Fejér Megyei Hírlap, 2022. augusztus (67. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-26 / 198. szám
ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE A Szentháromság-szobrot a Perkátán dúló pestisjárvány áldozatainak emlékére állították. Az én Falum PERKATA HÍRES PERKÁTAIAK Itt született Szapáry László londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó, Csányi János díszítő- és képfestő és Csányi Lajos grafikus, festő. 2022. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TELEPÜLÉSI MELLÉKLETE Újra és újra kivirágzott a település HÉJ VIVIEN ___________ vivien.helj@fmh.hu PERKÁTA A település múltjában a 18. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc 1775-ben kapta meg Perkátát, ahová aztán vincéseket telepített, iskolát alapított és saját költségén katolikus templomot építtetett. A Fejér megye délkeleti részén fekvő Perkáta Adonytól tíz, Dunaújvárostól tizenöt kilométerre található. A Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján létrejött település neve kelta eredetre vezethető vissza. Perkáta rendkívül jó termőhelyi adottságainak köszönhetően már a korai neolitikumtól kezdődően lakott volt. Az újkőkori ember nagy méretű, többhelyiséges, cölöpszerkezetű, gyakran tűzhellyel ellátott házakban lakott, amelyet a település területén előkerült régészeti leletek is alátámasztanak. A honfoglalás után Perkáta fejedelmi, majd királyi birtokká vál;ak Árpád-korban látványosan fejlődő település helyére a 13. században a hantosszéki kunok költöztek be, a 15-16. századi oklevelekben a települést Kétperkáta néven említik. A török pusztítás, majd a tizenöt éves háború alatt elnéptelenedett faluba a 17. század során többségében délszlávok és rác telepesek érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc idején a lakosság jelentős hányada elmenekült lakóhelyéről. A török idők után a település a jezsuiták tulajdonába került, akik 1720-ban Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett templomot, egy évvel később pedig plébániaházat építettek. 1774-ben Mária Terézia visszavette a jezsuitáktól Perkátát és egy évvel később báró Radványi Győry Ferenc királyi biztosnak adományozta. A Győry család perkátai léte idején a település újra fejlődni kezdett. Az 1758 körül épült kastély elődjét átépítették, zárdát, leányiskolát, óvodát alapítottak. A jezsuiták által épített templomot elbontották, helyére új templomot és szentélyt építettek. Ebben az időszakban egészült ki Perkáta neve a „nagy” előtaggal, míg Kisperkátán az uradalom majorsági települése épült ki. A lakosság fő megélhetését továbbra is a mezőgazdaság biztosította, de kézműveseket és kereskedőket is egyre nagyobb arányban lehetett találni a településen. A kastély elhagyására kényszerült Kisperkáta és Nagyperkáta 1864-ben közigazgatásilag is külön településsé vált, majd később Nagyperkáta nagyközségi címet kapott. Ez így maradt egészen 1926-ig, amikor a két településrészt újraegyesítették. A római katolikus templom felújítása és bővítése az első világháború hajnalán kezdődött és 1917-ig tartott. Az új, háromhajós épület déli mellékhajójának kórus alatti végében található a hősök emléktáblája, mely az első világháború 177 perkátai áldozatának állít emléket. A második világháború során 28 zsidó lakost deportáltak, a harcok a települést sem kímélték. A háború utáni államosítás a Perkáta ékességének számító Győry-kastélyt sem kímélte. Hunyady Imre gróf a kastély elhagyására kényszerült, így az épület kegyúr nélkül maradt. A berendezési tárgyak - bútorok, használati eszközök, valamint a család személyes holmijai -barbár fosztogatásnak, pusztításnak estek áldozatul, s aligalig maradt belőlük valami az utókor számára. A megmaradt tárgyak a fővárosba és a székesfehérvári múzeumba kerültek. A kastély, főépületében általános iskolát alakítottak ki, ahol a jelenlegi iskola megépüléséig, 1974- ig folyt az oktatás. Az 1975- 79 között végzett felújítások után a főépületbe költözhetett a nagyközség művelődési háza, és itt kapott helyet a közel 22 ezer kötettel rendelkező könyvtár is. A látogatók számára is nyitott kastély legutóbbi felújítása 2016-ban ért véget. A kastély fő- és melléképületei otthont adnak a helyi civil szervezetek és klubok összejöveteleinek, termeit néptánc- és sportfoglalkozások, bemutatók, kézműves-foglalkozások, tanfolyamok, előadások és kiállítások töltik meg élettel, tartalommal. Mindemellett a kastély díszterme és konferenciatermei nagyobb szabású képzések, esküvők megtartására, osztálytalálkozók és egyéb kis és közepes létszámú rendezvények, ceremóniák befogadására is alkalmasak. A lakosság száma a 19. század elejétől napjainkig 3500 és 6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma a 2019-es adatok szerint közel 4 ezer fő, a lakások száma pedig meghaladja az 1500-at. További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu A Kisboldogasszony római katolikus templom és az előtte álló, 2000-ben felállított Magyar Életfa A 18. században épült Győry-kastély Perkáta egyik legékesebb kincse Fotók: Elekes Gergő A Szabadság téren álló Millenniumi emlékkő A közösség tagjai mindig számíthatnak egymásra közösségbe, amely egymást segíti, egymást építi. Úgy gondolom, ez a legfontosabb itt, Perkátán. Koltainé Illés Adrienn 1,5 éves korában költözött édesanyjával Perkátára, s habár néhány évig tanulmányai és munkája miatt Dunaújvárosban élt, a családalapítás után visszatért szeretett falujába. Nagyon szeretünk itt élni, a helyi közösség nagyszerű, az emberek számíthatnak egymásra, és a fiataloknak is egyre több programlehetőség van Koltainé Illés Adrienn Szarka Istvánné helyben is. HV PERKÁTA Van, aki a főváros nyüzsgését hagyta maga mögött azért, hogy családjával együtt Perkátán alakítsa ki új otthonát. S hogy miért jó itt élni? Meséljenek erről a helybéliek! Nagyon jó itt lakni, nagyon kedves emberek élnek Perkátán. Ide költözött édesanyám is, itt él a családom, minden ide köt. Épülő-szépülő falu, mindig van valami új, amit az ember felfedezhet, mindig találunk valamit, ami előreviszi az életünket. A szomszédaim jók, a családom kedves, a munkatársaimban barátokra leltem. Minden szállal kötődhetek Perkátához - mondja Szarka Istvánné. Orgoványi Viktor családjával Budapestről költözött a Fejér megyei faluba, hogy itt neveljék fel gyermekeiket, s alakítsák ki a gyermekneveléshez szükséges megfelelő körülményeket. - Először csak az óvodán keresztül ismertünk meg embereket, majd egyre több ismeretséget kötöttünk, és belecsöppentünk egy olyan Orgoványi Viktor Fotók: EG