Fejér Megyei Hírlap, 2022. október (67. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-24 / 248. szám
2 fejér megyei hírlap RÁCKERESZTÚR Az 1956- os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira emlékeztek a település lakói a Hősök kertjében található emlékműnél. A fel-feltámadó szél olykor belekapott az emlékmű mellett álló zászlórúdra felhúzott lobogó nemzetiszínű szövetébe. A téren ott sorakoztak az iskolások tanáraikkal és tanítóikkal együtt, ott állt a polgármester és az önkormányzat képviselői, számos civil szervezet tagja, sok-sok magánszemély. Az ünnepség minden évben jeles esemény a településen: az 1956 októberében, a forradalom idején igen aktív Bicskei Nándor kezdeményezésére és anyagi támogatásával megvalósult emlékmű az egyik első volt az országban, s ma már a települési értéktár része. Az idei megemlékezést az önkormányzat és a Petőfi Sándor Általános Iskola közösen szervezte. Fux István intézményvezető köszöntötte az egybegyűlteket. Az Orbán Erika igazgatóhelyettes, magyartanár rendezte műsorban a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vettek részt, felelevenítve a korabeli eseményeket. „Évek suhannak, századok szállnak... Tovatűnt tegnap üzen a mának. Előttünk jártak, rég célhoz értek, hitvalló ősök emléke ébred...” - hangzott az emlékidézés, majd elhangzott az is, hogy „kicsi és szegény nép vállalkozott erre a hatalmas áldozatra”. S a végső szó, ami a jövőt tekintve reményt adó: „Halál helyén élet terem.” Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester ünnepi beszédében fölhívta a figyelmet arra, 1956 forradalmárai számos alapjogért küzdöttek. „Válaszoljunk magunknak őszintén, és azonnal átértékelődik azoknak a látszólag egyszerű fogalmaknak a jelentősége, mint igazság, szabadság, létbiztonság, béke. . Ez a nap alkalom arra, hogy a lelkünkben nagytakarítást végezzünk, és a dolgokat fontossági sorrendbe állítsuk. Aztán amikor nincs wifi, talán eszünkbe jut majd, hogy jóval nagyobb gond, ha nincsen kenyér.” Az ünnepség koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult: „Áldjon vagy verjen sors keze: / itt élned, halnod kell.” GÁ Ráckeresztúri fiatalok idézték meg az 1956-os eseményeket Fotó: GÄ KRÓNIKA 2022. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Hitvalló ősök emlékeTisztelet a hősöknek BICSKE A Bicskei Koncert Fúvós Zenekar muzsikált, az általános iskolások adtak műsort, s kitüntető elismeréseket adtak át a városi ünnepségen a művelődési központban. Bálint Istvánná polgármester kérte fel az ismert televíziós újságíró Németh Balázst az ünnepi beszéd megtartására, aki családi emlékeket idézett fel október 23-a alkalmából. Megjelent Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Pálffy Károly a megyei közgyűlés alelnöke, valamint járási vezetők,városi képviselők s az intézmények dolgozói, helyi lakosok a Bicskén mindig széles körben történő megemlékezésen. Németh Balázs elmondta: valós és véres háború zajlik a szomszédunkban, s semmi sem az, aminek látszik. Vajon ki irányítja az eseményeket? A múltra visszatérve: az 1956- os forradalom és szabadságharc immáron hatvanhat éve történt. Mintha csak ma lett volna, pedig egyre kevesebben élnek köztünk az egykori hősök, résztvevők, átélők közül. Wittner Mária, az életében legendává vált egykori halálra ítélt forradalmár is örökre eltávozott, hányan lehetnek még hiteles személyek velünk? Németh Balázs sorolta a helyiek által ismert neveket, a bicskei hősöket, akik elszenvedték a megtorlást akkor is, ha lecsitították a felháborodott tömeg haragját, s megakadályozták a lincselést. Vidéken az eszmei csatlakozás volt inkább jellemző, míg a fővárosban lőttek, majd november 4. után bevonultak a szovjet tankok. Bicskén gyűjtést szerveztek a forradalom idején, élelmiszert vittek a pesti srácoknak. Ha ismerjük a forradalom leverését követő több évtizedes kikényszerített felejtését, résztvevők mellőzöttségét és a a büntetéseket, akkor indokolt-e ma diktatúrát kiáltani? - tette fel a kérdést. Győzzön a józan ész, tisztelet a hősöknek, zárta mondandóját Németh Balázs. A művelődési ház színpadán a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanulói adtak műsort. Kiemelkedő munkájukért elismerésben részesítették Schulmann Tibornét, a Csokonai-iskola iskolatitkárát és a művelődési ház könyvtárosát, Kovács Györgynét, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjét. Személyes, családi emlékek 1956 Bicskéjéről anyakönyvvezetőt és Eigner Katalint, a művelődési ház művelődésszervezőjét. Bicskéért elismerő oklevelet adott át Bálint Istvánná polgármester és Csörgői Ákos alpolgármester Végh Rozáliának, a Csokonai-iskola tanárának, felnőttképzési igazgatónak és Zsohár Melindának, a Fejér Megyei Hírlap újságírójának, aki Bicske és környékéről tudósítja a megyei olvasókat több évtizede. (E sorok írója nem tudott a megtisztelő kitüntetésről, így a rend szerint, tudósítóként, megírta az ünnepség alkalmával történteket.) ZSM Az elismerések átadását követően koszorúzással zárult a bicskei megemlékezés. (Elöl Bálint Istvánná polgármester és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő) Fotó: Kricskovics Antal FIirdetés-Elvisszük otthonába a kikapc üt!.. il A KEDVEZMÉNYES CSOMAGOK MEGRENDELHETŐK: @ www.lapcentrum.hu E3 ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ^ 06-94-999-120 Gárdony fejlődéséért dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkormányzat 1999-ben alapította másik fontos elismerését, a Gárdony Városért kitüntetését is, amellyel azok érdemeit ismerik el - vázolták az ünnepségen -, akik hosszú távon, vagy kiemelkedően munkálkodtak a város fejlődéséért, közéleti tevékenységükkel hozzájárultak az itt élők érdekeinek védelméhez, életfeltételeik biztosításához és fejlesztéséhez, vagy tevékenységükkel hozzájárultak Gárdony jó hírének kialakításához, fenntartásához. Ezúttal két helyre mehetett az elismerés, ugyanis a Buci Pékség tulajdonosait és a Nádas Étterem tulajdonosait részesítették e kitüntetésben. A „Gárdony Város Díszpolgára” címet azok kapják, akik „Gárdony város fejlesztéséért kiemelkedően dolgoztak: társadalmi, gazdasági, tudományos munkájukkal, művészeti téren létrehozott alkotásokkal elősegítették a város fejlődését, gazdasági előrehaladását és a lakosság kulturális igényeinek kielégítését.” Illetve, kilmagasló munkásságukkal hozzájárultak Gárdony jó hírének és vonzerejének növeléséhez, vagy kiemelkedő tevékenységük során kapcsolatba kerültek a várossal.” A részletezést követően Heresznyei Gabriella gyermekorvos, valamint Karl Melinda gárdonyi református lelkész vehette át az elismerést. Az 1956-os megemlékezésre pedig ezt követően, a Hősök parkjában került sor, Tóth István polgármester köszöntőjével és megemlékezésével. ' STR További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Szeretni való enteriőrt rejt Vajda János eredeti íróasztala is látható a kiállításon (Folytatás az 1. oldalról.) L. Simon László Fejér megyei lakosként s volt országgyűlési képviselőként, Magyar Nemzeti Múzeum főa igazgatójaként azonban leginkább irodalmárként, s rajongó magyar olvasóként szólt nagyon személyes hangon a kultúráról, Vajda Jánosról, s kicsit magunkról is. Hogy van az, hogy szívesen összejövünk mi, magyarok régi nagy íróink, költőink emlékére, de ma semmi becsületük nincsen az íróknak, költőknek? - tette fel a fájó kérdést. L. Simonnal együtt mindenki üdvözölte ezen alkalmat, ahol nem szolgált témául a háború, az energiaválság, s a többi, fájdalmas napi beszédtartalom. A váli erdő szélén a kis ház csakúgy menedékül szolgált egy bő órára, mint hajdan Vajda János 1848-as honvédnek, e különös, sajátos stílust képviselő költőóriásnak, Ady „elődjének”. L. Simon elmondta: az irodalom jellemformáló erővel bír, aki sokat olvas, felnőttként észrevétlenül szerzi meg a lelki önvédelmet a későbbi csapásokra, erőpróbákra. Az élet alapvető értékeit zárjuk ki az irodalom és az irodalmi olvasmányok jelképes, áttételesen beépülő tanításai nélkül. Beszélt a történelmi sorsunkról, az elmaradt polgárosodásról, a Fejér megyei óriásokról, Gárdonyiról, Vörösmartyról, Vajda Jánosról. Utóbbi nem mellesleg megteremtette a magyar vadászati irodalmat, kézikönyvet írt az etikus és környezetvédő vadászatról örökbecsű versei mellett. A kiállítást Kemény Gyula rendezte, az önkormányzat H. Bagó Ida segítségével pályázott a Magyar Géniusz Programhoz. Bájos, szeretni való enteriőrt rejt a ház, benne eligazító kiállítás, s a korabeli vidéki élet tárgyai, öltözékek, valamint Vajda János eredeti íróasztala látható. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő a Pannónia Szíve Program részeként üdvözölte e „rejtett kincset”, minthogy e vidéken éppen az ilyen kevésbé ismert szépségeket fejtik ki az elrejtettségükből. A háború előtti jeles nemesi környezet később hátrányt jelentő értékeit, a kastélyok, udvarházak, a magas minőségű gazdaságok maradékait harmincöt településen, Etyektől Martonvásárig. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd irodalmi igényű beszédében a szabadságharcos irodalmárokat, a történelemformáló magyar költői magatartást és Vajda János „kényelmetlen”, tényfeltáró, szomorú líráját kapcsolta a lassan sötétedő, átlényegítő őszi hangulathoz. Az ünnep fényét emelte Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűjátéka, Simon Aladár színművész és Németh Csenge versmondása. „Legyen ez a ház nyitott ház!” - szólított fel L. Simon László, biztatással és bizakodással a jövőre nézve. ZSM Végre nem a háború, az energiaválság, hanem a kultúra volt terítéken Válón, ahol a megújított kiállítást nyitották meg Fotó: NN