A Fejér Megyei Tanács Értesítője, 1960 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1960-04-01 / 1. szám

2. oldal. A FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÉRTESÍTŐJE 1960. április. 1/1960. sz. tanácshatározat. A tanács Ormándi Mihálynak a népi ellenőr­zési bizottság tagságáról történő lemondását­­ eddig végzett társadalmi munkájának elismerése mellett elfogadta. A tanács Rákos Kálmán, Rácz László és Szendrei Sándor elvtársakat a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaivá megválasztotta. Az újonnan választott tagok az 1957. évi VII. tv. 15. §-ban előírt esküt letették. 6/1960. sz. tanácshatározat.­­ A tanács Estélyi Gyulát a művelődésügyi ál­landó bizottság elnöki tisztsége alól felmenti. A művelődésügyi állandó bizottság elnökévé Nasza Imre tanácstagot megválasztja. 7/1960. sz. tanácshatározat. A tanács Kocsa Lászlót a község és város­­fejlesztési állandó bizottság elnöki tisztsége alól felmen­ti. A község és városfejlesztési állandó bizottság elnökévé Torma Lajos állandó bizottsági tagot megválasztja. Személyi rész: 2/1960. sz. tanácshatározat. Az MSZMP VII. kongresszusának határozatá­ból a tanácsokra háruló feladatok. Társadalmi fejlődésünk legfőbb jellemzője a szocialista demokratizmus erősödése. Ez megkí­vánja tanácsi szerveink, tanácstagjaink, tanácsa­ink dolgozóinak fokozottabb aktivitását, a mun­kák színvonalának emelését, — a tanácsi hatás­körök és tömegszervezeti szerepük további növe­lését, — mindenekelőtt pedig a szocializmus ügyét támogató dolgozó tömegek még tevékenyebb közreműködését­ — a tanácsi munkában — a gazdasági és kulturális ügyek intézésében. (A párt­­határozat 36. pontjából.) A pártkongresszus által kitűzött feladatok végrehajtásának 3 fő területe van: 1. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a termelés fejlesztése, ennek érdekében ter­melőszövetkezeteink további politikai, szer­vezeti anyagi erősítése. II. Tanácsaink eszmei, politikai, nevelő munkájá­nak továbbfejlesztése, a helyi társadalmi élet vezetése. III. A tanácsok, a végrehajtó bizottságok irányító, szervező, ellenőrző munkájának további fej­lesztése, tökéletesítése az új helyzet követel­ményeinek és társadalmi fejlődésünk érdekei­nek megfelelően. ] _ A megyei tanácsülés megelégedéssel állapítja meg, hogy Fejér megye dolgozó parasztsága szinte teljes egészében a szövetkezeti útra lépett. Ezzel 1960. év tavaszán Fejér megye termelőszövetkezeti me­gyévé vált. A megyei tanácsülés köszönti a megye dol­gozó parasztságát, termelőszövetkezeti járásainkat, vá­rosainkat és községeinket. Köszönetét nyilvánítja a megyei tanácsülés a mun­kásoknak, parasztoknak, és értelmiségieknek, akik na­pi munkájuk mellett, fáradtságot nem kímélve, segítet­ték a megye dolgozó parasztságát a szövetkezeti útra való lépésben. A megyei tanácsülés külön is köszönti azokat a megyei, járási és községi tanácstagokat, akik maguk is elindultak a mezőgazdaság szocialista útján és példa­­mutatásukkal segítették a még kétkedő parasztem­bereket. 2. Dolgozó parasztságunk akaratából megyénk területén is megteremtettük a falun is a szocialista termelési viszonyokat. Az új helyzetben feladatunk, hogy mezőgazdasági termelésünket úgy irányítsuk és szervezzük, hogy a mezőgazdasági össz­termelésünk 1960-ban legalább 10 százalékkal növeked­jék 1959. évhez viszonyítva. Ezen belül a növényter­melésben 9 százalékos, az állattenyésztésben legalább 11 százalékos növekedést érjünk el. Fokozott gondot kell fordítanunk az árutermelés növelésére. 1959­-hez viszonyítva 1960-ban az állam felé való értékesítésre terményeink és termékeink mennyiségét legalább 15— 20 százalékkal kell növelnünk. Ezen fő célkitűzések megvalósítása érdekében. a­ A növénytermelés területén feladatunk, hogy a­ kenyérgabona vetésterületünket. 1960. év őszén legalább 26 százalékra emeljük. Megyénk sajá­tos adottságait figyelembe véve, a kukorica termelésre kell fordítanunk fő figyelmünket. A tsz-ek közös művelés alatt álló szántóföldjének legalább 22 százalékán szemes, 6 százalékán pedig fő­vetésű silókukoricát kell termesztenünk. E legfőbb növénytermesztésnek sikere és hozamá­nak további fokozása érdekében tanácsaink és tanács­tagjaink egyik legfőbb feladata, segíteni és támogatni termelőszövetkezeteinket, hogy a növényápolási mun­kákat a korszerű­ termelés követelményeinek megfele­lően végezhessék el. A megyei­­ tanács helyesli, ha a termelőszövetke­zeteink tagjaikat és azok családtagjait a termelésben pedig különösen anyagilag is érdekeltté teszik, oly­módon, hogy a terven felül termelt mennyiségnek egy részét az eredménytől függő grémiumra használják fel.­­­ Az állattenyésztés területén feladatunk, hogy­­ valamennyi termelőszövetkezetünk 1960. szeptember 1-ig kialakítsa közös szarvasmarha állomá­­nyát. Feladatunk továbbá hogy ez év végére a szarvas­­marha állomány sűrűségét (100 kh-ra vonatkoztatva) az egész tanácsi területen 15,7 db-ra, a­ termelőszövet­kezetek közös szántójára vonatkoztatva pedig 13,4 db­­ra növeljük. Kocasertés állományunkat ugyanezen idő alatt (100 kh-ra vonatkoztatva) 2,5 db-ről legalább 4 db-ra emeljük. Baromfi sűrűségünket az év végéig 35—40 db-ra kell növelnünk, (ugyancsak­ 100 kb-ra vonat­koztatva). ' • -• c\ ; A megyei, járási, városi és községi tanácsa­­­ink a termelés irányítása, segítése és támo­gatása mellett felelősek a felvásárlási feladatok meg­oldásáért is. Tanácsaink minden szinten, különösen pe- Tanácsülési h határosatok. I.

Next