Fejér Megyei Szemle, 1968 (5. évfolyam, 1. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Az élet megindulása A község lakóinak száma 1944. november 1-én kb. 4500—4800 fő. A hadműveletek idején sokan elhagyták a községet, s a harcok során elesettek, frontokon harcolók és hadifoglyok jelentős mérték­ben csökkentették a lakosság számát. Az 1945. április 24-i jelentés szerint a községben 4228 fő lakott, ami persze nem jelent végleges — kb. 500 fős — veszteséget, mert a hadifoglyok, az ideiglenesen elmenekültek és internáltak erre az időre még nem tértek vissza. A lakosság közül háborús áldozatot az eltévedt bombák, aknák, fel nem robbant lövedékek követeltek, és számuk — a Galambos­puszta melletti nagy harcokat is figyelembe véve — mintegy 30—40 főre tehető. A front közelségének és a hadműveletek viszonylagos elhúzó­dásának következménye az volt, hogy 20 ház teljesen lakhatatlanná vált, melyeket vagy találat ért (kb. 5—6) vagy légnyomás rombolt szét. Kisebb javítással használható állapotba lehetett hozni 35 házat, 676 pedig lakható maradt, melyekben a lakószobák száma 960 volt. Ez azt jelentette, hogy minden lakószobára 4—5 személy jutott, de a valóságban a jobbmódúak 2—3 szobás házaiban ketten-hárman laktak, másutt nyolcan-tízen szorongtak egy-egy szobában. A fel­­szabadulás után a volt földbirtokosok cselédsége, akik a gazdaságok­ban laktak, egyre-másra költöztek be a belterületre, s amíg a jut­tatott házhelyükön a házépítést be nem fejezték, rokonoknál, isme­rősöknél laktak, ami tovább növelte a zsúfoltságot. Ennek enyhíté­sére a község 5 kastélyát igénybe vették a beköltözők számára. A harcok következtében nemcsak a lakóházak mentek tönkre, hanem megbénult a vasúti közlekedés, az utak járhatatlanok voltak, és egyáltalán nem biztonságosak, mégis főleg a mezőgazdaság szen­vedett károsodást. Fejér megye agrár jellegéből következik, hogy ezen a téren érte a lakosságot a legnagyobb veszteség. Elpusztult a hadiesemények idején a lóállomány 70 %-ai, a szarvasmarha­­állomány 82 %-a. Mivel a község lakosságának mintegy 75 %-a mezőgazdasági munkás, kis- és középbirtokos volt, súlyosan érin­tette őket, hogy az őszi vetéseket tankcsapások szelték át, lövész­árkokkal, műszaki állásokkal voltak tele a szántóföldek, legelők, kaszáló területek. Az állatállomány jelentősen megcsappant. A község területén 1945. április 24-én 120 ló, 16 csikó, 6 ökör és tinó, 154 tehén és üsző, 31 borjú, 50 anyasertés, 407 süldő és malac található, de ebből kellett jelentős mennyiséget jóvátétel fejében a szovjet csapatok rendelkezésére is bocsátani. Az aprójószágok közül lúd 180, pulyka 3, kacsa 206, tyúk 900 volt a lakosság tulajdonában. A közélelmezési helyzet igen elszomorító. Az előző évi gabona­­termelésből és készletből 2671 főt tudtak ellátni, 1557 ember szá­mára nem tudtak gondoskodni gabonáról, s a tartalék is mindössze 30 g-t tett ki. Zsír- és hústartalék nem volt, a meglévő készletből 1225 fő szükségleteit tudták úgy-ahogy kielégíteni, 3003 személy teljesen ellátatlan maradt. A zsírszükségletet igyekeztek a készlet­ben meglévő olajos magvakból préselt olajból fedezni. A raktárak­ban lisztből és napraforgóból 30 g, szójababból 10—15 g, tengeriből 20 q volt található. A község lakói közül, akiknek még volt élelemre

Next