Fejérvármegye Hivatalos Lapja, 1921 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-05 / 18. szám
tejkezelés (kutyízhűtés stb.) teljes mellőzésével, pusztán formalin adagolásával törekszenek biztosítani a tejnek a fogyasztás helyére édesen való megérkezését, ami azonban, mint az eredmények mutatják, még így sem járt kellő sikerrel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a megengedett adagban alkalmazott formalin is csak a friss kútvízzel vagy más után való alapos lehűtés és egyébként is gondos tejkezelés (raktározás, szállítás) mellett teszi lehetővé a tejnek édes, felforralható állapotban való megtartását. Semmi esetre sem érhető el e cél akkor, ha a tej a természetes tejkezelés mellőzése következtében már a formalin adagolása előtt nagy mértékben megsavanyodott volt. A gondos tejkezelés még nagyobb fokú leromlásával fenyeget — mint újabban tudomásomra jutott — különösen a falusi tejátvevő és vidéki tejgyűjtő telepeken egyre jobban elharapódzó azon visszaélés is, hogy a tejhez a természetes és gondos kezelés elmulasztása folytán bekövetkező nagyobbfokú savanyodottság elpalástolása, illetőleg letompítására a felforralhatóság elérése céljából meszet és szódát kevernek. Tekintettel arra a nagy veszedelemre, amely a tejkezelés körüli gondosság és lelkiismeretesség egyre nagyobb mérvű mellőzésével a tej és tejtermékek minőségbeli leromlása folytán tejgazdaságunkra hárul, továbbá a városok és más nagyobb fogyasztási központok csecsemői, betegei stb. részére feltétlenül szükséges felforralható és egyébként is jó minőségű tej egyre fokozódó hiánya következtében, különösen a csecsemőhalandóság nagyarányú növekedése által az ország népességét fenyegeti, meg kell minden lehetőt tennem, hogy az elkövetkező gazdasági évben ezek a veszedelmek minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásával elháríttassanak. Az 1895. évi 46. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 38286/896. sz. végrehajtási rendelet 8. §. 1. a. pontban a tejre vonatkozólag kifejezetten előírt feltételekre való utalással felhívom a törvényhatóságot, hogy a vármegye, illetőleg a város területén e célra igénybe vehető összes érdekelt hatóságok és hatósági közegek közreműködésének felhasználásával a közforgalomba szánt tejnek a természetes tejkezelés gondos gyakorlása útján a fogyasztóig édes állapotban való tartása céljából a 92800/1920. F. M. sz. rendelet hatályos végrehajtása által a maga részéről is mindent kövessen el. Ennek érdekében az előbb hivatkozott rendelet magyarázata képen a rendes tejkezelésnél megkívánandókra nézve felhívom Cim figyelmét a következőkre : 1. A közforgalomba szánt tej fejése és kezelése körül a tisztaság, illetőleg a hygienia követelményei a legszigorúbban betartandók. A megfejendő tehén, valamint a fejő és a tejkezeléssel foglalatoskodó személyzet egészséges legyen. A fejő személy a fejés előtt kezét és az állat tőgyét mossa tisztára, majd tiszta ruhával törülje szárazra. A tejkezelésre használt edények, eszközök kellően tisztíthatók legyenek, s oly anyagból készüljenek, melyeket a tej még megsavanyodott állapotában sem támad meg. A tej fejésénél és kezelésénél használt minden eszköz, edény használat előtt és után tisztára mosandó és tiszta ruhával szárazra törlendő. A tej fejés után ruha vagy vattaszűrőn átszűrendő. 2. Amennyiben a tejet a tejtermelő tejgazdaság maga hozza forgalomba, tartozik azt a fejés után — még hideg időjárás esetén is — azonnal lehűteni és az elszállítás idejéig hűvös helyen tartani. A tej gyors lehűtése és kiszellőztetése céljából, nagyfelületű csörgedezőhűtő használandó. Ha a termelő nem maga, hanem a községben levő szövetkezeti vagy más vállalati tejátvevő gyűjtő útján értékesíti a kifejt tejet, a termelő mellőzheti ugyan a hűtést, köteles azonban a tejet azonnal, de legkésőbb 1 órán belül tiszta szállítóedényekbe öntve a tejátvevő, illetve a gyűjtő telepre beszállítani. 3. A falusi tejátvevő és vidéki tejgyűjtő telepeken a beérkezett tej haladéktalanul lehűtendő. A tej lehűtésére, amennyiben mély hűtés (jég vagy gépüzemű, mesterséges hűtés) alkalmazása külön elrendelve nincs és a jéghűtés be nem vezethető, legalább is kutvit használtassák. Kutvizes hűtés alkalmazásakor a hűtés oly módon végeztessék, hogy a tej hőfoka a hűtés után csak 1 C°-kal legyen magasabb, mint a hűtésre használt kútvizé. Amennyiben jég rendelkezésre áll, a tej legalább 5 C°-ra hűtendő le, illetőleg ily állapotban indítandó útnak elszállításakor. Gépüzemi (kompresszoros) tejgyűjtő telepeken a hűtés úgy vezetendő, hogy a tej 5 C° hőfokkal indítassék útnak, vasúti szállításra. Napi 3000 liter és ennél több tejet forgalmazó tejgyűjtő telepen nagyobb távolságra való szállításnál a tejnek a fogyasztóig édes állapotban való tartása céljából megfelelő teljesítő képességű hűtőrendszeren kívül oly pasztőröző készülék használandó, melyen a tej 4 percen át 80 C°-ra vagy 15 percen át 75 C°-ra felmelegítve pasztőrözhető. 4. A falusi tejátvevő, valamint a vidéki tejgyűjtő telepekre a termelők vagy összevásárlók által beszállított tejet a telepkezelő átvétel előtt, tisztaság, felforralhatóság (frisseség) és hamisítatlanság szempontjából köteles megvizsgálni. Piszkos edényben szállított rendesnél nagyobb szennytartalmú, a felforralást már ki nem bíró savanyodottságú meszezett, szódázott, engedély nélkül formalmozott, vagy engedély esetén is az előírtnál nagymértékben és nem az előírás szerint formalmozott, továbbá lefölözött tejszállítmányok teljes tej gyanánt, vagy vizezett tejkészletek büntetés terhe mellett át nem vehetők. A korábbi fejésből származó tejkészletek a későbbi (friss) fejéstől származóktól lehetőleg elkülönítve kezelendők és helyezendők el a szállítóedényekben. A minőség tekintetében átvétel előtt gondosan megvizsgált és megfelelőnek talált tejkészleteket tartozik az átvevő, — gyűjtőtelep kezelője átvétel után azonnal — a kevésbé friss, de még felforralható tejet, a frissen fejt tejtől elkülönítve kezelni és az