Fejér Megyei Hírlap, 2022. június (67. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-24 / 145. szám
Az.érUsFalum r SÁRSZENTMIHÁLY SZÉCHÉNYIEK OTTHONA A pentelei kastély a háborúban találatot kapott, azt követően az utolsó tégláig széthordták. SZÁZADOK ÓTA JEGYZIK A reformátusoknál 1739- től, a katolikusoknál 1818- tól kezdődően fellelhetőek anyakönyvi bejegyzések. 2022. JÚNIUS 24., PÉNTEK A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TELEPÜLÉSI MELLÉKLETE Ahol évezredek alatt sosem állt meg az élet A Fehérvárhoz közeli Sárszentmihály, a Széchényiek és Zichyk otthona, ahol ma is pezseg az élet SÁRSZENTMIHÁLY A település már a honfoglalás alatt és az azt követő századokban nagy jelentőséggel bíró terület volt. 1002-től a Kér nemzetség birtoka, így az eredeti nevét is róluk kapta, de története egészen Pannónia bronzkori időszakáig visszanyúlik. 1324-ben a székesfehérvári káptalan a terület birtokosa, 1436-ban a székesfehérvári prépost tulajdonába kerül s már Zent-Mihal-ként említik. Az 1438-ban épített, Szent Mihály arkangyalnak szentelt templom meglétét követően már Szentmihályként tartják számon. A török, mint az ország legtöbb részén, itt is hatalmas pusztítást végez. A török időkben szandzsák birtok, és a megmaradt lakosok a töröknek fizetik az adót. A gyerekcipőben járó reformáció idején a reformátusok 40 forintot fizetnek a töröknek templomukért. 1650-ben III. Ferdinánd gróf Zichy Istvánnak és nejének, Baranyai Máriának adományozta a települést, ami egészen 1930-ig a Zichy család tulajdonában maradt. A család itt építi fel második kastélyukat, melynek terveit egy budapesti építész, Möller István készíti romantikus, angol neogótikus stílusban. A család nagy befolyású szülötte Gróf Zichy Jenő politikus és Ázsia-kutató. A birtoknak 1930-tól Szterényi József lesz a tulajdonosa. A napjainkban Sárszentmihályhoz tartozó Pentelét 1826- ban Sárvári és Felsővidéki gróf Széchenyi Lajos vásárolja meg és a második világháború utolsó évéig a család tulajdona. 1898-ban a település neve Sárszentmihályra változik. Széchényi Viktor Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja, fia, Széchényi Zsigmond pedig magyar vadász, utazó, író, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja volt. Afrikában Almásy László vadásztársaként is sokan ismerték. A XX. század világégései a falut sem kímélik meg. Az I. pokoljárás idején 700 férfi vonul be katonának, ebből 71-en sosem térnek haza. 1898-ban a település neve végül Sárszentmihályra változott A II. világháború 28 fő polgár és 39 katona életét követeli „helyi szempontból”. 1944/45 telén az ide érkező szovjet katonák a református templom padjaiból és az anyakönyvekkel meggyújtott tűznél melegszenek. A háborút követően, 1948- ban az iskola állami tulajdonba kerül, egy évvel később az országosan elfogadott tanács veszi át az önkormányzatok helyét, még a település nevében is zavarja a vörösöket a „szent” megnevezés. Szerencsére a névváltoztatásra nem jutott már nekik elég energia. A Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezető gazdasági vasutat 1954-ben építették. A Sárrét tengeri üledékben gazdag, a meszes iszaprétegén vastag tőzegréteg alakult ki. A lápimész finom szemcsézettsége és magas CaC03 tartalma miatt nagyon jó talajjavítónak bizonyult a savanyú, mészben szegény talajok feljavítására. A felszíni bányából termelték és csilléken szállították a vasúti átrakóhoz a lápimészt, majd ott vagonokba öntötték. Az 1960-as évek végén a gazdasági vasút a MÁV-tól a bányához került. Sajnos a forgalmat 1991-ben megszüntették és mára már nyomát sem találjuk. A kocsikat feldarabolták, kivételt képez egy darab, ami Gánton van kiállítva. A mozdonyok a Csömödéri Erdei Vasútra kerültek. Szűcs Zoltán, az 1980-as évek végén fotósorozaton örökítette meg a vasút történetét. A falu napjainkban is megőrizte területi fontosságát. A 7-es főút, az M 7-es autópálya és a megyeszékhely közelsége nemcsak az itt élők számára, de befektetők és vállalatok számára is vonzóvá teszi a települést. A felújított kastély egyik melléképülete, ami szintén impozáns külsőt kapott. Ez az újabb kastély, amely Zichy Rafael tulajdona volt, a gróf botrányos házasságának titkait rejti Fotók: archív (nzp) A polgármesteri hivatal udvarán látszik, hogy aktív az élet Sárszentmihályon, de hátul az udvarban már kezd körvonalazódni az új óvoda épülete, aminek elkészültét sokan várják Fotó: NZP A kastély udvarán található a felújított kápolna Fotók: archív (NZP) Van a szomszédban is, de nem olyan, mint a miénk! SÁRSZENTMIHÁLY Mindenhol megszokott, hogy a fiatalok „pörgős" életet élnek. Hát ebből a helyi nyugdíjasklub tagjai sem maradnak ki. Mindig is falusi gyerek volt Marosi István. A városi élet után visszavágyott a vidéki életbe. 18 évvel ezelőtt itt találta meg új szerelmét és lett a közösség tagja. Mióta nyugdíjas, a ház körüli teendők, a kert lett az új hobbi, ahol elmondása szerint mindig van mit tenni. A nyugdíjasklubban szereti legjobban az idejét tölteni, a remek társaság, az összejövetelek, beszélgetések és a különböző rendezvények nem hagyják „pihenni” a nyugdíjasokat. Mindig amihez kedvük adódik. Az új építésű, modern katolikus templomba is szívesen jár. Gulyás Lajosné Budapestről költözött ki már nyugdíjasként. Legnagyobb előny számára a nagyvároshoz képest a nyugalom. Nem hiányzik az a forgatag. A nyugdíjas társakkal gyakran feljárnak vásárolni, de minden mást itt kap meg. Erre jó bizonyíték volt a járvány időszaka. Gyakran jár a horgásztóra, ami kirándulni is egy remek hely. A Zichy-kastély számára is büszkeség, örömmel megmutatja minden vendégnek. Nyugodt és csendes környék, közel a város. Ezek mind fontos szempontok Fülöp Gáborné számára: - A nyugdíjasklubunkhoz hasonló, amiért is érdemes itt lenni, a szomszéd falvakban is van, de valahogy mégsem olyan, mint a miénk - büszkélkedik. A horgásztó, ahova ki lehet menni, nagyon szépen rendbe van téve. A pecázáson kívül is érdemes megnézni a horgász faházakat. De rendszeresen születés- és névnapoznak, megbeszélnek egymással mindent, akár az ebédet is. HM Marosi István Gulyás Lajosné Fülöp Gáborné Fotók: NZP