Fejér Megyei Hírlap, 2022. június (67. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-13 / 135. szám
2022. JÚNIUS 13., HÉTFŐ MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5 Bicskétől Bostonig hosszú az út A mosolygós vasember, Ironman a világ legrégebbi utcai futóversenyén járt ZSOHÁR MELINDA szerkesztoseg@fmh.hu BICSKE A legutóbbi bostoni maratonfutási élményeiről számolt be a művelődési házban Agyagási Ákos testnevelő tanár, négyszeres Ironman. A világ legrégebbi nyilvános utcai futóversenyén 1896-ban állítólag tizenkét versenyző rajtolt. Az idei, 126. Boston Marathonon mintegy 27 ezren indultak különböző (életkori) kategóriákban, Agyagási Ákos magyarként tizenkettedmagával nyert kvalifikációs jogot a részvételre. A 7422- es rajtszámot viselte mezén, erre rögzítették az indulási időt beazonosító chipet. A 3 óra 3 perces, korábban hitelesített szintideje révén kapta meg a részvételi jogot, amihez természetesen anyagi támogatókra is szüksége volt. Az önkormányzat Bicske Sportjáért Alapítványa s vállalkozók járultak hozzá az utazás és a verseny költségeihez, mondott köszönetet érte. Agyagási tanár úr már több maratonfutáson van túl, itthon, Európában és a tengerentúlon is járt, alig negyvenévesen négyszeres Ironman cím birtokosa. A beszédes Vasember-lronman elnevezés azokat illeti, akik a speciális triatlon sportágban teljesítik a követelményeket: egy alkalommal, egyvégtében 3,86 kilométer távot leúsznak, 180,25 kilométert kerékpároznak, majd lefutják az ókori maratoni távot, a 42,195 kilométert. A bicskei művelődési házban Takács József művelődésiház-igazgató köszöntötte a „kedves Ironmant”, kollégái, barátai jöttek el meghallgatni bostoni élménybeszámolóját. Többek és főleg a szülők szerint arról ismerszik meg, hogy mindig mosolyog és derűs, nyugalma és határozott személyisége miatt sokan kedvelik és tisztelik. Kisgyerekeket tanít úszni az általános iskola és a gimnázium mellett a bicskei tanuszodában. Egy tanítványa is megjelent a beszámolón, akinek életében Agyagási tanár úr sorsdöntő szerepet játszott, de erről kicsit később... Ózdon született Ákos, hétéves korától úszik, heti ötször vitte édesanyja edzeni, de nem törekedett profizmusra. Nyolcadiktól focira váltott, ez sportszerelem volt, az egri tanárképző főiskolán diplomázott testnevelő tanárként. Több sportágat kipróbált, 2005-ben költözött a családjával Bicskére, s a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában kapott tanári állást. Harmincéves kora után váltott a triatlonra, a versenyek egyedi motivációt nyújtanak számára. A tanítás, a tömegsportok hangulata, a közösségi élmények, a barátok együttléte és az új barátságok születése - ez mind-mind része az eseményeknek, indokolta döntését. A Vajda János Technikumban is hagyományt szeretne teremteni a sportnak a fokozatosan felépítendő kombinált edzésekkel. Tavaly kilenc tanítványával neveztek a 3,8 kilométer távú Balaton-átúszásra - a nyílt vízi úszás is remek edzés, mondja. A honi versenyek mellett futott már Bécsben, Berlinben, Chicagóban és háromszor New Yorkban, Bostonban idén először. Heti négy-öt alkalommal fut 60-70 kilométert Ákos a kerékpározás és az úszás mellett. Bostoni beszámolójában színes részletekkel örvendeztette meg közönségét. Az egyesült államokbeli város Massachusetts állam Middlesex megyéjében található - Mester Tamás barátja kísérte el a megméretésre Ákost. Segítők nélkül egyébiránt nem is menne ez a sport, szögezi le. A Boston Marathon rajtjához sárga iskolabuszokkal szállítják a versenyzőket Hopkinton városba a Patriot’s Day a Hősök napja időpontjában 1896 óta. és innentől kell bejutni Bostonba. Óriási rokonszenv övezi a versenyt, az emberek az utcákon és az ablakokban lógnak, időnként megérintik a versenyzőket, mintegy erőt adván nekik, de nem akadályozva a haladásukat. Az is hagyomány, hogy a Boston College-nál fiatal lányok sikítoznak, ugrándoznak, puszikat dobálnak, kiss, azaz puszi, csókocska feliratokat lengetnek, de aki hagyja, azt meg is puszilják. A nőtlen Ákos mosolyogva ismerte el, hogy bár nem tiltotta semmi, ő nem állt meg egy kurta ölelésre sem, sőt, inni és szükséget végezni is csak végső esetben szoktak, mert az mind időveszteség. A szokásos 26-27 kilométernél rátörő fáradtság menetrendszerűen megérkezett, ám a görcsök, fájdalmak elmaradtak. Sajnos nem sikerült az eltervezett három óra alatti időt teljesítenie. (A győztes 2 óra 6 perc alatt futotta le a távot, de vérprofik és igen fiatal sportolók is részt vesznek a Boston Marathonon, aminek első helyezettje magas pénzdíjban részesül fel A bicskei közönség is tett kérdéseket, s megjelent Ákos egyik volt vajdás gimnazista tanítványa, az alcsútdobozi Buzár Dávid. A fiatalember súlyos autóbalesetből épült fel, édesapja meghalt akkor, ő pedig szó szerint a halál torkából menekült meg, több műtét után. Azt mondták neki, talán járni sem fog, ám Agyagási Ákos hatására és útmutatásai mellett Dávid ma már maratonfutó, legutóbb Bécsben tette meg a távot. A közönség soraiban helyet foglaló óbarkiti agrárvállalkozó, Konrády Ist1vánné felajánlotta Ákosnak és Dávidnak, hogy a legközelebbi versenyükre adományként állja az oda-vissza repülőút árát! A közönség soraiból egy óbarki agrárvállalkozó felajánlotta Agyagási Ákos ironman testnevelő tanárnak és a halál torkából szabadult tanítványának, hogy a következő oda-vissza utat állja Fotó: a szerző A pajzánság még belefér a humoros jó ízlésbe A székely beszédet önmagában is szívmelengető hallgatni, olykor a közönséghez is „kibeszélnek" ZSOHÁR MELINDA __ szerkesztoseg@fmh.hu BARACSKA Kettesben ugyancsak mozgalmas esten szórakoztatták közönségüket Darnak Anikó népzenész és énekes Éger L László előadóművésszel. Igaz, a székely beszéd, tájszólás ízei, hangjai megunhatatlanok. A magyar néprajz tudománnyá válásának idején, a kutatói hőskorban a nagy-magyarországi gyönyörűséges viseletek és a folklór kategorizálásakor elsőként a palóc tájszólást vették górcső alá a nyelvészek. Különleges hangzása a köznyelvitől eltérő magánhangzóknak az érdeklődés középpontjává tette az amúgy gazdag tájszólások között is. Mellékesen tesszük hozzá, hogy bármilyen messze eső tájszólásokat a mai napig is megért az ország más vidékein élő magyar, nem úgy, mint például a németeknél, ahol olykor feliratozzák a messzi tartomány nyelvét. Nálunk a csángó magyar a legkevésbé egyező a köznyelvivel, mert az még nyelvújítás előtti szókinccsel bír. Az erdélyi székely nyelvjárás kedvességét, helyenként humoros mivoltát használták fel Lacika és a fehér asszony címmel pajzán székely mesés estjük összeállításában az előadók a baracskai faluház színpadán. Belefért ebbe némi népi erotika, ami sohasem malacság, vagy ha az, semmiképpen nem trágárság, még egy-két p..a szó felemlegetésével sem... A pákozdi születésű, Gyúrón élő Darnak Anikó ismert néprajzos, népdalos körökben neves előadó, lévén maga is etnográfus, énekes és népzenész, több citerazenekar Belefért ebbe némi népi erotika, ami sohasem malacság alapítója és vezetője. Tanít, együtteseinek, dalköreinek neve is beszédes: Kacagány, Tűzifa (rövid ü-vel), Szikra, s a Tordasi férfidalárda vezetője is ő. Kislánya, a négy és fél esztendős Bea már kapott saját kis lófejes citerát, a vér nem válik vízzé. Anikó ezúttal is citerált, s melléje énekelte a kicsit pikáns, pajzán népdalokat Eger L. László beszédes történeteit fűszerezendő. Anikó ütőgardonon is játszik, ezen a különleges, bőgő alakú, egy fából faragott ritmushangszeren, amelynek Moldva és Székelyföld a hazája. Színpadi, szakmai barátság az övék, a pajzán székely meséket és dalokat 159. alkalommal mutatták be színpadon, árulták el, kedveltségét is bizonyítván e műfajnak. „Egyszer voltam nálatok, leszakadt az ágyatok, úgy recsegett, ropogott, a szalmája szotyogott ’ - hát ezt gyerekversnek hinnénk, de nem az. Vagy már az lett, az eredeti jelentés megszelídült. „A vajai templomba’, még a pap is azt mondja, muszáj felállni, lyukra találni.” Ilyenek hangzottak el, a dalokhoz pedig amolyan székely dekameronos mesék, mosolyra fakasztok, nevetésre ingerlők. A szerelem bizony nem csak égi jelenség... Eger L. László aranylemezes dalszerző és szövegíró, műsorvezető és előadóművész Berecz András nyomdokain halad nem titkoltan. A budapesti illetőségű Berecz is úgy tanulta és alakította ki magának csodás népi beszédét, habitusát, a példaképe a húsz éve színpadon álló, ma már Gárdonyban élő fiatalembernek. Neki ugyan erdélyiek a gyökerei Szászrégenben született, később Székelyudvarhelyen élt a család, a rendszerváltáskor költöztek az anyaországba, László alig kilencéves volt csupán. Megtanulta, ráragadt a székely beszéd, mondta el, amit maga is szeret, bár „civilben” az irodalmi-köznyelvit használja. A színpadon mások is szívesen hallgatják tőle e modorban előadott meséit, főként Anikó citerás-dalos kíséretében. Más műfajokban is igen termékeny, közismert alkotó. Olykor a közönséghez is „kibeszélnek”, élő a műfaj, akár a népszínművekétek! Baracskára az Éppen péncivil egyesület hívta meg őket, Kocsis Györgyné titkár köszöntötte a péntek esti találkozó közönségét. Szőlősy Attila polgármester és Kolumbán Ottilia alpolgármester egy kis vendégségbe is meginvitálta a szép Makovecz-faluházba a félőket és a hallgatóságot.me- Dórnak Anikó népzenész és énekes, Eger L. László előadóművészFotó: Kricskovics Antal