Fejér Megyei Hírlap, 2022. július (67. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-19 / 166. szám
2022. JÚLIUS 19., KEDD Elkezdenek tárgyalni BUDAPEST Javaslat: az éves infláció és a GDP-növekedés összegével nőnének a minimálbérek. Már ma napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén - tudta meg a VG.hu. Újabb hosszú távú megállapodásra törekednek a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött, sikeresnek bizonyult alku. Hosszú távon tenné kiszámíthatóvá és értékállóvá a kötelező legkisebb a kereseteket Palkovics Imre, Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke: a javaslat alapvető célja, hogy a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az az adott évre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és előrejelzett reál-GDP-bővülés mértékének összege szerint változna. Ha a mai gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását, akkor 8-13 százalék között kellene emelni. A MNB június végén kiadott inflációs jelentésében jövőre 6,8-9,2 százalék közötti inflációval számol, és 2-3 százalékos GDP-növekedést vár, de ezek az adatok az év végéig sokat változhatnak, ezért még korai a pontos összegről tárgyalni. MW a jövő évi minimálbérről Fájdalmas szankciók Nem érinti a gázszállítást az unió hetedik csomagja MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTAS szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Magyarország gázellátása stabil lábakon áll, az ukrán gabona pedig hazánkon keresztül juthat el a világ piacára, megelőzve a globális élelmezési válságot. A béke tudja megszüntetni a tartósan magas inflációs helyzetet és megelőzni egy nagy élelmezési válság kialakulását - közölte Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek tanácskozásáról bejelentkezve. A magyar álláspont szerint az eddigi szankciós politika „félrekalkuláció” volt, mert a szankciók az uniós országoknak és a lakosságnak is rendkívül fájdalmasak. A hetedik szankciós csomag kapcsán a tárcavezető kiemelte, a gázszállítást nem érintik. Ismét kijelentette, hogy Magyarország földgázellátottsága biztos lábakon áll: a gáztárolók pillanatnyilag 46 százalékos töltöttségi szinten vannak. Szijjártó Péter komoly veszélyként említette a küszöbönálló globális élelmezési válságot, amely azért alakulhat ki, mert Ukrajnából 25 millió tonna búza exportjára nem kerül sor a háború miatt. Magyarország eddig 368 ezer tonnányi ukrán gabona tranzitját biztosította, a rendszert teljes kapacitáson működtetik, napi négyezer tonna gabonaszállítmány haladhat át az országon. Hozzátette: minél később lesz vége a háborúnak, annál több ember szembesül majd az élelmezési válsággal, és annál nagyobb lesz Közép-Európában a migráció. A tanácskozáson Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kiállt az Oroszország elleni szankciók mellett. Hatásukra becslések szerint 8 és 13 százalék közötti mértékben fog csökkenni idén az orosz GDP, ráadásul a nyugati olajimport egyre határozottabban fogyatkozik, az olajár pedig várhatóan mérséklődni fog. Három hete pedig hivatalosan is „technikai csődöt” kellett jelentenie az orosz államnak, amiért a szankciók miatt technikailag nem tudta törleszteni a dollárban vezetett adósságait, hiába állt rendelkezésére a szükséges összeg. Az oroszok egyébként az energiahordozók keleti eladásából óriási bevételekre tettek szert, a rubel is erősödött. Eddig több százezer tonna ukrán gabonát tudtak Magyarországon átszállítaniFotó: MTI KOREA SORSÁRA JUTHAT UKRAJNA? A háború körülbelül négyhat hónapig tarthat még - ezt mondta James Stavridis amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka. Kifejtette: egyik oldal sem tud jelentős mértékben előrenyomulni, és ez előbb-utóbb a harcoló felek kimerüléséhez, ezáltal a harc beszüntetéséhez vezethet. Ebben az esetben pedig egy olyan, „befagyott konfliktus" alakulhat ki Ukrajna és Oroszország között, mint amilyen a koreai háború végén jött létre Észak-Korea és Dél-Korea közt. Fegyverszünet, militarizált zónák mindkét oldalon, állandó ellenségeskedés - erre lehet számítani a tábornok szerint Feróval hangolnak este Tusványoson ERDÉLY Szombaton tart előadást Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László. Két év után ismét megtartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort Tusnádfürdőn több tízezer erdélyi és magyarországi résztvevővel. A 31. ilyen eseményt július 19. és 24. között rendezik meg. A szabadegyetem mottója: „Van, ami örök”, ami a hagyományokhoz való ragaszkodásra utal. Az esemény szervezői több mint négyszáz közéleti és szórakoztató programmal várják az érdeklődőket. A mindenkori újdonságot az időszerű politikai kérdések adják, amelyeket idén négy témakörbe csoportosítottak. Az első a háború és következményei, a második a gazdasági helyzet és a válságkezelés, a harmadik Európa jövője, kilátásai, a negyedik pedig „minden, ami nemzetpolitika”. Idén sem marad el a Kárpát-medencében működő magyar érdekvédelmi szervezetek és pártok vezetőinek péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztala. Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László tart előadást, valamint válaszol a közönség kérdéseire. A fórumon a szabadegyetem egyik alapítója, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lesz a moderátor. Idén 47 partnerszervezet 27 helyszínen szervez programokat, újdonságok is vannak közöttük, mivel egyes előadósátrak átalakultak, a számukat ugyanis a helyszűke miatt nem lehet már növelni. A rendezvény a „nulladik napi” koncertekkel ma este kezdődik. Fellép a Transylvanium, Nagy Feró és a Beatrice, valamint a Tankcsapda. A héten fellép továbbá a Margaret Island, Kowalsky meg a Vega, az Aurevoir, a Bagossy Brothers Company, a 4S Street, a Blahalouisiana, Szabó Balázs Bandája és a Honeybeast is. MW Németh Zsolt alapító Orbán Viktorral és Tőkés Lászlóval Fotó: MTI KÖRKÉP Északi Áramlat-1.: biztosan késni fog BERLIN, MOSZKVA Ha ez így folytatódik, mintegy 5,6 millió munkahely szűnhet meg a Bajor Gazdasági Szövetség vezetője szerint. Az orosz Kommerszant hétfőn azt írta, Kanada repülőgépen elküldte a hét végén Németországba az Északi Áramlat-1. turbináját, miután befejezték a javítását - ismertette a Mandiner.hu. Még legalább egy hétbe telik, mire a berendezés Oroszországba jut. A turbinát hajóval, majd szárazföldön először Helsinkibe viszik, és csak július 24-én érkezik meg a felhasználási helyére, a portovajai kompresszorállomásra, három nappal a vezeték karbantartásának tervezett befejezése után. A késés még feljebb tolja a méregdrága földgáz árát. Ezen a vezetéken kapja Németország a gáz 58 százalékát. Vlagyimir Putyin elnök közben bejelentette, nagyban függ a nyugati országok intézkedéseitől és viselkedésétől, újraindítják-e a szállítást a vezetéken. Példátlan válságot idézne elő, ha Németországba nem érkezne többé orosz gáz - véli a munkaadókat tömörítő szövetség elnöke. Rainer Dulger azt mondta, hazája az eddigi legnagyobb válsággal néz szembe. „Nyíltan ki kell mondanunk: elveszítjük azt a jólétet, amiben évek óta élünk” - hangoztatta. Míg sokan több kormányzati beavatkozást sürgetnek a német gazdaság támogatására, Dulger szerint általában véve minél kevesebb a beavatkozás, annál jobb. A gazdasági miniszter, Robert Habeck katasztrofális télre figyelmeztet az orosz gázszünetek miatt. Jelenleg úgy állnak a dolgok, hogy Németországban nem lesz elegendő földgáz a télre. Ha ez így marad, egyes ipari szektorokat leállít a kormány. Mások szerint rengeteg cég csődbe mehet, ami inflációnövelő. Országszerte mintegy 5,6 millió munkahely szűnhet meg a következő egy évben, és korlátozni kell a lakossági fogyasztást. MW Megjött Kanadából az óriásturbina, küldik az oroszoknak Fotó: AFP FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7 RÖVIDEN Ma szavaznak a költségvetésről BUDAPEST Kétnapos rendkívüli ülésbe kezdett hétfőn az Országgyűlés, amely a mai napon várhatóan elfogadhatja az 2023-as költségvetési törvényjavaslatot. Tegnap megvitatták az Alaptörvény 11. módosítását, aminek alapján 2024-től ugyanazon a napon lehetnek az EP- és az önkormányzati választások. Ez az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a megyéket átnevezik vármegyékre. A frakciófinanszírozásról is szó volt, ezzel megakadályoznák, hogy a baloldali pártok a kisebb létszámra is nagyobb támogatást kapjanak a trükközéseik révén. Ma Reggel a futárok tüntettek a hídon BUDAPEST Hétfő reggel is csupán néhány százan tüntettek a kata megváltoztatása ellen. Ezt most a biciklis futárok szervezték a Margit hídhoz. Kilenc óráig szólt az engedélyük. Utána a hídon maradókat eltessékelte a rendőrség. A többség átment a Kossuth térre, hogy levelet adjanak át a kormányfőnek. Arra kérik benne, odázzák el a kata átalakítását januárra. A petíciót Jámbor András párbeszédes politikus juttatta be a parlamentbe. A Momentum ifjúsági tagozata közben a Sándor-palota előtt akciózott, hogy az államfő ne írja alá a törvényt. MW Rezsit csökkenthet a norvég kormány is A magyar példát követhetik OSLO Ragadós lehet a magyar példa Skandináviában. Rezsit csökkentenének a norvégok is. Hosszú véleménycikkben elemzi Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a skandináv országra és Európára váró időszakot, amelyben előre vetíti, az ősz és a tél megterhelő lesz a kontinensnek. A baloldali miniszterelnök szerint a biztonságos pénzgazdálkodás a legfontosabb, amit kormánya megvalósíthat. Elsődleges fontosságú Norvégiában, hogy a háztartások kedvező feltételekkel férjenek hozzá az energiához - hangsúlyozta. Ugyanis a magas energiaárak Norvégiát is sújtják, különösen az ország déli részén, ahol leginkább nőttek a tarifák. A kormány ezért rezsicsökkentést visz végbe. Abban az esetben, ha az áram ára meghaladja a 70 éve (a norvég korona váltópénze) kilowattóránkénti tarifát (ami 27 forintnak felel meg), az efölötti rész 80, téli hónapokban 90 százalékát az államkincstár állja. A villamosenergia-költségek nagy súllyal nehezednek a háztartások költségvetésére, és az áramtámogatási rendszer közvetlenül tehermentesíti az embereket. Nagyon fontos, hogy a lakosságot érintő hitelkamatok ne emelkedjenek a kelleténél nagyobb mértékben, aminek érdekében a kormány intézkedéseket vezet be - írta Jonas Gahr Störe. A miniszterelnök kitért az olaj- és gázkitermelők július eleji, szakszervezeteik által kezdeményezett munkabeszüntetésére, ami nagy visszhangot váltott ki, és megszólaltatta a vészcsengőt több más európai államban is. A kormány azt betiltotta, az érintett feleket tárgyalásra kötelezte. Norvégia adja Németország gázfelhasználásának harminc százalékét, az Egyesült Királyságénak negyven százalékát, ezért érthető, hogy a bizonytalan orosz ellátás mellett a norvég gáz fontossága tovább erősödik. MW Jonas Gahr Störe baloldali kormányfőFotó: Shutterstock