Fejér Megyei Hírlap, 2022. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-17 / 63. szám
F // // „Soha semmi esetben ne túljék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2022. MÁRCIUS 17. CSÜTÖRTÖK LUKÁCS LÁSZLÓ__________ szerkesztoseg@fmh.hu NEMZET Kossuth Lajos hazai tiszteletének csúcsa a Kossuth-nóta, nemzeti szimbólummá vált népdalunk, amelynek refrénje (Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!) a Magyar Rádió Kossuth adójának közismert szignálja volt. Szövegében és dallamában kuruc kori elemek, a XVIII. századi verbuválásokat idéző részletek találhatók. A Kossuth-nóta családja igen kiterjedt: 110 daltípusának mintegy 600 változatát gyűjtötték össze. Katona Imre összegzésében a Kossuth-nóta: „félnépi dallama valószínűleg XVIII. századi toborzó (Beállottam katonának...), melyre a XIX. század elején szerelmi szöveget (Esik eső karikára...) is énekeltek. Kossuth 48-as őszi toborzóútján keletkezett a legnépszerűbb versszak (Kossuth Lajos azt üzente...), de a másik szövegbe is beillesztették a nevét (Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára...). E szövegek tovább variálódhattak, újak is születtek, úgyhogy egy évszázad alatt félezernél is több változatát sikerült összegyűjteni. Végigrepült az egész országban Kossuth Lajos neve őszi toborzó körútja idején kerülhetett a dalba. A Hírlap 1848. december 17-én már nevével közli az első, nyomtatásban fennmaradt szöveget, ahogy a nagysallói (Bars) önkéntesek énekelték: Kossuth Lajos azt izente: Nincsen elég regimentje, Ha még egyszer azt izeni, Mindnyájunknak el kell menni! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! A nagysallóiak 1848. október 18-án hallották a Lajta menti táborba igyekvő Kossuth beszédét Esztergomban, ahova Némedi Nagy János református lelkészük vezetésével érkeztek. Leszármazottai szerint ekkor szerezte a dal szövegét a nagysallói lelkész: „Nagy János híveiből egy kocsikaravánt szervezett, hogy az Esztergomba látogató Kossuth Lajos beszédét meghallgassák. Ámde a beszéd kitűzött idejére Esztergomban, hatalmas eső kerekedett. Kossuth ezzel mit sem törődve, gyújtó beszédét - szakadó esőben is - elmondotta. Ekkor szerezte a dalt Nagy János. Hazamenet már a közbeeső falvakon hívei utcahosszat énekelték. A dal rövidesen az egész országban közismertté vált.” Esztergomban a nagy zivatarban az elébe kisereglett nép egyszerre csak rázendítette: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... Napjainkig az első versszak a legnépszerűbb, amely a honvédek révén terjedt el országszerte. A Felvidéken szlovákul is énekelték. Második népszerű szakasza - eredetileg szerelmi dalként - talán Fejér megyei: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Harmadik, közkedvelt versszakát a Nógrád megyei Tolmácson jegyezték le: Kossuth Lajos íródiák, Nem kell annak gyertyavilág, Megírja az a levelet A ragyogó csillag mellett, Éljen a haza! Éljen a magyar szabadság, Éljen Kossuth Lajos! Feltehetőleg Kossuth Deák Ferenchez írt Kasszandra-levelének hírére keletkezett, amelyben nagy nyomatékkal mutatott rá a kiegyezés várható súlyos bel- és külpolitikai következményeire. E három versszak alkotja a Kossuth-nóta magját, amelyek egymással és más, hasonló tartalmú és hangulatú strófákkal szabadon társultak. Két város is jogot formál a keletkezés helyére A közelmúltban az is felvetődött, hogy a Kossuth-nótát Egressy Béni, a Szózat, a Nemzeti dal és a Klapka induló zeneszerzője írta és komponálta. Leszler József, a Zeneműkiadónál 1986-ban megjelent Nótakedvelőknek című encikk „Éljen a haza! Éljen a magyar szabadság, Éljen Kossuth Lajos!" lopédiájában azon a véleményen van, hogy a Kossuth-nóta dallama Egressy Bénitől, szövege Balkányi Szabó Lajostól származik. Balkányi Szabó Lajos (1823-1889) debreceni ügyvédnek tulajdonította dalszöveget Szinnyei József a 1891-ben, Volly István 1949- ben. Legutóbb a Kossuth rádió 2018. március 16-án elhangzott Kossuth Lajos azt üzente című műsorában Zsoldos Barnabás szerkesztő szólaltatta meg a Nyírmihálydiban élő Szabó András helytörténészt. Állítása szerint a nyolc versszakos Kossuth-nótát Balkányi Szabó szülőfalujában, Nyírmihálydiban írta 1848-ban, toborzó versnek szánta. 1848-ban Pesten megismerkedett Kossuthtal, ekkor tíz hétig mint nemzetőr szolgált a harctéren. Debrecenben ügyvédi irodát nyitott, később városi törvényszéki bíró lett. Itt találkozott Szotyori Nagy Károllyal, a Nagytemplom karnagyával. 1849-ben a Kossuth-nótát Debrecenben a különböző cigánybandák más-más dallammal játszották. Szotyori Nagy a Boka Károly cigányprímás és zenekara által játszott dallamot kottázta le, Balkányi Szabó szövegére így rögzült a Kossuth-nóta. Debrecen mellett másik alföldi nagyvárosunk, Szeged is jogot formál a Kossuth-nóta szülőhelyének rangjára. Helyi hagyomány szerint előbb a Damjanich János vezette 3. zászlóalj zászlószentelésén majd a 33. és a 133. zászlóalj felállításakor Szegeden énekelték először. Különböző szövegváltozatai a szabadságharc éppen zajló eseményeihez is kapcsolódtak. Ozoránál a diadal előtti éjszakán a honvédek és a nemzetőrök is énekeltek a tábortüzek mellett. Van egy Debrecenre, Kossuth itteni mulatására vonatkozó versszaka is. Vojtkó István (szül. 1836) kéziratos daloskönyvéből a Gömör megyei Sajósztránya községből ismerjük: Most ment Kossuth Debreczenbe, Aranyat tett a zsebébe. Húzd rá Czigány arant adok, Mert én Kossuth Lajos vagyok, Ellyen a Haza. Kossuth kedvenc cigányprímása Boka Károly volt, akinek a debreceni nép síremléket is állított. Pompásan játszotta saját szerzeményeit és Kossuth kedves nótáját, a Megkövetem a tens nemes vármegyét... Kossuth Lajos azt izente: Elfogyott a regementje Több visszaemlékezésből is kiderül, hogy soha nem daloltak annyit, mint 1848-49- ben. Kossuth Lajos Szegedről küldött, utolsó hadba hívó körlevelére 1849. július végén Fejér megye déli részéből a Kossuth-nótát énekelve gyülekeztek Dunaföldváron honvéd újoncok. Boross Mihály, 1849-ben Fejér vármegye másodalispánja, Élményeim 1848-1861 című könyvében így emlékezett vissza az eseményre: „Kossuth Lajos körlevelet intézett az ellenségtől tiszta megyékhez, így Fejérmegyéhez is, melyben felhívta azokat, hogy ujonczozzanak, toborzanak, azokat hozzá Szegedre szállítsák, mert harminczezer főből álló sereget akar szervezni. Ki ne engedelmeskedett volna akkor Kossuth Lajos még szemhunyorításának is? Lelkes felhívás mellett rögtön közöltem a megye alsó részén fekvő községek lakóival, s Kossuth szava - mint mindig - most is villanyos hatást gyakorolt a népre. Rácz Ferenc perkátai lakos, a ki az akkor utált rácz név helyett Magyar Ferencz nevet vett fel, eljött hozzám, hogy készítsek neki egy mondókát, melyet betanul, és faluról falura jár toborozni. Megtettem és ő megtette a mit fogadott. Tiszttársaim lelkes eljárásának, a lelkészek buzdító szavának s Magyar Ferencz fáradhatatlan közreműködésének az lett az eredménye, hogy mintegy 700 ember csapott fel Kossuth-katonának. Naponként újabb s újabb csapatok érkeztek Földvárra kocsikon s gyalog, vígan dalolva: Kossuth Lajos azt izente: Elfogyott a regementje. ” Szövegváltozatok Kossuth említése nélkül Ugyancsak Boross jegyezte föl, hogy 1849 júliusában Fejér vármegye bizottmányának Alföldre menekült tagjai a kiskőrösi fogadóban A Kossuth Lajosnak hegyen van a háza... kezdetű nótát dalolták. A szabadságharc bukása után olyan szövegváltozatait is énekelték, amelyekből hiányzik Kossuth Lajos neve: Felsütött a nap sugára, Kedvesemnek ablakára. Örömünk lesz nemsokára, Rosszakarónk bosszújára, Éljen a szép lány! Fehérvárról jött a levél, Hogy babám Magyartól nem fél. Jó hír jött hát örömömre, A szomszédnak sorr a méz. Se Éljen a magyar! A szövegben említett fehérvári levél nem más, mint Fejér megye hűségnyilatkozata Kossuth Lajos kormányzónak. A Függetlenségi Nyilatkozat kiadása után, 1849. május 21- én Fejér megye bizottmánya nyilatkozatában a köztársaság melletti hűségéről biztosította a kormányzót. Kátai Király István perkátai földműves a szabadságharc leverése után, 1860 körül keletkezett kéziratos daloskönyvében megőrződött dal szerint Kossuth Lajos visszatérve a koronával együtt a legendás Mátyás király igazságát is meghozza a magyar nép számára: Majd meg segít a magas ég Kosut Lajos vissza jön még vissza hozza a koronát Mátyás királ igasságát Kosut Lajos Kosut Lajos most az ország dolga bajos... Bízzál pajtás nem sokára belép Kosut a határba... Ma is időszerű: Mindnyájunknak el kell menni! A Pallas Nagy Lexikonában 1895-ben a Kossuth-nóta címszó ezzel az egyszerű kijelentéssel indul: „Kossuth-nóta a neve egy dalnak, mely jelenleg Magyarországon legnépszerűbb dal.” A Kosasuth-nóta, amely magyar Marseillaise-ként 1848-49-ben seregeket állított talpra, mozgósított, mindmáig népszerű. Számos rendezvényen, a legkülönbözőbb élethelyzetekben felhangzott az egyszerű emlékezés vagy az ellenzékiség, a tiltakozás jegyében. Csók István (1865-1961) festőművész emlékezései szerint a XIX. század utolsó harmadában édesapja, Csók Lajos sáregresi molnár, névnap estéjén Tribi, a sárbogárdi cigány muzsikált „fürtös bandájával”. A vacsora a Kossuth-nótával kezdődött, a mulatság másnap reggel a Rákóczi-indulóval zárult. Magyarországon 2002 tavaszán az országgyűlési választások második fordulója előtt a jobbközép pártok a Kossuth-nóta Mindnyájunknak el kell menni! sorával szólították fel szimpatizánsaikat a választáson való részvételre. Ez a felszólítás a 2018. évi országgyűlési választások során megismétlődött. A Fidesz-KDNP kampányzáró rendezvényén, 2018. április 6-án felhangzott Székesfehérváron a Kossuth-nóta. Ugyanígy a pártszövetség választási eredményváró rendezvényén, Budapesten a Bálna előtt is ezrek énekelték. A Kossuth-nóta 2018 tavaszán, az országgyűlési képviselő-választás kampányában, a haza, a magyar szabadság érdekében, ismét mozgósító erővel bírt. A legutóbb ismét a fővárosban, 2021. október 23- án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján rendezett nagygyűlésen, Orbán Viktor miniszterelnök beszédét követően hallhattuk a felszólítást: Mindnyájunknak el kell menni! Mindnyájunknak el kell menni! A Kossuth-nóta időszerűségéről További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Székesfejérvár, 1894. XIV-ik évfolyam. RENDKÍVÜLI KIADÁS Előfizetési Arak: • rím . . . . S ft., évhs tjodúvre .... 4 VI. . . . 2 frigyes számára G kr. Szerkó«. Lömig ú- (őri) utca 4. Mtáni. Telefon«4* IG. m. linvA a lu> «oltón! Móló költemény' kitt-Szerda március 21 Hirdetni díj' i -í$ Mm bttis/AsAt íji&tbM l,*tr m ír, Totbn/iríUr4M.a íig tgfartM'.* »„fvia&v, gn nn/trA «»ra 35» t. Elöfto'Wsi wek és hirdetések uggium • <Smw>nfloW.' • SZÉK. ‘SKEJÉRVAR ÉS EEJÉHMEUVE Kő/- ES TAHSAS MEGJELEN HETENKLNT'HÁROMS OH: KriDDJiK,.SÜTŐitTOKf/X tiX VÁRmruíá thráC^JUH 1. UMfcwer A Vn&tiipéípjAUtó? ‘IrtaM^oUS «rot», is. a> Átútá ÜMU# JUatVl» 19. kt U* Kossuth Lajos meghalt! Turin, márcz. 21. 12 óra 40 perc: Kossuth éjjel 11 órakor meghalt Kossuth Lajos ! Mintha a beteg ágya mellett virrasztottunk volna valamennyien. Aggódtunk érte hosszú éjszakákon és hálaadással üdvözölték a regeit, ha gyógyulást nem hozott kár, de javulást, könnyebbülést, reményt Fellélegzett az ország, mikor megteszük, tudásuk, ielemük nagy példai adásai el ne múljanak, hogy megmaradjon az élő forrás, melyből egy nemzet : merit lelkesedést, kitartást, Intet. Közel a századik életévét érte meg Kossuth Lajos és mégis olyan kevés az olyan kis idő nekünk, úgy leldutelték őt, mint gondviselését a nemzetnek, ’ mint a prófétát, akinek tanácsai és nyilatkozásai uj világot gyújtottak egy fülét és szeresse a nemzet, melynek seni nem hozott őnála nagyobb áldozatot A történetírók, a bölcsek nem értik az életét, mert az önzetlenségnek, a rajongó és föláldozó hazaszeretetne’k ez a példája nem érthető, s* nem magyarázható meg a gyárió mély a magyar népet Kossuth Lajos fűzi és a mily megható volt évtized út ennek az összeköttetésnek min nyilatkozása, oly végtelenül megdöbbe fájó és kétsegbenjn, hogy a visz ím-g'-zrikad, hogy vége van a kapocs miliőit Turin városának vének közönséges törvényei KxerhC,rí5Zwfey Irtsa & Magyar »rwzág felárailíui és öm*' nem fiasonU £ halú .«* * n mindvó+rig ,tthmiényes hősies.*c% - hLózfttL KvLsé$fhecjti3 a gouá< »Jtóbö a bizonyosság, ihogy 1894, Szabadság, Rendkívüli kiadás. Március 20-án éjjel tizenegy órakor meghalt Kossuth Lajos, a magyar szabadság atyja Fotó: fmh-archív # i k