Fejér Megyei Hírlap, 2022. augusztus (67. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-30 / 201. szám

2022. AUGUSZTUS 30., KEDD PUSZTASZABOLCS ÉS KÖRNYÉKE ELEKES GERGŐ___________ gergo.elekes@mediaworks.hu ZICHYÚJFALU 2022-ben szinte nem találunk olyan szakterületet, ahová ne in­tegrálódtak volna be a pi­lóta nélküli légi járművek. Ugyan a mezőgazdaságban még nagyon az elején jár­nak ennek a folyamatnak, a drónok jelentősége már itt is predesztinálható. De miben is tudnak igazán ezek a hangosan zizegő esz­közök segíteni? A jelenség megértésében a zichyújfalui Double Ring Wings társalapí­tója, hazánk első női drónpiló­­ta-oktatója, Szaniszló Mónika lesz a segítségünkre.­­ Rögtön az elején fontos eltörölnünk azt a félelmet, hogy a drónok miatt eltűnné­nek a korábban a mezőgazda­ságban alkalmazott techno­lógiák. Magyarország akkora termőföldterülettel rendelke­zik, hogy pusztán a pilóta nél­küli légi járművekkel történő permetezés például soha nem lenne gazdaságos. A precízi­ós gazdálkodás itt a kulcsszó. A gazdáknak valószínűleg nagyot dobban a szíve, ha azt mondjuk, ezzel a technoló­giával mindennemű taposási kár nélkül tudunk permetezni. Persze nem csak a vegyszer­kijuttatásban lesz szerepe a drónoknak. A segítségükkel konkrétan meg tudjuk határoz­ni majd, hogy egyes növény­­kultúrának pontosan hol van szüksége megerősítésre, és cé­lirányosan tudjuk kiküldeni a permetező drónt. Ezt hívjuk monitoringfelmérésnek, mely­nek segítségével kevesebb vegyszerre lesz szükségünk. Jelenleg azonban drónnal tör­ténő permetezés, vegyszer vagy növényvédő szer kijutta­tása tilos. A Nemzeti Agrárka­mara 2022 júniusának elején adott ki erről állásfoglalást, akkor három akadálya volt ennek a tevékenységnek. Egy­részt nem léteztek még olyan képző szervezetek, amelyek akkreditáltak lettek volna a Nemzeti Élelmiszer-biztonsá­gi Hivatalnál mezőgazdasági drónpilótaképzésre. Másrészt nem létezett még típusminő­sítéssel rendelkező permetező drón. Harmadszor pedig nem volt még olyan növényvédő szer, ami alkalmas lett volna egy ilyen tevékenységre - nyi­latkozta a szakember. Mint megtudtuk, most már javul a helyzet, június végétől ugyanis megjelentek az első akkreditációval rendelkező képzőszervek, melyek között az országban negyedikként a Fejér megyei csapat is ott van. Ez talán nem is meglepő, hi­szen évek óta jelen vannak a pilótaképzésben, mindemel­lett a társadalmi edukációban is kiveszik részüket, csakúgy mint kollégáik. A másik két tényezőre azonban továbbra is várnunk kell még: a növényvé­dő szerek engedélyezése még­­folyamatban van, a drónok tí­pusminősítései már elkezdőd­tek. Csakúgy mint az oktatás, habár permetezni még ott sem szabad. A vegyszert vízzel he­lyettesítik a gyakorlati képzés során. És ha már szóba jött a képzés, vajon miben különbö­zik ez a hétköznapi drónpilóta­­képzéstől?­­ Egy jóval komplexebb képzés, hiszen a gépek ke­zelése mellett hangsúlyos a növényvédelem is. A prog­ramkövetelmény előírja, hogy 106 elméleti órát tartsunk meg, melyek érintik a térin­ A drónok népszerűsége évről évről rohamosan emelkedik formatikát, az agrometeoroló­giát, valamint növényvédelmi alapismereteket is. Emellett kötelező minden növendék­nek minimum 17 repült órát elsajátítania egy agrárdrónnal a képzés végére. A minimális létszámot 12 főben határoz­ták meg. Összehasonlításként egy alapképzés nálunk 15 óra elméletből és 15 óra gyakorlat­ból áll. Ha vetünk egy pillantást a korosztályokra, érdekes ké­pet kaphatunk. Egy-két évvel ezelőtt úgy gondoltam, ezt a technológiát főként a fiata­lok fogják alkalmazni, ám az idősebb gazdák között is akad olyan, aki látja a gépekben rejlő potenciált, és emiatt sa­ját maga szeretné megtanul­ni használatukat. Ráadásul a különböző állami pályázatok abban is segítik őket, hogy pél­dául megvásárolhassák ezeket a speciális drónokat. Vitathatatlan, hogy a dró­nok népszerűsége évről évről rohamos tempóban emelke­dik. Adódik tehát a kérdés, hogy miként lehet kontrollálni ennyi eszközt a légtérben.­­ A mezőgazdasági per­metezésnek van egy hatalmas könnyebbsége azzal, hogy nem lakott területen történik. Ebből kifolyólag eseti légtér­­engedélyre nincs szüksége a pilótának, elegendő egy mobilalkalmazás használata. Ebben az applikációban min­denki látja, hogy mely légterek vannak épp használatban, hol dolgoznak a pilóták. Szaniszló Mónika úgy véli, ha minden a tervek sze­rint halad, akkor a következő mezőgazdasági év kezdetére megtörténhet az első pilóták kiképzése, és remélhetőleg a növényvédő szerek kijuttatá­sának engedélyezése is, így 2023-ban már akár Fejér me­gye termőföldjein is találkoz­hatunk a traktorok körül ólál­kodó eszközökkel. Ú­j technológia küszöbén Óriási segítséget nyújthatnak a mezőgazdaságban a drónok Szaniszló Mónika 2020 nyara óta oktatja a drónozás szépségeit a növendékeknek Monitoringfeladatokra akár ez a hexakopter is bevethető lesz Fotók: a szerző További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 0 RÖVIDEN Díszpolgári címet kapott IVÁNCSA Az idei falu­nap a színes programok mellett az elismerésről is szólt, ismét átadták ugyan­is a díszpolgári címet. Az alkalom különlegessége, hogy 2016 óta először dön­tött az elismerés odaítélé­séről a képviselő-testület. „Egy olyan ember számá­ra adhattam át ezt az el­ismerést, akit az egész településen tisztelet és megbecsülés övez. Negy­ven éve dolgozik értünk, gyermekekért és felnőtte­kért, elhivatottan és végte­len emberséggel, munka­körét messze meghaladóan tett az itt élőkért” - mond­ta a díjazottról Molnár Ti­bor polgármester. Az Iván­­csa Díszpolgára címet ezúttal Vészeli Józsefné védőnő kapta meg. HV Programokból nem lesz hiány ERCSI Az elkövetkező na­pokban is folytatódnak a XXII. Eötvös Napok prog­ramjai. Augusztus 31-én 17 órakor jubileumi kiál­lítás nyílik a művelődési házban, melyen Ercsi és az ercsi Duna-part, vala­mint annak vonzáskörzete elevenedik meg az amatőr és hivatásos festőművé­szek képeiből összeállí­tott bemutatón. Szeptem­ber 1-jén 18 órakor az Éva Családi Alkotóházban nyílik meg László Ban­dy képzőművész kiállítá­sa, melyen az alkotó sza­badon és őszintén „vall” képi ötleteiről, gondolko­dásmódjáról. Szeptember 2- án 18 órakor Hepp című kétfelvonásos előadásával lép színpadra a Felvoná­si Tünetek Színjátszó Mű­hely, ugyancsak az Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtárban. Szeptember 3- án zajlik majd az Eöt­­vös-kupa labdarúgótor­na, gyermekműsorával lép fel a Staféta együttes, de megnézhetik a Mákvirág tánccsoportot is. A prog­ramkínálat további részle­tei elérhetők az intézmény honlapján. HV Várja a szavazatokat a Perkátai Öreg Tölgy PERKÁTA A tavaly második helyen végzett Perkátai Öreg Tölgy idén is az Év Fája verseny döntősei között van. A végső ered­mény a beérkezett sza­vazatok függvénye, ezért ezúton is biztatjuk olvasó­inkat, szavazatukkal támo­gassák a perkátai tölgyet. A verseny alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetünkben élő fákra és általánosságban a természet fontosságára, a mindennapi életünkben betöltött szerepé­re. A versenyre nevezett fák közül az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije minden évben 12-15 döntőst választ, melyek közül közönségszavazással dől el, hogy melyik jelölt kapja meg az Év Fája elismerést. A szakmai zsűri továbbá a jelöl­tek közül választja ki a Hős Fát, amely elismerés olyan faegyedet, illetve jelölőket il­let, amelynek élete veszélyben van, és amelynek megmenté­séért a körülötte élők aktívan cselekednek. A Perkátai Öreg Tölgy, az idős fák nagykövete nem elő­ször szerepel a mezőnyben. Tavaly a lakosság szavazata­inak hála a döntőben egészen a második helyig menetelt a Győry-kastély tövében álló több mint kétszáz éves tölgy. Úgy tudni, a fát 1820- ban ültethették el, amikor V. Győry Ferenc, a kastély ura, Rengetegen csodálhatták már meg nagyszabású építkezésbe kez­dett, hogy a család megfelelő körülmények között élhessen. A meglévő kastély főépüle­tét belül átépítették, külsőleg pedig a korszak divatos építé­szeti stílusának megfelelően a klasszicista formanyelvhez elhelyezik napjaink büszke­ 1848-as eseményeket, az első igazították. Ekkor döntötték ségét, az Öreg Tölgyet. Még és a második világháborút, el, hogy az épület kertjében ifjú fácskaként élte meg az Figyelemmel kísérhette az államosításokat, a kastély funkcióinak változását az is­kolaépülettől kezdve a könyv­tárrá, majd művelődési köz­ponttá történő átalakítását. A ma élő nagymamák, nagy­papák boldogan idézik fel el­beszéléseikben az iskolás éve­ket, amikor összegyűltek a fa törzse előtt az év végi osztály­­képfotózásra, vagy a gyerek­zsivajtól hangos szüneteket a fa alatt, a makkszedéseket és -dobálásokat. Az elmúlt 200 évben ren­getegen csodálhatták meg te­­rebélyességét, és generációk nőttek fel úgy, hogy ismerték és ismerik a tölgyet, játszot­tak, beszélgettek vagy akár csak sétálgattak annak árnyé­kában. Nos, az Év Fája verseny most lehetőséget ad arra, hogy még többen megismerjék és megcsodálják a Perkátai Öreg Tölgy néven elhíresült fát, melyre október 1-jéig lehet szavazni az evfaja.hu/dontos­­fak oldalon. HV Szavazatukkal támogassák a perkátai tölgyetFotó: Elekes Gergő

Next