Fejér Megyei Hírlap, 2022. július (67. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-20 / 167. szám

2022. JÚLIUS 20., SZERDA KORKÉP D­erűlátó a költségvetés Több fontos döntést hozott a parlament még a nyári szünet előtt mediaworks-összeállítas szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A jövő évi költ­ségvetés elfogadása mel­lett a parlament megsza­vazta az Alaptörvény 11. módosítását, a vármegyék és főispánok visszatérését, a frakciófinanszírozás át­alakítását és a magyar kor­mány európai uniós vízió­ját is. Az Országgyűlés 135 igen sza­vazattal, 54 ellenszavazat mel­lett kétharmados többséggel elfogadta Magyarország 2023- as központi költségvetését tegnap. A jövő évi büdzsében a kormány pozitív kilátások­kal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ígéretük szerint a költ­ségvetés forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának meg­erősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létre­jöttének a támogatására, va­lamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot. A kormány kalkulál az ukrajnai háború elhúzódásával, a beve­zetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági vál­sággal. Ezekre a kockázatokra alternatív forgatókönyvekkel is felkészülnek. A­ parlament kormánypár­ti többsége megszavazta az Alaptörvény 11. módosítását is, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választáso­kat is. Ennek a módosításnak része Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetőjének azon ja­vaslata is, miszerint vissza kell térni a vármegye elneve­zés használatához, mindezt „a történelmi hagyományok­ra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”. Mintegy 75 év után szintén visszatér a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség, a főispán, amely a kormánymegbízotta­kat váltja. Az elfogadott törvénycso­mag módosítja a vagyonnyi­­latkozati rendszert is, amely átveszi az Európai Parlament szabályait, így a képviselők­nek elegendő lesz, ha a mandá­tum felvételekor, négyévente egyszer nyilatkoznak. Ezt kö­vetően már csak az esetleges változásokat kötelesek beje­lenteni a mentelmi bizottság­nak. Ráadásul már nem kell beírniuk az ingatlanjaikat, au­tóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaik­ról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk. Átalakították a frakciófi­nanszírozást is, amely meg­akadályozza, hogy a baloldal, a trükközések hatására, a ke­vesebb bejutott képviselőik után, több támogatást kapja­nak, mint négy éve. Az így megspórolt források a rezsi­védelmi alapba kerülnek. A parlament határozatot fogadott el az unió jövőjéről szóló vízióról, a határozat le­szögezi: a háború és az Orosz­országgal szembeni átgon­dolatlan szankciós döntések következtében Európa a vál­ságok és a bizonytalanságok korszakába lépett, azonban az EU jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkal­mas arra, hogy ebben a kor­szakában az együttműködés alapjául szolgáljon. A javaslat szerint a nemzeti országgyű­léseknek kellene képviselőket delegálniuk az EP-be, védel­met kapnának az őshonos nemzeti kisebbségek, beve­zetnék a közös európai hadse­reget is. Az Alaptörvény módosításával újra visszatér a történelmi vármegye elnevezésFotó: MTI Szüntelenül tüzelnek az ukrán városokra KIJEV Fegyverek ropognak a második legnagyobb uk­rán településen is. Az orosz elnök szerint hazája nem szigetelődik el. Az orosz erők masszív tűz alá vették a Donyeck megyei Toreck városát hétfőn, a har­cokban hat civil vesztette életét. Ezt követően az oro­szok rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Mikolajiv megye azonos nevű székhelyére is. A javarészt megszállt Herszon megyében pedig megerősítet­ték pozícióikat, és ágyúzták a felszabadított településeket. Mikolajivban rakéta csapó­dott egy autókereskedésbe és egy mezőgazdasági gépeket árusító szalonba, és további találatok érték a város szélét. Tegnap éjjel pedig az orosz hadsereg többször is tüzet nyi­tott a Dnyipropetrovszk me­gyei Nyikopolra. Legfeljebb tíz lakóház megsemmisült, súlyos károk keletkeztek egy helyi kórházban, két helyi üz­letben és a kikötőben. Az oroszok ágyútűz alá vették Ukrajna második leg­nagyobb városát, Harkivot is, aminek következtében több­szintes épületek rongálódtak meg részlegesen. Vlagyimir Putyin egy moszkvai konferencián el­mondta, Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni és elszigetelten fejlődni az el­lene bevezetett korlátozások miatt. Szerinte a mai világ­ban lehetetlen mindent körző­vel körülrajzolni, és hatalmas kerítéssel körülzárni. Mint mondta, Oroszország nehéz­ségei mértékének tudatában, átgondoltan kíván új megol­dásokat keresni, és a meglévő technológiai eredményeire fog támaszkodni. Vlagyimir Putyin tegnap reggel Iránba indult. A Reuters hírügy­nökség jelentése szerint az orosz elnök először hagyta el országát az Ukrajna elleni invázió februári indítása óta. Teheránban az iráni és a tö­rök vezetéssel tárgyal majd Putyin, elsősorban a szíriai rendezésről és az ukrán ga­bona exportja körül kialakult helyzetről egyeztetnek majd a felek. MW CSAK HAZÁNKBAN VÉDIK REZSICSÖKKENTÉSSEL A CSALÁDOKAT „Az elhúzódó ukrajnai háború, az elhibázott brüsszeli szank­ciók következtében egész Eu­rópában az egekbe szöktek az energiaárak. Azonban Európá­ban csak Magyarországon védik rezsicsökkentéssel a családokat, és a kormány a jövőben is ezt fogja tenni. A rezsicsökkentés fenntartásával az átlagfogyasz­tás erejéig valamennyi magyar háztartás továbbra is rezsicsök­kentett árat fog fizetni" - közöl­te Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán a kedd reggeli energia-veszélyhelyzetről és a re­zsicsökkentés megvédéséről szó­ló kormányzati egyeztetés után. Hamarosan megszülethet az egyezség BUDAPEST A cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül egyezség szülessen a hazánknak járó uniós for­rásokról. Rendkívül közel van a meg­állapodás Magyarország és Brüsszel között hazánk euró­pai uniós forrásairól - közölte Navracsics Tibor területfej­lesztési miniszter hivatala. Hozzátették, ennek érdekében ezen a héten is zajlanak a tár­gyalások, a kormány pedig az összes nyitott kérdésben konk­rét vállalásokat tett. A­­ Világgazdaság azt is megtudta, hogy Navracsics Ti­bor Stockholmban, Ágostházy Szabolcs, az európai uniós fej­lesztésekért felelős államtitkár pedig Brüsszelben tárgyal. A cél, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokról a megál­lapodások a lehető legrövidebb időn belül megszülethessenek. Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 szá­zalék alá viszi az egyszerep­lős közbeszerzések arányát. A korrupciós büntetőügyek­ben az ügyészség döntésével szemben bírósági jogorvos­latnak lesz helye. A kormány által kezdeményezett jogalko­tásnál nagyobb teret adnak a társadalmi konzultációnak, és csökkentik a gyors jogalkotási lehetőségek arányát. Emellett a múlt hét végén egy korrupcióellenes munka­­csoport létrehozásáról is hatá­rozott a kabinet az ország hely­reállítási és ellenálló képességi tervének végrehajtására. MW FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7 RÖVIDEN Válságálló a Fidesz előnye BUDAPEST A kormány­pártok támogatottsága stabil, az ellenzéki pár­tok még mindig válság­ban vannak - derül ki a Nézőpont Intézet legfris­sebb pártpreferencia-ku­tatásából. Továbbra is a Fidesz-KDNP mögött áll a magyarok abszo­lút többsége 54 száza­lékkal, míg a parlament hat baloldali pártja kö­zül négy nem jutna be önállóan a parlament­be. MW Az államfő aláírta a katatörvényt BUDAPEST A köztársasá­gi elnök alaposan meg­vizsgálta az elfogadott törvényt, ahogy a hoz­zá érkezett észrevétele­ket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybíró­sághoz kellene fordulnia, nem talált - jelentette ki. A törvény tegnap meg is jelent a Magyar Közlöny­ben. Ma Migránsháború dúl Párizsban PÁRIZS Több száz afrikai illegális migráns elfog­lalt egy, az ukrán mene­kültek számára fenntar­tott befogadóközpontot a francia fővárosban, egyenlő bánásmódot kö­vetelve. Az illegális mig­­ránsok szerint a kormány előnyben részesíti az uk­rán menekülteket. MW Hajmeresztő EU-s ötlet Folyamatos a magyar gáztárolók feltöltése BRÜSSZEL Több forrás­ból pótolná az orosz gázt az Európai Bizottság, de a vészhelyzetre is felkészül­nek. Az Európai Bizottság egyet­értési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a hét elején. Ennek értelmében Baku 2027- re több mint kétszeresére nö­veli gázszállításait az Európai Unióba. A dokumentum brüsszeli megfogalmazás szerint köte­lezettségvállalást tartalmaz az úgynevezett Déli Gázfolyosó kapacitásának megkétszere­zésére. Ezt annak érdekében foglalták bele, hogy 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt továbbítsanak rajta az EU-ba. Azerbajdzsán már most is növeli az EU-ba irányuló földgázszállítását: a tavalyi 8,1 milliárd köbméter­ről 2022-re várhatóan 12 milli­árd köbméterre. Ursula von der Leyen a megállapodásról elmondta: új fejezetet nyílik Azerbaj­dzsánnal, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való elmoz­dulásban kulcsfontosságú partnerrel. Az EB elnöke hoz­zátette, az energia mellett más téren is együttműködhet az EU és Azerbajdzsán. Folyamatos a magyar gáz­tárolók feltöltése, az ország gázellátása - erről a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért fele­lős államtitkár beszélt tegnap az M1-en. Menczer Tamás azt mondta, hogy a tárolók töltött­­sége 44-45 százalékon áll, míg az ország éves fogyasztásához képest ez az arány meghaladja a 26 százalékot. Az európai töl­­töttségi átlag 15 százalék alatt van, tehát jelentős lépéselőny­ben vagyunk - fűzte hozzá. A kabinet azzal bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy intéz­kedjen 700 millió köbméter, a már meglévő szerződéseken fe­lüli gáz beszerzéséről - közölte Menczer Tamás. Hangsúlyoz­ta: az őszi és a téli hónapokra a gáztárolók telítettsége megfe­lelő lesz. Európában most nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy van-e elegendő és jut-e min­denkinek. Nálunk van elegen­dő energiahordozó, érkezik a gáz folyamatosan - mondta az államtitkár. Eközben a Politico arról értesült, hogy az EB egy új vészhelyzeti felhatalmazás­sal kívánja magát felruházni. Ezzel arra kényszeríthetik az uniós tagállamokat, hogy ab­ban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalékhiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasz­tását. Az online hírportál leszögezte, a terv alapján az EB-nek kötelező érvényű be­leszólása lenne egy tagállam gázfogyasztásába. Emellett a bizottság egy jogi eljárást is megalkotott, amellyel az országok egysze­rű többséggel is elfogadhatják ezt a tervet, megkerülve mind a parlamentet, mind az egyes tagállamok vétóját. MW Az EB elnöke szerint új fejezet nyílik Azerbajdzsánnal Fotó: MTI

Next