Fejér Megyei Hírlap, 2022. május (67. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-27 / 122. szám
AZ ÓKORBÓL Baracska a Váli-víz mellett, Fejér megye északkeleti részén az ókor óta lakott település, melyet a gazdag római kori leletek is bizonyítanak. A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TELEPÜLÉSI MELLÉKLETE Az én Falum BARACSKA AZ ELSŐ A település első magyar említése 1212-ből való: akkor Boroksa néven említették a Baracska nemzetség otthonát. 2022. MÁJUS 27, PÉNTEK Vörösmartyt, Makoveczet is ihlette Baracska legjellemzőbb épített öröksége a község impozáns művelődési háza S. TOTTÖ RITA rita.totto@fmh.hu BARACSKA A település majd' 2700 fős lakossága számára a község maga a megtestesült nyugalom. Családi házas övezeteit kakaskukorékolás, madárcsicsergés tölti meg, ám a történelem is nyomot hagyott a településen. Makovecz Imre építészeti ékszerdoboza pedig mára a közösségi élet központjává vált. „Ünnepre fordult a természet, ami/ Szép és jeles volt benne, megjelent./ Öröm s reménytől reszketett a jég,/ Megszülni vágyván a szent szózatot,/ Mely által a világot mint egy új, egy/ Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje” - Vörösmarty Mihály Előszó című verséből idéztünk, melyet 1850-51 táján Baracskán fogalmazott meg, ahol három évig élt. A költemény kőbe álmodott lenyomata S. Hegyi Béla szobrászművész emlékművében fogalmazódott újra, s ma is látható a Kossuth utca egyik sarkán. Az alkotás mellett nem lehet elhaladni anélkül, hogy a vendég egy pillanatra meg ne állna, olyannyira érezni benne a dramatikus megfogalmazást. Ám amikor tovább megyünk, s elhagyjuk a község központi részét, az óvodát, orvosi rendelőt, önkormányzatot, egy friss fehér, méltóságteljes épülethez jutunk. A lobogóval ellátott, cseréptetős építészeti alkotás a helyi művelődési ház, vagy ahogy a helyiek hívják, a faluház. Az épített örökségnek választott épület a maga nemében Baracska egyik legszebb ékszerdoboza, amely mellett méltóságteljesen megfér a település szintén impozáns katolikus, valamint református temploma is. A faluház már első ránézésre is ismerős építészeti jegyeket visel magán, az udvaron keresztül a belső bejárathoz érve, s belépve az aulába pedig azonnal egyértelművé válnak Makovecz Imre építész sajátos enteriőrmegfogalmazásai."A tekintetet egyből a magasba emeli a négy hatalmas, ősfaként a tetőig magasodó fatörzs, amelyek nem egyszerűen látványos organikus elemként, de tartófunkciót is betöltve erősítik a tetőszerkezetet. A fatörzsek nem Baracskáról származnak, tudtuk meg, azokat messziről hozatták a helyszínre. Az oszloptörzsekből, mintha csak az erdőben állnának továbbra is, vaskos ágakként állnak ki a gerendák és tartják a jellegzetes Makovecz stílusú tetőbelsőt. A hófehér belső falak és a sötétbarna gerendázat ellentéte a hagyomány és a természet ötvözeteként minden teremben megjelenik, a meglepően nagy színházteremben is, ahol a kétszintnyi emelet egy nagy térként van egybenyitva. Fakupolás tetőszerkezete pedig szinte lebeg az elegáns, aszimmetrikus ívtöredékeknek köszönhetően. A házat 1991. augusztus 20-án vehette birtokba a település, amely azóta számos jelentős programot szervezett ide. Közösségi ese- A hagyomány és a természet ötvözete jelenik meg az épületben mények és lakodalmak sokaságát látta már e ház, amelyet láthatóan nagyon szeretnek a helyiek s megcsodálják a beköltözők is. Éppen ezért építettek mellé, az udvarra egy kemencét is 2008-ban, melynek létrejöttét az Egészséges Településekért Alapítvány támogatta. Mezei-Rácz Ferenc népi építőmester szakértelmével, a közösség segítségével épült fel a kemence, ahol azóta is sütik minden évben az új kenyeret. Baracska a csendre vágyók otthona, amelyet az őslakosok mellett szívesen választanak a Budapestről kiköltözni, de oda gyorsan visszajutni vágyók és a Velencei-tó közelségét keresők is. Merthogy a település ugyan a martonvásári járásban található, mégis a Velencei-tó agglomerációjaként tartják számon, még a helyiek is. Innen csak pár perc a nyüzsgés ugyanis, akár a vízpart, akár a nagyváros irányába indul az ember. Mégis van itt minden alapvető, óvoda, iskola, orvos, gyógyszertár, bolt, melyek mindegyike pár utcányira van a másiktól. A katolikus templom egy óriási, zöld park közepén ma is megkapó látványnak számít: az épületet éppen felújítják, de még így is szép. Vele szemben pedig a fiatal családosok kedvence, az egy éve felújított játszótér, ahol szívesen időznek a baracskai gyerekek. Ugyanitt kapott helyet a baracskai szoborkert is, melynek legmagasabb, I. világháborús emlékműve - Székely Károly szobrászművész alkotása - 1930. óta áll itt, e felirattal: „A kő megindul,/ Stziklasír reped./ Nem halt meg aZt TKi megfeszitte1 1 tett,/ Feltámadunk.” De megtalálható itt a több mint 20 éves II. világháborús emlékmű is, melynek élethű, izmos turulmadara a közeli Nagyhalomról került ide, amely a háború véres harcainak egyik színtere volt. Emellett láthatunk itt szovjet emlékművet és Trianonról megemlékező, Nagy-Magyarországot ábrázoló alkotást is. Kicsit messzebb, a Templom utcába térve, a csicsergő kisiskolásokkal teli általános iskola mellett áll délcegen a 19. században klasszicista stílusban épült református templom. Fegyelmezett, precíz rendben állnak s a bejárat felé hívogatják a látogatót a templomkert fasorának fenyői. A templom három haranggal felszerelt épülete mögött pedig a nagy friss zöldet szeli ketté a Váli-víz, felette híd köti össze a két településrész lakóit. Egész napos kirándulásra elegendő látnivaló van itt, épp ezért mesélni is volna még mit. * A Váli-víz szeli ketté a települést, felette híd vezet keresztül A baracskai művelődési ház a község építészeti ékszerdoboza, méltán lett az épített örökség a településen Fotók: STR A katolikus templom 1957-ben épült Kulturális élet a természet közelségében BARACSKA Kikapcsolódni, aktívan élni és üdülni is érdemes Baracskán. Ahol a lakók szeretnek élni, ahová szeretnek hazatérni. Akár ide születtek, akár nagyvárosból költöztek a községbe, összehozza őket a közösségi élet és a közösségi ház. Azért szeretünk itt lakni, mert közel van a fővároshoz és a Velencei-tóhoz is, ami szórakozás szempontjából jó nekünk. Közel vannak a hegyek, dombok, kirándulóhelyek. Fő szempont pedig az volt, amikor Budapestről ide költöztünk, hogy a gyerkőc jól érezze magát - meséli Herczeg Diána, anyuka, aki családjával egy tizennegyedik emeleti panellakásból érkezett a baracskai nyugalomba. Hasonlóan jól érzi magát a községben Debreczeni László kárpitosmester is, aki ide született, s több mint hatvan éve él itt. - Van sportpályánk, műfüves pályánk, tornacsarnokunk, és itt van a természet is, amely mind arra ösztökél, hogy menjünk, mozogjunk, kiránduljunk. Megtalálható itt minden, ami kell. - Amióta itt élek, már nem megyek üdülni - mondja Papp István nyugdíjas békefenntartó is, aki először még lakókocsiba költözött Baracskán, majd szép lassan hozta létre saját kis birodalmát, tóval, kacsákkal, teknősökkel, halakkal. Mára a kulturális élet is fellendült, így gyakoriak a közösségi programok, színházi előadások, kórusfellépések is. Egyre többen jönnek hozzánk a környékbeli településekről is. STR Herczeg DiánaFotók: STR Debreceni László Papp István