Fejér Megyei Hírlap, 2022. július (67. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-20 / 167. szám
2022. JÚLIUS 20., SZERDA KORKÉP Derűlátó a költségvetés Több fontos döntést hozott a parlament még a nyári szünet előtt mediaworks-összeállítas szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A jövő évi költségvetés elfogadása mellett a parlament megszavazta az Alaptörvény 11. módosítását, a vármegyék és főispánok visszatérését, a frakciófinanszírozás átalakítását és a magyar kormány európai uniós vízióját is. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett kétharmados többséggel elfogadta Magyarország 2023- as központi költségvetését tegnap. A jövő évi büdzsében a kormány pozitív kilátásokkal, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol. Ígéretük szerint a költségvetés forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot. A kormány kalkulál az ukrajnai háború elhúzódásával, a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal. Ezekre a kockázatokra alternatív forgatókönyvekkel is felkészülnek. A parlament kormánypárti többsége megszavazta az Alaptörvény 11. módosítását is, így 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat is. Ennek a módosításnak része Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetőjének azon javaslata is, miszerint vissza kell térni a vármegye elnevezés használatához, mindezt „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel”. Mintegy 75 év után szintén visszatér a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség, a főispán, amely a kormánymegbízottakat váltja. Az elfogadott törvénycsomag módosítja a vagyonnyilatkozati rendszert is, amely átveszi az Európai Parlament szabályait, így a képviselőknek elegendő lesz, ha a mandátum felvételekor, négyévente egyszer nyilatkoznak. Ezt követően már csak az esetleges változásokat kötelesek bejelenteni a mentelmi bizottságnak. Ráadásul már nem kell beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk. Átalakították a frakciófinanszírozást is, amely megakadályozza, hogy a baloldal, a trükközések hatására, a kevesebb bejutott képviselőik után, több támogatást kapjanak, mint négy éve. Az így megspórolt források a rezsivédelmi alapba kerülnek. A parlament határozatot fogadott el az unió jövőjéről szóló vízióról, a határozat leszögezi: a háború és az Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntések következtében Európa a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett, azonban az EU jelenlegi szerződéses keretrendszere nem alkalmas arra, hogy ebben a korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. A javaslat szerint a nemzeti országgyűléseknek kellene képviselőket delegálniuk az EP-be, védelmet kapnának az őshonos nemzeti kisebbségek, bevezetnék a közös európai hadsereget is. Az Alaptörvény módosításával újra visszatér a történelmi vármegye elnevezésFotó: MTI Szüntelenül tüzelnek az ukrán városokra KIJEV Fegyverek ropognak a második legnagyobb ukrán településen is. Az orosz elnök szerint hazája nem szigetelődik el. Az orosz erők masszív tűz alá vették a Donyeck megyei Toreck városát hétfőn, a harcokban hat civil vesztette életét. Ezt követően az oroszok rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Mikolajiv megye azonos nevű székhelyére is. A javarészt megszállt Herszon megyében pedig megerősítették pozícióikat, és ágyúzták a felszabadított településeket. Mikolajivban rakéta csapódott egy autókereskedésbe és egy mezőgazdasági gépeket árusító szalonba, és további találatok érték a város szélét. Tegnap éjjel pedig az orosz hadsereg többször is tüzet nyitott a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolra. Legfeljebb tíz lakóház megsemmisült, súlyos károk keletkeztek egy helyi kórházban, két helyi üzletben és a kikötőben. Az oroszok ágyútűz alá vették Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is, aminek következtében többszintes épületek rongálódtak meg részlegesen. Vlagyimir Putyin egy moszkvai konferencián elmondta, Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni és elszigetelten fejlődni az ellene bevezetett korlátozások miatt. Szerinte a mai világban lehetetlen mindent körzővel körülrajzolni, és hatalmas kerítéssel körülzárni. Mint mondta, Oroszország nehézségei mértékének tudatában, átgondoltan kíván új megoldásokat keresni, és a meglévő technológiai eredményeire fog támaszkodni. Vlagyimir Putyin tegnap reggel Iránba indult. A Reuters hírügynökség jelentése szerint az orosz elnök először hagyta el országát az Ukrajna elleni invázió februári indítása óta. Teheránban az iráni és a török vezetéssel tárgyal majd Putyin, elsősorban a szíriai rendezésről és az ukrán gabona exportja körül kialakult helyzetről egyeztetnek majd a felek. MW CSAK HAZÁNKBAN VÉDIK REZSICSÖKKENTÉSSEL A CSALÁDOKAT „Az elhúzódó ukrajnai háború, az elhibázott brüsszeli szankciók következtében egész Európában az egekbe szöktek az energiaárak. Azonban Európában csak Magyarországon védik rezsicsökkentéssel a családokat, és a kormány a jövőben is ezt fogja tenni. A rezsicsökkentés fenntartásával az átlagfogyasztás erejéig valamennyi magyar háztartás továbbra is rezsicsökkentett árat fog fizetni" - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán a kedd reggeli energia-veszélyhelyzetről és a rezsicsökkentés megvédéséről szóló kormányzati egyeztetés után. Hamarosan megszülethet az egyezség BUDAPEST A cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül egyezség szülessen a hazánknak járó uniós forrásokról. Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és Brüsszel között hazánk európai uniós forrásairól - közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala. Hozzátették, ennek érdekében ezen a héten is zajlanak a tárgyalások, a kormány pedig az összes nyitott kérdésben konkrét vállalásokat tett. A Világgazdaság azt is megtudta, hogy Navracsics Tibor Stockholmban, Ágostházy Szabolcs, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár pedig Brüsszelben tárgyal. A cél, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokról a megállapodások a lehető legrövidebb időn belül megszülethessenek. Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát. A korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben bírósági jogorvoslatnak lesz helye. A kormány által kezdeményezett jogalkotásnál nagyobb teret adnak a társadalmi konzultációnak, és csökkentik a gyors jogalkotási lehetőségek arányát. Emellett a múlt hét végén egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozásáról is határozott a kabinet az ország helyreállítási és ellenálló képességi tervének végrehajtására. MW FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7 RÖVIDEN Válságálló a Fidesz előnye BUDAPEST A kormánypártok támogatottsága stabil, az ellenzéki pártok még mindig válságban vannak - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb pártpreferencia-kutatásából. Továbbra is a Fidesz-KDNP mögött áll a magyarok abszolút többsége 54 százalékkal, míg a parlament hat baloldali pártja közül négy nem jutna be önállóan a parlamentbe. MW Az államfő aláírta a katatörvényt BUDAPEST A köztársasági elnök alaposan megvizsgálta az elfogadott törvényt, ahogy a hozzá érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia, nem talált - jelentette ki. A törvény tegnap meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ma Migránsháború dúl Párizsban PÁRIZS Több száz afrikai illegális migráns elfoglalt egy, az ukrán menekültek számára fenntartott befogadóközpontot a francia fővárosban, egyenlő bánásmódot követelve. Az illegális migránsok szerint a kormány előnyben részesíti az ukrán menekülteket. MW Hajmeresztő EU-s ötlet Folyamatos a magyar gáztárolók feltöltése BRÜSSZEL Több forrásból pótolná az orosz gázt az Európai Bizottság, de a vészhelyzetre is felkészülnek. Az Európai Bizottság egyetértési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a hét elején. Ennek értelmében Baku 2027- re több mint kétszeresére növeli gázszállításait az Európai Unióba. A dokumentum brüsszeli megfogalmazás szerint kötelezettségvállalást tartalmaz az úgynevezett Déli Gázfolyosó kapacitásának megkétszerezésére. Ezt annak érdekében foglalták bele, hogy 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt továbbítsanak rajta az EU-ba. Azerbajdzsán már most is növeli az EU-ba irányuló földgázszállítását: a tavalyi 8,1 milliárd köbméterről 2022-re várhatóan 12 milliárd köbméterre. Ursula von der Leyen a megállapodásról elmondta: új fejezetet nyílik Azerbajdzsánnal, az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulásban kulcsfontosságú partnerrel. Az EB elnöke hozzátette, az energia mellett más téren is együttműködhet az EU és Azerbajdzsán. Folyamatos a magyar gáztárolók feltöltése, az ország gázellátása - erről a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkár beszélt tegnap az M1-en. Menczer Tamás azt mondta, hogy a tárolók töltöttsége 44-45 százalékon áll, míg az ország éves fogyasztásához képest ez az arány meghaladja a 26 százalékot. Az európai töltöttségi átlag 15 százalék alatt van, tehát jelentős lépéselőnyben vagyunk - fűzte hozzá. A kabinet azzal bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy intézkedjen 700 millió köbméter, a már meglévő szerződéseken felüli gáz beszerzéséről - közölte Menczer Tamás. Hangsúlyozta: az őszi és a téli hónapokra a gáztárolók telítettsége megfelelő lesz. Európában most nem az a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy van-e elegendő és jut-e mindenkinek. Nálunk van elegendő energiahordozó, érkezik a gáz folyamatosan - mondta az államtitkár. Eközben a Politico arról értesült, hogy az EB egy új vészhelyzeti felhatalmazással kívánja magát felruházni. Ezzel arra kényszeríthetik az uniós tagállamokat, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalékhiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasztását. Az online hírportál leszögezte, a terv alapján az EB-nek kötelező érvényű beleszólása lenne egy tagállam gázfogyasztásába. Emellett a bizottság egy jogi eljárást is megalkotott, amellyel az országok egyszerű többséggel is elfogadhatják ezt a tervet, megkerülve mind a parlamentet, mind az egyes tagállamok vétóját. MW Az EB elnöke szerint új fejezet nyílik Azerbajdzsánnal Fotó: MTI