Fejér Megyei Hírlap, 2022. május (67. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-11 / 108. szám

KOREA-NAP Kulturális és gasztronómiai programokkal várja az érdeklő­dőket a budapesti Koreai Kul­turális Központ május 21-én a Millenáris park G épületében. A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE 2022. MÁJUS 11., SZERDA A képen Kilian van der Welden belga homokszobrász az Agyaghadsereg című alkotásán dolgozik az észak-né­metországi Travemünde tengerpartján. Az Utazás a világ körül című homok­­szobor-kiállítás májusban nyílt meg és október végéig tart. A legveszélyesebb utak az iskolába Az itt élők nemcsak kibírják „az örök" telet, de nem is szeretnének másutt élni LÁZÁR ÁDÁM_____1_______ szerkesztoseg@fmh.hu VESZÉLY Sorozatunk II. részében folytatjuk annak bemutatását milyen aka­dályok legyőzését vállalják gyerekek a világ jó néhány országában azért, hogy iskolába járhassanak. Az egyik probléma a ver­senyfutás az idővel, hogy beérjenek az előadások kezdetére. Oroszország Jakutföld több mint harminc­­­kétszer nagyobb Magyaror­szágnál, Szibéria bolygónk egyik legvadabb tája. Vlagyi­vosztoktól északra fekszik. Végtelenek a távolságok, sark­vidéki a hőmérséklet. Itt, Oim­­jakonban, a föld leghidegebb lakott helyén, 500 lakos él, évi -40 fokos átlaghőmérséklet­ben. A tél októbertől áprilisig tart. 2013-ban itt mérték az eddig legnagyobb hideget, -71 fokot. Ez a leghidegebb állan­dóan lakott hely a földön. Itt minden, ami máshol hét­köznapi­­ különleges. Ami a legkülönlegesebb az, hogy itt is élnek emberek! Az iskolába vezető út egynapi kalandtúra szélsőséges hőmérsékleten. Azt, hogy a tanulni vágyó di­ákok hogyan jutnak el isko­lájukba, csak úgy tudjuk hi­telesen bemutatni, ha közben Oimjakont is bemutatjuk. Akik itt élnek, jakutok. Meg kell ta­nulniuk az oroszt mint idegen nyelvet, mivel nyelvük török és mongol alapú. A mosást bent, a lakásban nem szabad kitenni száradni, mert a nedvességet a gerendák beszívják és szétrepednek. A ruhákat a kinti szárítókötelekre kell kiakasztani, ahol egy pilla­nat alatt kőkeménnyé fagynak. Egy pálcával leverik a ruhára fagyott nedvességet, és már be is lehet hozni a száraz, szikla­kemény ruhadarabot, amiből a hideg kifagyasztotta a baktéri­umokat is. Hajnalban a szülők első te­vékenysége megnézni, hogy aznap kint hány fok van. Ezen a napon „csak” -50, így a gye­rekek mehetnek iskolába. Ha a hőmérséklet -54 fok alatti, a gyereket otthon kell tartani. A gyerekeket 6 rétegű különbö­ző ruhába kell felöltöztetni a nagykabátjuk alatt, hogy eljus­sanak a találkozási pontokhoz, ahol az iskolabusz majd felve­szi őket. Olyan sok réteg ruhát kell viselniük, hogy segítség nélkül nem tudnak felöltözni vagy levetkőzni. Szüleiknek meg kell győződniük, hogy testükön egyetlen centi sem marad fedetlenül. Amikor ki­lépnek a szabadba, a szempillá­jukon lévő nedvesség egy pilla­nat alatt a szempillájukra fagy. A gyerekek a tél 9 hónapjában csak bent, a lakásban vagy az iskolában játszhatnak. Az órák közötti szünetben tornásznak. Mivel a hőmérséklet­­ 70-re is lecsökkenhet, így a házakban nincsenek csövek a folyóvíz­nek, a lakáson belül WC sincs. A lakást éjjel-nappali fűtéssel fel tudják melegíteni 20 fokra. Kint, a pottyantós WC-nél -50 fok a hőmérséklet, így minden a szabadban történő tevékeny­ségnek nagyon rövidnek és gyorsnak kell lennie, hiszen a kint és a bent között 70 fok a különbség. De hogyan jut el a 8 éves gyerek ilyen körülmények kö­zött az iskolába? Iskolabuszon, ha az nem romlik el. A sofőr egy fűtött garázsban tartja a buszt, így semmi folyékony - mint a benzin vagy az olaj - nem fagy meg, különben a busz nem indulna el. A­ sofőr plédek­be, törülközőkbe a vezetékeket is betekeri. A busz úgy 50 gye­reket szállít az iskolába, ha út­közben lerobban, 30 perc alatt a busz belsejében a hőmérséklet a külső hőmérsékletre csökken. Tehát a vezetőnek villámgyor­san ki kell tudni javítani a prob­lémát, mert ha távolabb vannak az iskolától, mint amennyit 15 perc alatt gyalog meg tudnak tenni, akkor már nem érnének oda. Megfagynának. Az utcák olyan rossz állapotban vannak, hogy minden kátyú eltörheti a lengéscsillapítót, és ez nem rit­kán meg is történik. Busszal 2 óra utazás után érnek az isko­lába, délután még 2 óra hazáig. A gépkocsi itt új jelenség. Az előző héten valakinek útközben elfogyott a benzine. A kocsi megállt, vezetője megfagyott. Az is nagy veszély, hogy so­kan isznak, berúgnak, leülnek és megfagynak. Az 500 fős településen a legnagyobb épü­let az iskola. Ezt az év kilenc hónapjában éjjel-nappal fűteni kell. Ehhez egy kis szénfűtésű erőművet használnak. Évente 20 tonna barnaszén melegíti az épületet. Az idejáró 181 tanulót 25 tanár 25 tanteremben oktat­ja. Az iskola is mint itt minden ház fából épült, mivel egyetlen más anyag sem bírná ki, a-70 és +30 közötti hőmérséklet-inga­­dozás kezét repednének. Szibériában a természeti erőforrások olyan „technológi­ák”, mint a rénszarvas vagy a vadló. Bár a vadlovat itt senki nem próbálná meglovagolni, mert a lovaglás keménnyé, iz­mossá teszi a ló húsát. Ezek pedig itt enni való csemegék. A teheneknek a legérzékenyebb Egy 10 éves fiúnak naponta kétszer kell lóháton megtennie ezt a 10 km-es távot testrésze a tőgyük. Erre nejlon­­harisnyából melltartókat készí­tenek, hogy ki ne sebesedjen, meg ne fagyjon a tejforrás. Itt szinte semmilyen mun­kalehetőség nincs, de ha valaki ki akar lépni innen, szüksége van az érettségi bizonyítvány­ra, amikor befejezi az iskolát. Az iskolára pedig azért van szüksége, hogy kiléphessen. Mongólia Tunkhel egy falu, a fővá­rostól, Ulánbátortól 150 km-re északra. Körülbelül 3 ezer la­kosa van. Hatalmas erdőségek veszik körül, amelyek a falu földterületének 80 százalékát teszik ki. Tunkhelt az 1960-as években a faiparban dolgozó fakitermelők alapították. Mivel a helyi gazdaság teljes mérték­ben a faipartól függött, amikor Mongólia az 1990-es évek ele­jén politikai és gazdasági átala­kuláson ment át, sebezhetővé vált. A központilag tervezett gazdaságról a piacgazdaságra való áttérés számos fát feldol­gozó gyár bezárását eredmé­nyezte. Ez arra kényszerítette a helyi közösséget, hogy alter­natív jövedelemforrásokat ke­ressen, de ez nem mindenkinek sikerült. A legkeményebben a nomád életmódot folytató csa­ládokat érintette. A mongol no­mádok jurtáikat csak a városon kívül állíthatják fel. A nomád gyerekek számára is kötelező iskolába járni, de milyen áron érnek oda! A tél hosszú, nehéz időszak Mongó­liában. Előfordul, hogy a hő­mérséklet a -50 fokot is eléri. Egy 10 éves fiúnak naponta kétszer kell lóháton megtennie ezt a 10 km-es távot. Olyan ki­csi, hogy apjának kell feltennie a nyeregbe. Az időjárás szélső­ségesen változik. Kora reggel, amikor elindul, -30 fok is lehet. A hosszú szőrű, mokány mon­gol pónin nem galoppozhat, mert a ló fél, hogy elcsúszik, a fiú pedig attól, hogy leesik és nem tud visszamászni a lóra. Egy folyón kell átkelniük. A jég egy méter vastag is lehet, de nem mindenütt. Délre a napsü­tésben a jég repedezni, olvadni kezd. A ló olyan intelligens, hogy habozik átkelni a folyón. Dél­utánra, amikor a fiú indulna haza, kitör a hóvihar. Ha lassan mennek, besötétedik, és roha­mosan lehűl a levegő. Ha gyor­sabban mennek, elcsúszhatnak. A lovon a kisfiú bölcs és bátor, de nyugati szülő nem tudná en­gedni, hogy egy 10 éves gyerek egyedül lovagoljon ilyen körül­mények között. Rettenetesen kockázatos. A faluban 530 gye­rek van. Ennyien nem férnek be az iskolába. A fiatalabbak délelőtt járnak, mert akkor job­ban lehet látni. Délután jönnek az idősebbek, amikor még hi­degebbre fordulhat az idő. A 12 éves kislány mosolyog­va sorolja fel az iskolán kívüli napi tennivalóit. Mosogatni, takarítani, fát vágni, a tehenek alá friss szalmát tenni, és meg kell fejni őket. Elképesztő, hogy ezek a gyerekek milyen sokat dolgoznak. Őt apja mo­toron egyensúlyozza az isko­lába. Az iskolában a kislány kedvenc tárgya a sakk. Miköz­ben sakkoznak, azt is elfelejti, hogy jöttek az iskolába! Aztán meglátja, hogy a felhők gyüle­keznek kint, és ez emlékezteti, ma még haza is kell jutniuk sötétben, hóviharban! Az út hóval teljesen befújva jeges, és még nagy, vad kutyák is rájuk támadnak. Ez a nevelés keménységet, rugalmasságot és önállóságot eredményez. Lehet, hogy ke­mény nevelés, de az előnyök a gyermek számára az élet későbbi szakaszában felmér­­hetetlenek. Hallatlan élmény volt nézni, ahogy ezeket a gye­rekeket milyen kevés is milyen boldoggá teszi, és látni azt a szeretetet, ami összeköti a­ csa­ládokat. A rénszarvas is természeti erőforrásFotó: Shutterstock Jakutföld: télen, ha valaki gyalogol, maximum 15 percig bírja ki a szabadban Fotó: Origó

Next