Fejér Megyei Hírlap, 2022. június (67. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-08 / 131. szám
2022. JÚNIUS 8., SZERDA UTAZÓ IMIbi izgalmas hi látogasson el ide: FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 11 Túra és gyógyulás a föld alatt Hat híres hazai természeti képződmény, amely csak arra vár, hogy felfedezzük KÖRKÉP A barlangok védett földtani értékek és rendkívül fontos élőhelyek. Földtörténeti és tudományos szempontból is látványos adatbankok. A barlangokban látható kiválások rendkívül jól megőrzik az egykori klimatikus viszonyok változásait. A cseppkövekben pedig lenyomatként akár évezredekig megőrződik, és az egykori földrengések nyomai és erősségei is meghatározhatók - mondta el Köblös Gabriella, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat titkára a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Aggtelek A Sajó fölött elterülő Északi-középhegység északi fele az Aggteleki-karszt. A hegység mélyében több barlangrendszer húzódik, a legnagyobb az Aggteleki-cseppkőbarlang, más néven a Baradla. Természetes bejárata Aggtelek község mellett, egy meredek sziklafalban található. Az Aggteleki-cseppkőbarlangban a tárgyi leletek, szerszámok tanúsága szerint már hétezer éve is laktak emberek. Később temetkezési helyül is szolgált, és mindvégig védelmet nyújtott lakóinak. A háromezer évvel ezelőtti emberek egykori tűzrakásainak és fáklyáinak kormát a feketére színeződött cseppkövek őrizték meg az utókornak. Az ásatások eredményei, tárgyi emlékei múzeumokban láthatók. A barlangról a legrégebbi írásos tudósítás 1742-ből származik. A környéket is feltérképező szenvedélyes kutatója Vass Imre volt, aki 1825-ben, kihasználva a nagy szárazságot, a nehezen járható és korábban vízzel borított barlangszakaszokon is átjutott. Rátalált a barlang Jósvafőig terjedő szakaszára. Felfedezéséről pár évre rá értékes térképmelléklettel ellátott mű jelent meg. Jelenleg a Baradla-barlang feltárt és feltérképezett szakasza 25 kilométer hosszú, amelyből 7 kilométer a Szlovák Köztársaság területén Domnica néven ismert. A Baradlának jelenleg három bejárata van: Aggtelek és Jósvafő mellett a Vörös-tó irányából is megközelíthető. A bejáratoknál pár kilométeres szakaszon kiépített, betonozott úton, megvilágításban gyönyörködhetünk a barlang szépségeiben. Létezik hosszú túra is, amikor vezetővel a barlang teljes hossza, illetve a betorkolló, lenyűgöző szépségű Retek-ág is bejárható. Ezekre a túrákra csak felkészült kalandvágyók jelentkezzenek, hiszen helyenként csak térdig érő hideg vízben lehet haladni! A falakon fehér, vörös, narancs- és citromsárga színben pompázó, csillogó cseppkövek, cseppkőoszlopok sorakoznak. A legérdekesebb képződményeket a barlang kutatói és látogatói el is nevezték. A Teknősbéka, a Sas, a Robinson szigete, a Tigris, a Télapó mind fantasztikus alakú cseppkő. A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 méter magas Csillagvizsgáló, de a Baradla egyéb méretei is lenyűgözők. Legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő Óriások terme, amely 200 méter hosszú és 60 méter magas. A másik ismert terem az aggteleki bejárat közelében a Hangversenyterem, amelyben az akusztikáját kihasználva előadásokat, sőt esküvőket is tartanak. A festőien kivilágított színpad előtt széksorok várják a közönséget. Jósvafő A jósvafői Béke-barlang az ország második legnagyobb barlangja, emellett hazánk és a világ első gyógybarlangja. Teljes hosszában patak folyik. Felmért járatrendszerének hossza 8743 méter. A járatok átlagos magassága 10—12 méter, átlagos szélessége 4-5 méter, ebből terápiás célra - két teremre osztva - mintegy 340 négyzetméternyi barlangrészt használnak. Már a barlang 1952-ben történt feltárása közben feltűnt, hogy a mellig érő, 10 Celsius-fokos vízben napokon át dolgozó kutatók nem betegednek meg. Sőt néhányszor azt is megfigyelték, hogy a lázas, láthatóan beteg dolgozók mindig gyógyultan távoztak. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kutatói aztán 1953- ban a barlang levegőjéből mintegy 72-fajta - részben addig ismeretlen fajhoz tartozó - penészgombát találtak, melyek némelyike igen nagy hatású antibiotikumot termel. Későbbi kutatások megállapították, hogy a barlangból nyert kondenzvízben magas az oldott kalcium, amely a nyálkahártyákkal érintkezve görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyákoldó hatású. Mindezek alapján bebizonyosodott, hogy a Béke-barlang levegőjének nagyon magas pára- és sótartalma, abszolút pormentessége és a penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatása az asztmában és bronchitises jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására alkalmas. Miskolctapolca A miskolctapolcai barlangfürdő kicsit kilóg a sorból, hiszen nem általános értelemben vett barlang, hanem elsősorban gyógyfürdő. A természetes hőforrások fölé emelkedő tavasbarlang garantáltan ámulatba ejti a látogatókat. A fürdőben több százezer éves, természet alkotta barlangjáratokban élvezhetjük a strandolást. Meleg vizű, 30 Celsius-fokos gyógyvíz tör fel a mélyből, amelyben a legendás tapolcai fehér kígyó lubickol a helybeliek hagyományai szerint. A barlang klímája is gyógyhatású. A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karsztforrás alacsony sótartalmú, így tehát korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ennek folytán egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel. Tapolca A Tapolcai-barlangrendszer fokozottan védett, három barlang, a Tapolcai-tavasbarlang, a Kórház-barlang és a Berger Károly-barlang összekötésével jött létre. Az ország negyedik leghosszabb barlangja. A Tapolcai-tavasbarlangot 1903- ban fedezték fel, majd rövidesen kiderült, hogy egy egész barlangrendszer húzódik Tapolca városa alatt. Tíz évvel később már nemcsak a kutatók és barlangászok, hanem bárki megcsodálhatta a föld alatti karsztképződményeket. Ez volt az országban az első barlang, amelyet villanyvilágítással láttak el és turisztikai célokra is használtak. Hossza 3280 méter, a bejárattól számított maximum mélysége 16 méter. Az egész járatot a víz alakította ki, és ma már hangulatos csónakázással csodálhatjuk meg a tavat. Ez a különleges hely világrekorder is: sehol máshol nincs ilyen nagy, csónakkal bejárható barlangrendszer. Budai-hegység Budapestet méltán nevezik a barlangok fővárosának. Fővárosunk alatt mintegy 60 kilométernyi barlang szövevényes rendszerei húzódnak. Itt van hazánk leghosszabb barlangja is, a több mint 32 kilométer hosszú Pál-völgyi-barlangrendszer. Budapesten négy látogatható barlang várja az érdeklődőket és a hűsölni vágyókat, egyikük a II. kerületi Szemlőhegyi-barlang. A mintegy 300 méteres túraútvonalon a látogatók a barlang legszebb, legjellegzetesebb részeit járják végig kényelmes betonjárdákon és -lépcsőkön, a barlangjáratok arculatát és képződményeit jól érvényesítő villanyvilágítás mellett. A barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises (hörghurutos) és asztmás megbetegedések gyógyítására, mivel rendkívül magas a relatív nedvességtartalom és igen tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyekével vetekszik. A túra alatt egy rövid ideig azt is megtapasztalhatjuk, milyen a teljes barlangi sötét, hiszen ilyenkor lekapcsolják a világítást. Ma Már újra maszk nélkül látogatható a világhírű Aggteleki-cseppkőbarlang is Természetes hőforrások fölé emelkedik a Miskolctapolcai-tavasbarlang Jósvafőn, az ország és a világ első gyógybarlangjában végig patak folyikFotó: ANP/Egri Csaba A tapolcai a világ leghosszabb csónakázható barlangjaFotó: MTI ABALIGETI-BARlANG A Mecsek egyik legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A víz eróziós tevékenysége által kialakított formavilága alapján régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang átlagosan 12 Celsius-fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. A barlang vezetéssel látogatható.