Fejér Megyei Hírlap, 2022. május (67. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-07 / 105. szám

2022. MÁJUS 7., SZOMBAT SPORT FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 15 Eltűnt megyei csapatok nyomában Negyvenegy településen nincs aktív felnőttfutball, több helyen hosszú évek óta KALDOR ANDRÁS andras.kaldor@fmh.hu FEJÉR MEGYE Nincsen szem előtt, nem is tud róla túlságosan sokat a közvé­lemény, ettől még létező jelenség. Magyarországon, illetve Fejér megyében a hagyományos falusi fut­ballvilág egymás után elve­szíti állásait, az utóbbi év­tizedekben sorra szűnnek meg a csapatok, sajnos több településen egyálta­lán nincs érdemleges vál­tozás, csak a leépülés. Írásunk apropóját az adta, hogy a sportnapi­lapban Csil­lag Péter átfogó dolgozatot közölt azokról a kistelepülé­sekről, országos szinten, ahol a sportegyesületek igencsak küzdelmes harcot vívnak a fennmaradásért, illetve már azért sem, mert sajnálatos mó­don megszűntek. Fejér megyében is próbáltuk górcső alá tenni azon települé­seket - az MLSZ Fejér Megyei Igazgatósága segítségével ahol bedobta a törölközőt a felnőtt foci, illetve jó esetben csupán az öregfiúk bajnoksá­gában indultak. Meg kell val­lani, elkeserítő a helyzet! Ami talán némileg az egyik kiutat jelentheti, éppen az MLSZ Fejér Megyei Igazgatóságának a kezdeményezése: azokon a településeken, ahol valame­lyest pislákol a fény az alag­út végén, ott a szervezet által életre hívott 5+1-es, kispályás bajnokságban indulhatnak el a csapatok. Itt a lényeg, hogyha nem jön esetleg össze tizen­egy, vagy több labdarúgó, a létszámproblémák miatt nincs lehetőség arra, hogy felnőtt nagypályás csapat összeálljon, akkor is minimális sanszot kap a focit szeretők tábora a versenyszerű sportolásra. Mindent összevetve me­gyénk az országos adatokat figyelembe véve viszonylag jól áll. - Nem véletlenül kezdemé­nyeztük a kispályás bajnok­ságot. Be szerettük volna in­dítani azokon a településeken a labdarúgást, ahol az utóbbi években eltűntek a csapatok, és csekély volt az esély arra, hogy a nagypályás bajnoksá­gokban részt vegyenek. Meg­kerestem az érintett helységek polgármestereit, és rögtön 21 településen csatlakoztak az kezdeményezéshez. Nem min­denhol volt labdarúgás, mert az óvodás Bozsik-program­­ban vagy az öregfiúknál több helyen képviseltették magu­kat. Az egyesületek javarészt egyszemélyesek, amennyiben kiesik ez az egy személy, aki „rázza a kolompot”, aki után mennek az emberek, akkor jelentkeznek leginkább a gon­dok, és általában onnan már sokkal nehezebb a visszaút - hangsúlyozta Schneider Béla, a MLSZ Fejér megyei igazga­tója. - A férfi felnőtt bajnoksá­gok tekintetében ez a realitás. Bármily sajnálatos, a folya­matot fékezni tudja az MLSZ, megállítani nem. Úgy számo­lunk, hogy más területek fej­lesztésével közép- és hosszú távon mérsékelhető a helyzet - fogalmazott Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója. Mindenesetre Fejér megyé­ben is, akárcsak országos szin­ten a csapatszámcsökkenés társadalmi életünk változá­sának a velejárója, a jelenség nem kifejezetten futballszak­mai okokra vezethető vissza. Inkább demográfiai tényezők játszanak közre, mint például a népességcsökkenés. Tekintsük át azokat a me­gyei településeket, ahol már teljesen vagy részlegesen hiányzik szervezett formában a futball. Alsószentiván: 1988-89- ben voltak utoljára a bajnoki rendszerben, de a Fejér Me­gyei Kispályás Bajnokságban elindultak. Bakonykúti: 1961/62-ben szerepeltek utoljára a bajnoki rendszerben. yv­mo Balinka: 1996/97-ben sze­repeltek utoljára a bajnoki rendszerben. Alcsútdoboz: legutóbb a 2020/21-es idényben indítot­tak csapatot, ám idén már ide­jekorán visszaléptek. Bodmér: Itt az utóbbi években nyoma sem volt a fel­nőtt labdarúgásnak. Csabdi: Önálló csapat­ként, több néven egészen a 2018/2019-es idényig aktív résztvevői voltak a másod- és a harmadik vonalnak. Ezt kö­vetően a Mányi TK fiókcsapa­taként találkozhatunk velük a megyei III. osztály Északi cso­portjában. Csősz: A település önál­lóan az 1962/1963-as idényben indult el a Székesfehérvár Já­rás Szabadbattyán Körzetben, ahol 12 csapat közül a harma­dik lett. Ezután az 1971/1972- es év jelentette a gárda utolsó idényét, majd 1977/78-ban a Tác csapatával fuzionálva vesznek részt a bajnokságok­ban, egyelőre még „állnak”, bár a megyei III. osztály Hof­­fer Serleg csoportjának sereg­hajtói. Az azonban örvendetes, hogy kispályán jelen vannak. Jenő: Ugyan az öregfiúk bajnokságában indított a klub csapatot, de idén már nem vet­tek részt a megyei III. osztály küzdelmeiben. Daruszentmiklós: Még adatot sem találtunk arra vo­natkozóan, hogy mikor sze­repelt utoljára a település labdarúgócsapata bármely baj­nokságban is. Füle: Semmilyen utalás nincs arra, hogy mostanság részt venne a község a megye labdarúgóéletében, legutoljára a 2011/2012-es bajnoki évben szerepeltek a megyei III. osz­tály Középcsoportjában. Gánt: Több mint ötven éve tűnt fel a Gánti Bányász csa­patának a neve, akkor a Móri Járási Bajnokságban négy csapat közül a negyedikek let­tek. Jelenleg a Fejér megyei Kispályás Bajnokságban érde­keltek. Hantos: Az 1997/1998-as bajnoki szezonban a Dunaújvá­rosi Körzeti Bajnokságban fe­jeződött be a csapat pályafutása felnőtt szinten, akkor az utolsó helyen zárták a küzdelmeket. Igaz: A Sárbogárdi Kör­zeti Bajnokságot az utolsó helyen abszolválták még az 1983/1984-es szezonban. Ezt követően semmilyen szinten nem találkoztunk a csapat nevével. Isztimér: Az Isztimér SK együttese néhány éve még rajta volt a megyei futballtér­­képen, a 2016/2017-es idény­ben a megyei III. osztályban már nem fejezte be a szezont. Más kérdés, hogy akkor a pofozógép szerepe jutott ne­kik, a Sárszentmihálytól 21, a Zichy­újfalutól 15 gólt kaptak, és volt olyan meccs, amikor csupán hat játékost neveztek. Elindultak ugyan a Fejér Me­gyei Kispályás Bajnokságban, de onnan kizárták őket. Kisapostag: A 2019/20-as évben a megyei III. osztályú pontvadászatban a középme­zőnyben zárt a csapat, majd a következő évben már nem nevezett. Az öregfiúk bajnok­ságában jelen vannak, a Keleti csoportban. Kincsesbánya: A 2003/04- es évben a megyei III. osz­tályból visszaléptek, majd a 2013/14-es idényben DISE­­Kincsesi-Pátka néven indultak, de kizárásra kerültek. Azóta neveztek a Fejér Megyei Kis­pályás Bajnokságba. Kőszárhegy: 1966-tól egé­szen a tavalyi évig a járási bajnoki küzdelmek mellett a megyei II. és a III. osztályok kö­zött liftezett a Kőszárhegy FC, amely nem is végzett rosszul, ennek ellenére megszűntek. Mátyásdomb: 1974/1975- ben a Székesfehérvári Járási Bajnokságot a 11. helyen fe­jezték be, ám utána már nem találkozhattunk semmilyen pontvadászatban a csapattal. Mezőkomárom:A 2012/13- as szezonban a megyei III. osztály Zöldharmónia csoport­jának utolsó helyén végzett az SE, ezután már a felnőtt futball megszűnt létezni. Ellenben a Fejér Megyei Kispályás Baj­nokságban elindultak. Mezőszilas: A 2019/2020- as idényben még rajthoz álltak a megyei III. osztályban, de nem fejezték be a bajnokságot, kizárták őket. Az öregfiúk­nál indítottak csapatot, a Déli csoport középmezőnyében ta­nyáznak mostanság. Moha: 1962/1963-tól vet­tek részt a megye labdarúgásá­ban, ám az 1971/1972-es sze­zon jelentette a végállomást a mohai focinak felnőtt szinten, akkor a Székesfehérvári Járá­si Bajnokság B osztályában szerepeltek egy darabig, majd „örökre” visszaléptek. Nadap: Hasonló a helyzet, akárcsak Mohán, csak vala­mivel korábban, 1968-ban jegyezték az annalesek a te­lepülés részvételét utoljára a Székesfehérvári Járás Körzeti Bajnokságában. Bizakodásra ad okot, hogy­­ csapatot indítot­tak a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban. Nagyveleg: A Nagyvele­­gi SK csapata a 2012/2013-as idényben a megyei II. osztály­ban a Simix Üveg-Ásvány cso­port 13. helyén végzett, majd a későbbiekben már nem vett részt a klub a felnőtt labdarú­gásban. Óbarok: Az 1996/1997-es szezonban a Székesfehérvári Körzet Északi csoportjában a 12. helyet szerezték meg, de utána már nem folytatták. Perkáta: Komoly múlt­ja van a labdarúgásnak a nagyközségben, hiszen már az 1948/1949-es idényben a Közép-dunántúli Labdarú­gó-bajnokság Pusztaszabolcsi csoportjában 14 csapat közül a másodikak lettek. Ezért is érdekes, hogy az utóbbi három évben már nincs felnőtt együt­tesük. Pedig a 2018/2019-es idényben kis híján kiharcolták a megyei II. osztályban a baj­noki címet, és csupán két pont­tal maradtak le a Vájta mögött. Az utánpótláscsapatuk az U1^-­­es bajnokságban szintén nem szerepelt rosszul, ám utána lényegében eltűntek a futball­­térképről. Nem halt ki teljesen azonban a foci, mivel a kispá­lyás bajnokságban elindultak. Pusztaszabolcs: A me­gye egyik legpatinásabb csa­patát találjuk a krónikákban Pusztaszabolcson, először 1933/1934-ben a Közép-ma­gyarországi Labdarúgó-szö­vetség II. osztályának Németh Zoltán csoportjában, később pedig az I/B osztály Dunántúli csoportjában indultak. Hosszú éveken keresztül szerepeltek a megyei I. osztályban - utoljára a 2007/2008-as években. Ezt követően a másodosztályban éveken át megállták a helyüket, majd a 2019/2020-as idényben Pusztaszabolcs-Iváncsa II né­ven indultak, de ez a frigy csak egy szezonra szólt. Mostanság a Fejér Megyei Kispályás Baj­nokságban vitézkednek. Sáregres: Az 1948/1949-es bajnokságban, a Közép-du­nántúli Labdarúgó-szövetség Sárbogárdi csoportjában az utolsó helyen végzett a Sáreg­res SC. Legtovább a megyei III. osztályban és a dunaúj­városi körzeti pontvadászat­ban szerepeltek, történetük 2005/2006-ban fejeződött be. A Fejér Megyei Kispályás Bajnokságban azonban részt vesznek. Sárkeresztúr: Az 1996/1997-es bajnoki idény­ben a Dunaújvárosi Körzeti Bajnokságban a 1­1. helyen zártak, és ez volt a csapat hattyúdala. Sárkeszi: 1968-ban a Szé­kesfehérvári Körzeti Bajnok­ság Nyugati csoportja után már nem találkozhattunk ve­lük egyik osztályban sem. Vi­szont a Fejér Megyei Kispályás Bajnokságba neveztek idén. Soponya: 2017/2018-ban kizárásra került a csapat, előt­te a hetedik helyet csípték el a megyei III. osztály Középcso­portjában. Öregfiúk csapatot működtetnek. Sukoró: A 2004/2005 -ös szezonban a megyei III. osz­tály 13. helyén fejezték be a küzdelmeket, és többször nem lehetett már olvasni a csapat­ról. Valami pislákol azonban, a Fejér Megyei Kispályás Baj­nokságban elindulta. Szabadhidvég: 1975/1976- ban a Sárbogárdi Járási Baj­nokságban a 8. helyet szerezte meg csapatuk, ám ez jelentette a csapat utolsó bajnoki évét is egyben. Tabajd: Jobbára a Bicskei Körzeti Bajnokságban sze­repeltek, de azért a megyei III. osztályban is lehúztak tizennégy idényt, melynek a 2013/2014-es évben kizárásuk vetett véget. Úrhida: Egyedül a Fejér Megyei Kispályás Bajnokság­ban indultak, korábban pedig semmilyen bajnoki rendszer­ben nem vett részt a település. Vereb: 1964-ben a Bicskei Járási Bajnokságban indultak először, a megyei III. osz­tálynál feljebb nem jutottak. Egészen a 2017/2018-as idé­nyig „bírták”, igaz, akkor már Vereb-Pátka II néven indultak, ám már nem vitték végig a szezont. Vértesboglár: Az első csapat még 1951-ben a Bics­kei Járási Bajnokságban vett részt, de írásos nyoma nem maradt annak, hogy milyen eredménnyel zárt. Majd 1961- től egészen 1992-ig a járási bajnokságban vitézkedett. 1998-ban történt az „áttörés”, ekkortól a megszűnésig a me­gyei III. osztályban játszottak kisebb-nagyobb sikerekkel. 2016/2017-ben bajnoki címet nyertek, de nem léptek előre, és ezt követte utána, hogy el­tűnt a csapat a mezőnyből. Ve­rébhez hasonlóan itt sincs sok esély arra, hogy belátható időn belül elinduljanak. Zámoly: Egyike azon csa­patoknak, melyeknek komoly múltjuk volt, ám a 2013–2014- es idény volt az utolsó, amikor elindultak a megyei III. osz­tályban. 1951-ben, majd 1961- től folyamatosan ott voltak a másod-, illetve a harmadosz­tályok kiírásában. Jelenleg sehol nem képviseltetik ma­gukat, pályájuk az enyészeté lett. Zichyújfalu: Dacára an­nak, hogy az 1957-es bajnoki idényben Fejér megye II. osz­tály előkészítő, Sztálinvárosi csoportjában, és az 1960/1961- es Fejér Megyei Központi Já­rási Bajnokságban megméret­te magát a csapat, hosszabb távon csak 2002-ben kapcso­lódtak be a megyei fociéletbe. A III. osztálynál feljebb nem jutottak, majd a 2019/2020- as szezon volt az utolsó a Zi­chyújfalu SE életében. Zámolyon sem rózsás a helyzet A kaput szép lassan megeszi a rozsda, a pálya leginkább libalegelőre hasonlít foci sehol... Fotó: Pesti Tamás További izgalmas hírekért látogasson el ide: TTFEJÉN­ MEGYEI HÍRLfiP www.feol.hu Fejér Megyei Hírlap A Mediaworks Hungary Zrt. közéleti napilapja Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató Főszerkesztő: Nagy Zoltán Péter Főszerkesztő-helyettes: Pásztor Zoltán Szerkesztő: Buthy Lilla, Házi Péter, Szanyi-Nagy Judit Megyei értékesítési vezető: Tímár Zoltán János Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. Szerkesztőség és kiadó: 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 15., 8003 Pf.16 Telefon: (22) 542-700 Előfizetői, terjesztői ügyfélszolgálat: (46) 998-800 elofizetes@mediaworks.hu Előfizetési díj egy hónapra 3490 Ft, negyed évre 10 470 Ft, fél évre 20 940 Ft, egy évre 41 880 Ft Hirdetésfelvétel telefonszáma: (46) 99-88-11 Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt., 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Felelős vezető: Horváth Gábor nyomdaigazgató Az előfizetői példányok kézbesítését a Mediaworks Hungary Zrt. Fejér megyei kiadójának terjesztéshálózata végzi, az árusítás a LAPKER Zrt.-n és a kiadó árushelyein keresztül történik. Előfizethető minden naptári év végéig a kiadónál, valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással az MKB Bank 10344002-20143698-49420047 pénzforgalmi jelzőszámra. Adatvédelmi irányelveink a feol.hu internetes oldalunkon olvashatók. Az újság a MATESZ által auditált, ISSN 0133-0403

Next