Fejér Megyei Hírlap, 2022. október (67. évfolyam, 229-254. szám)

2022-10-24 / 248. szám

2 fejér megyei hírlap RÁCKERESZTÚR Az 1956- os forradalom és szabad­ságharc hőseire és áldoza­taira emlékeztek a település lakói a Hősök kertjében található emlékműnél. A fel-feltámadó szél olykor be­lekapott az emlékmű mellett álló zászlórúdra felhúzott lobo­gó nemzetiszínű szövetébe. A téren ott sorakoztak az iskolá­sok tanáraikkal és tanítóikkal együtt, ott állt a polgármester és az önkormányzat képviselői, számos civil szervezet tagja, sok-sok magánszemély. Az ünnepség minden évben jeles esemény a településen: az 1956 októberében, a forradalom ide­jén igen aktív Bicskei Nándor kezdeményezésére és anyagi támogatásával megvalósult emlékmű az egyik első volt az országban, s ma már a települé­si értéktár része. Az idei megemlékezést az önkormányzat és a Petőfi Sándor Általános Iskola kö­zösen szervezte. Fux István intézményvezető köszöntötte az egybegyűlteket. Az Orbán Erika igazgatóhelyettes, ma­gyartanár rendezte műsorban a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vettek részt, feleleve­nítve a korabeli eseményeket. „Évek suhannak, századok szállnak... Tovatűnt tegnap üzen a mának. Előttünk jártak, rég célhoz értek, hitvalló ősök emléke ébred...” - hangzott az emlékidézés, majd elhangzott az is, hogy „kicsi és szegény nép vállalkozott erre a hatal­mas áldozatra”. S a végső szó, ami a jövőt tekintve reményt adó: „Halál helyén­ élet terem.” Szentes-Mabda Katalin Dóra polgármester ünnepi be­szédében fölhívta a figyelmet arra, 1956 forradalmárai szá­mos alapjogért küzdöttek. „Vá­laszoljunk magunknak őszin­tén, és azonnal átértékelődik azoknak a látszólag egyszerű fogalmaknak a jelentősége, mint igazság, szabadság, lét­­biztonság, béke. . Ez a nap al­kalom arra, hogy a lelkünkben nagytakarítást végezzünk, és a dolgokat fontossági sorrendbe állítsuk. Aztán amikor nincs wifi, talán eszünkbe jut majd, hogy jóval nagyobb gond, ha nincsen kenyér.” Az ünnepség koszorúzással és a Szózat hangjaival zárult: „Áldjon vagy verjen sors keze: / itt élned, halnod kell.” GÁ Ráckeresztúri fiatalok idézték meg az 1956-os eseményeket Fotó: GÄ KRÓNIKA 2022. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Hitvalló ősök emlékeTisztelet a hősöknek BICSKE A Bicskei Koncert Fúvós Zenekar muzsikált, az általános iskolások adtak műsort, s kitüntető elismeréseket adtak át a városi ünnepségen a mű­velődési központban. Bálint Istvánná polgármester kérte fel az ismert televíziós újságíró Németh Balázst az ünnepi beszéd megtartására, aki családi emlékeket idézett fel október 23-a alkalmából. Megjelent Tessely Zoltán or­szággyűlési képviselő, Pálffy Károly a megyei közgyűlés al­­elnöke, valamint járási vezetők,­­városi képviselők s az intézmé­­nyek dolgozói, helyi lakosok a Bicskén mindig széles körben történő megemlékezésen. Németh Balázs elmondta: valós és véres háború zajlik a szomszédunkban, s semmi sem az, aminek látszik. Vajon ki irányítja az eseményeket? A múltra visszatérve: az 1956- os forradalom és szabadság­­harc immáron hatvanhat éve történt. Mintha csak ma lett volna, pedig egyre kevesebben élnek köztünk az egykori hő­sök, résztvevők, átélők közül. Wittner Mária, az életében le­gendává vált egykori halálra ítélt forradalmár is örökre el­távozott, hányan lehetnek még hiteles személyek velünk? Németh Balázs sorolta a helyiek által ismert neveket, a bicskei hősöket, akik elszen­vedték a megtorlást akkor is, ha lecsitították a felháborodott tömeg haragját, s megakadá­lyozták a lincselést. Vidéken az eszmei csatlakozás volt inkább jellemző, míg a fővárosban lőttek, majd november 4. után bevonultak a szovjet tankok. Bicskén gyűjtést szerveztek a forradalom idején, élelmi­szert vittek a pesti srácoknak. Ha ismerjük a forradalom le­verését követő több évtizedes kikényszerített felejtését, résztvevők mellőzöttségét és a a büntetéseket, akkor indokolt-e ma diktatúrát kiáltani? - tette fel a kérdést. Győzzön a józan ész, tisztelet a hősöknek, zárta mondandóját Németh Balázs. A művelődési ház színpa­dán a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanulói adtak műsort. Kiemelkedő munkáju­kért elismerésben részesítették Schulmann Tibornét, a Cso­­konai-iskola iskolatitkárát és a művelődési ház könyvtárosát, Kovács Györgynét, a polgár­­mesteri hivatal köztisztviselőjét. Személyes, családi emlékek 1956 Bicskéjéről anyakönyvvezetőt és Eigner Ka­talint, a művelődési ház műve­lődésszervezőjét. Bicskéért el­ismerő oklevelet adott át Bálint Istvánná polgármester és Csör­gői Ákos alpolgármester Végh­­ Rozáliának, a Csokonai-iskola tanárának, felnőttképzési igaz­gatónak és Zsohár Melindának, a Fejér Megyei Hírlap újságíró­jának, aki Bicske és környékéről tudósítja a megyei olvasókat több évtizede. (E sorok írója nem tudott a megtisztelő kitün­tetésről, így a rend szerint, tu­dósítóként, megírta az ünnepség alkalmával történteket.) ZSM Az elismerések átadását követően koszorúzással zárult a bicskei megemlékezés. (Elöl Bálint Istvánná polgármester és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő) Fotó: Kricskovics Antal FIirdetés-Elvisszük otthonába a kikapc ü­t!.. il A KEDVEZMÉNYES CSOMAGOK MEGRENDELHETŐK: @ www.lapcentrum.hu E3 ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ^ 06-94-999-120 Gárdony fejlődéséért dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkormányzat 1999-ben alapította másik fontos elismeré­sét, a Gárdony Városért kitünte­tését is, amellyel azok érdemeit ismerik el - vázolták az ünnep­ségen -, akik hosszú távon, vagy kiemelkedően munkálkodtak a város fejlődéséért, közéleti tevé­kenységükkel hozzájárultak az itt élők érdekeinek védelméhez, életfeltételeik biztosításához és fejlesztéséhez, vagy tevékeny­ségükkel hozzájárultak Gárdony jó hírének kialakításához, fenn­tartásához. Ezúttal két helyre­ mehetett az elismerés, ugyanis a Buci Pékség tulajdonosait és a Nádas Étterem tulajdonosait ré­szesítették e kitüntetésben. A „Gárdony Város Díszpol­gára” címet azok kapják, akik „Gárdony város fejlesztéséért kiemelkedően dolgoztak: társa­dalmi, gazdasági, tudományos munkájukkal, művészeti téren létrehozott alkotásokkal elő­segítették a város fejlődését, gazdasági előrehaladását és a lakosság kulturális igényeinek kielégítését.” Illetve, kilmagasló munkásságukkal hozzájárultak Gárdony jó hírének és vonzere­jének növeléséhez, vagy kiemel­kedő tevékenységük során kap­csolatba kerültek a várossal.” A részletezést követően Heresz­­nyei Gabriella gyermekorvos, valamint Karl Melinda gárdonyi református lelkész vehette át az elismerést. Az 1956-os megemlékezés­re pedig ezt követően, a Hősök parkjában került sor, Tóth István polgármester köszöntőjével és megemlékezésével. ' STR További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Szeretni való enteriőrt rejt Vajda János eredeti íróasztala is látható a kiállításon (Folytatás az 1. oldalról.) L. Simon László Fejér me­gyei lakosként s volt ország­gyűlési képviselőként, Magyar Nemzeti Múzeum fő­a igazgatójaként azonban legin­kább irodalmárként, s rajongó magyar olvasóként szólt na­gyon személyes hangon a kul­túráról, Vajda Jánosról, s ki­csit magunkról is. Hogy van az, hogy szívesen összejövünk mi, magyarok régi nagy íróink, költőink emlékére, de ma sem­mi becsületük nincsen az írók­nak, költőknek? - tette fel a fájó kérdést. L. Simonnal együtt mindenki üdvözölte ezen alkal­mat, ahol nem szolgált témául a háború, az energiaválság, s a többi, fájdalmas napi beszéd­­tartalom. A váli erdő szélén a kis ház csakúgy menedékül szolgált egy bő órára, mint hajdan Vaj­da János 1848-as honvédnek, e különös, sajátos stílust képvi­selő költőóriásnak, Ady „előd­jének”. L. Simon elmondta: az irodalom jellemformáló erővel bír, aki sokat olvas, felnőttként észrevétlenül szerzi meg a lelki önvédelmet a későbbi csapások­ra, erőpróbákra. Az élet alapve­tő értékeit zárjuk ki az irodalom és az irodalmi olvasmányok jel­képes, áttételesen beépülő ta­nításai nélkül. Beszélt a törté­nelmi sorsunkról, az elmaradt polgárosodásról, a Fejér megyei óriásokról, Gárdonyiról, Vörös­­martyról, Vajda Jánosról. Utób­bi nem mellesleg megteremtet­te a magyar vadászati irodalmat, kézikönyvet írt az etikus és kör­nyezetvédő vadászatról örökbe­csű versei mellett. A kiállítást Kemény Gyula rendezte, az önkormányzat H. Bagó Ida segítségével pályázott a Magyar Géniusz Program­hoz. Bájos, szeretni való en­teriőrt rejt a ház, benne eligazí­tó kiállítás, s a korabeli vidéki élet tárgyai, öltözékek, vala­mint Vajda János eredeti író­asztala látható. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő a Pan­nónia Szíve Program részeként üdvözölte e „rejtett kincset”, minthogy e vidéken éppen az ilyen kevésbé ismert szépsé­geket fejtik ki az elrejtettsé­­gükből. A háború előtti jeles nemesi környezet később hát­rányt jelentő értékeit, a kasté­lyok, udvarházak, a magas mi­nőségű gazdaságok maradékait harmincöt településen, Etyek­­től Martonvásárig. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd irodalmi igényű beszédében a szabadságharcos irodalmáro­kat, a történelemformáló ma­gyar költői magatartást és Vajda János „kényelmetlen”, tényfel­táró, szomorú líráját kapcsol­ta a lassan sötétedő, átlényegí­­tő őszi hangulathoz. Az ünnep fényét emelte Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűjátéka, Simon Aladár színművész és Németh Csenge versmondása. „Legyen ez a ház nyitott ház!” - szólított fel L. Simon László, biztatással és bizakodással a jövőre nézve. ZSM Végre nem a háború, az energiaválság, hanem a kultúra volt teríté­ken Válón, ahol a megújított kiállítást nyitották meg Fotó: NN

Next