül. 1836) kéziratos dalos­könyvéből a Gömör megyei Sa­­jósztránya községből ismerjük: Most ment Kossuth Deb­­reczenbe, Aranyat tett a zsebébe. Húzd rá Czigány arant adok, Mert én Kossuth Lajos vagyok, Ellyen a Haza. Kossuth kedvenc cigány­­prímása Boka Károly volt, aki­nek a debreceni nép síremléket is állított. Pompásan játszotta saját szerzeményeit és Kossuth kedves nótáját, a Megkövetem a tens nemes vármegyét... Kossuth Lajos azt izente: Elfogyott a regementje Több visszaemlékezésből is kiderül, hogy soha nem dal­oltak annyit, mint 1848-49- ben. Kossuth Lajos Szegedről küldött, utolsó hadba hívó körlevelére 1849. július végén Fejér megye déli részéből a Kossuth-nótát énekelve gyü­lekeztek Dunaföldváron honvéd újoncok. Boross Mi­­­hály, 1849-ben Fejér vármegye másodalispánja, Élményeim 1848-1861 című könyvében így emlékezett vissza az ese­ményre: „Kossuth Lajos körlevelet intézett az ellenségtől tiszta megyékhez, így Fejérmegyé­hez is, melyben felhívta azokat, hogy ujonczozzanak, toborza­­nak, azokat­­ hozzá Szegedre szállítsák, mert harmincz­ezer főből álló sereget akar szer­vezni. Ki ne engedelmeskedett volna akkor Kossuth Lajos még szemhunyorításának is? Lelkes felhívás mellett rögtön közöltem a megye alsó ré­szén fekvő községek lakóival, s Kossuth szava - mint min­dig - most is villanyos hatást gyakorolt a népre. Rácz Ferenc perkátai lakos, a ki az akkor utált rácz név helyett Magyar Ferencz nevet vett fel, eljött hozzám, hogy készítsek neki egy mondókát, melyet betanul, és faluról falura jár toborozni. Megtettem és ő megtette a mit fogadott. Tiszttársaim lelkes eljárásának, a lelkészek buzdí­tó szavának s Magyar Ferencz fáradhatatlan közreműködésé­nek az lett az eredménye, hogy mintegy 700 ember csapott fel Kossuth-katonának. Napon­ként újabb s újabb csapatok érkeztek Földvárra kocsikon s gyalog, vígan dalolva: Kossuth Lajos azt izente: Elfogyott a regementje. ” Szövegváltozatok Kossuth említése nélkül Ugyancsak Boross jegyezte föl, hogy 1849 júliusában Fej­ér vármegye bizottmányának Alföldre menekült tagjai a kis­kőrösi fogadóban A Kossuth Lajosnak hegyen van a háza... kezdetű nótát dalolták. A szabadságharc bukása után olyan szövegváltozatait is énekelték, amelyekből hiány­zik Kossuth Lajos neve: Felsütött a nap sugára, Kedvesemnek ablakára. Örömünk lesz nemsokára, Rosszakarónk bosszújára, Éljen a szép lány! Fehérvárról jött a levél, Hogy babám Magyartól nem fél. Jó hír jött hát örömömre, A szomszédnak sorr a méz­. Se­ Éljen a magyar! A szövegben említett fehér­vári levél nem más, mint Fej­ér megye hűségnyilatkozata Kossuth Lajos kormányzónak. A Függetlenségi Nyilatkozat kiadása után, 1849. május 21- én Fejér megye bizottmánya nyilatkozatában a köztársaság melletti hűségéről biztosította a kormányzót. Kátai Király István perká­tai földműves a szabadságharc leverése után, 1860 körül ke­letkezett kéziratos dalosköny­vében megőrződött dal szerint Kossuth Lajos visszatérve a koronával együtt a legendás Mátyás király igazságát is meghozza a magyar nép szá­mára: Majd meg segít a magas ég Kosut Lajos vissza jön még vissza hozza a koronát Má­tyás királ igasságát Kosut Lajos Kosut Lajos most az ország dolga ba­jos... Bízzál pajtás nem sokára be­lép Kosut a határba... Ma is időszerű: Mindnyá­junknak el kell menni! A Pallas Nagy Lexikoná­ban 1895-ben a Kossuth-nóta címszó ezzel az egyszerű ki­jelentéssel indul: „Kossuth-nó­ta a neve egy dalnak, mely jelenleg Magyarországon legnépszerűbb dal.” A Kos­a­suth-nóta, amely magyar Mar­­seillaise-ként 1848-49-ben seregeket állított talpra, moz­gósított, mindmáig népszerű. Számos rendezvényen, a leg­különbözőbb élethelyzetekben felhangzott az egyszerű emlé­kezés vagy az ellenzékiség, a tiltakozás jegyében. Csók Ist­ván (1865-1961) festőművész emlékezései szerint a XIX. század utolsó harmadában édesapja, Csók Lajos sáregresi molnár, névnap estéjén Tribi, a sárbogárdi cigány muzsikált „fürtös bandájával”. A vacsora a Kossuth-nótával kezdődött, a mulatság másnap reggel a Rákóczi-indulóval zárult. Ma­gyarországon 2002 tavaszán az országgyűlési választások második fordulója előtt a jobb­közép pártok a Kossuth-nóta Mindnyájunknak el kell menni! sorával szólították fel szimpa­tizánsaikat a választáson való részvételre. Ez a felszólítás a 2018. évi országgyűlési válasz­tások során megismétlődött. A Fidesz-KDNP kampány­záró rendezvényén, 2018. áp­rilis 6-án felhangzott Székesfehérváron a Kossuth-nóta. Ugyanígy a pártszövetség vá­lasztási eredményváró rendez­vényén, Budapesten a Bálna előtt is ezrek énekelték. A Kossuth-nóta 2018 tava­szán, az országgyűlési képvi­selő-választás kampányában, a haza, a magyar szabadság érdekében, ismét mozgósító erővel bírt. A legutóbb ismét a fővárosban, 2021. október 23- án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján rendezett nagygyűlésen, Orbán Viktor miniszterelnök beszédét követően hallhattuk a felszó­lítást: Mindnyájunknak el kell menni! Mindnyájunknak el kell menni! A Kossuth-nóta időszerűségéről További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Széke­sfejérvár, 1894. XIV-ik évfolyam. RENDKÍVÜLI KIADÁS Előfizetési Arak: • rím . . . . S ft., évhs tjodúvre .... 4­­­ VI. . . . 2 fri­gyes szám­ára G kr. Szerkó«­. Lömig­ ú- (őri) utca 4. Mtáni. Tele­fon­­«4* IG. m. linvA a lu­> «oltón! Móló költemény' kitt-Szerda március 21 Hirdetni díj' i -í$ Mm bttis/AsAt íji&tbM l,*tr m ír, Totbn/iríUr4M.a íig tgfartM'.* »„fvia&v, gn nn/trA «»ra 35» t. Elöfto'Wsi wek és hirdetések uggium • <Smw>nfloW.' • SZÉK. ‘­SKEJÉRVAR ÉS EEJÉHMEUVE Kő/- ES TAHSAS MEGJELEN HETENKLNT'HÁROMS­ OH: KriDDJiK,­­.SÜTŐitTOKf/X tiX VÁ­Rmruíá thráC^JUH 1­. UMfcwer A V­n&tiipéípjAUtó? ‘IrtaM^oUS «rot», is. a> Átútá ÜMU# JUat­Vl» 19. kt U* Kossuth Lajos meghalt! Turin, márcz. 21. 12 óra 40 perc: Kossuth éjjel 11 órakor meg­halt Kossuth Lajos ! Mintha a beteg ágya mellett vir­­rasztottunk volna valamennyien. Aggód­tunk érte hosszú éjszakákon és hála­adással üdvözölték a regeit, ha gyó­gyulást nem hozott kár, de javulást, könnyebbülést, reményt Fellélegzett az ország, mikor meg­t­eszük, tudásuk, ielem­ük nagy példa­­i adásai el ne múljanak, hogy megm­arad­­­­jon az élő forrás, melyből egy nemzet : merit lelkesedést, kitartást, Intet. Közel a századik életévét érte meg Kossuth Lajos és mégis olyan kevés az­ olyan kis idő nekünk, úgy leldutel­­­ték őt, mint gondviselését a nemzetnek, ’ mint a prófétát, akinek tanácsai és nyi­­­­latkozásai uj világot gyújtottak egy fülét és szeresse a nemzet, melynek sen­i nem hozott őnála nagyobb áldozatot A történetírók, a bölcsek nem értik­­ az­ életét, mert az­ önzetlenségnek, a rajongó és föláldozó hazaszeretetn­e’k ez a példája nem érthető, s* nem ma­gyarázható meg a gyárió mély a magyar népet Kossuth Lajos fűzi és a mily megható volt évtized út ennek az­ összeköttetésnek min nyilatkozása, oly végtelenül megdöbbe­ fájó és kétsegbenjn, h­ogy a visz ím-g'-zrikad­, hogy vége van a kapocs miliőit Turin városának vének közönséges törvényei KxerhC,rí5Zwfey Irtsa & Magyar »rwzág fe­lárailíui és öm*' nem fiasonU £ halú .«* * n mindvó+rig ,tthmi­ényes hősies.*c% - h­LózfttL KvLsé$fhecjti3 a gouá< »Jtóbö a bizonyosság, ihogy 1894, Szabadság, Rendkívüli kiadás. Március 20-án éjjel tizenegy órakor meghalt Kossuth Lajos, a ma­gyar szabadság atyja Fotó: fmh-archív # i k

Next