A Fejér Megyei Tanács Értesítője, 1961 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2. oldal. A FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÉRTESÍTŐJE Annak érdekében, hogy a 7/1959. (XII. 1.) G. B. sz. határozatot és az azt kiegészítő 10 310/1959. G. B. sz. határozatot a tanácsok egységesen értelmezzék, 1959. december 16-án a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Tanácsszervek Osztálya 1/6/28/ 1959. Tvk. számú leiratában az alábbiakra hívta fel a figyelmet: „A társadalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tervezők jutalmazására felhasználható pénzösz­­szeg mértéke nem haladja meg az érvényes tervezési díjszabások­ alapján kiszámított tervezési díj 10 szá­zalékát. Az egy-egy társadalmi munkát végző tervező részére kifizethető jutalom összege létesítményenként legfeljebb 2000,0 Ft lehet. A végrehajtó bizottság ennél magasabb összegű jutalmat az egyes tervezők részére csak a tervezők szerint illetékes miniszter egyetértésével fizetheti ki.” A 7/1959. (XII. 1.) G. B. sz. határozat 4. pontja értel­mében a társadalmi munkában készített műszaki terv­dokumentációkat a megyei tanácsok vb. tervosztályai mellett működő tervbíráló bizottságnak felül kell vizs­gálnia. Építési engedély csak a tervbíráló bizottság felülvizsgálatának megtörténte, illetve jóváhagyása után adható ki. A megyei tanács v. b. elnöke utasításban szabályozta, hogy a 200 000,0 Ft-ot meghaladó építés jellegű mun­kák terveit felül kell vizsgálni, így minden jelentő­sebb műszaki tervdokumentáció a tervbíráló bizottság elé kerül, amely az elbírálás mellett a jutalmazásra is javaslatot tesz. A kisebb értékű társadalmi tervek jutalmazására az alsóbb tanácsi szervek tesznek ja­vaslatot, azonban ezt a megyei tanács v. b. tervosztá­lya mellett működő tervbíráló bizottság véleményezi. A jutalmazási javaslat kidolgozásánál és véleménye­zésénél a tervbíráló bizottságnak az alábbi szempon­tokat kell figyelembe venni: A tervek tartalmi részét illetőleg: 1. A megoldás gazdaságossági szempontjait. 2. A tervezés műszaki megoldását. 3. A terv esztétikai megoldását. A tervek kidolgozásának mélységét illetően: 1. Engedélyezési tervszinten, de a kivitelezéshez szük­séges méretezéssel. 2. Pallérterv mélységig, de részlet és műhelytervek nélkül. 3. Teljes kivitelezési előírások részlettervekkel együtt. Mindhárom mélységnél meg kell követelni a jogszabá­lyok szerint összeállított költségvetést anyag és fuvar­árveréssel együtt. A fentiek alapján elkészült, felülbírált és véleménye­zett terveket a végrehajtó bizottság az alábbiak sze­rint jutalmazza: 1. Kizárólag csak olyan tervet jutalmaz, amely a fenti követelményeknek teljes egészében megfelel. A ju­talmazás alapjául a ráfordított munkanapok szol­gálhatnak. Az egyes terv készítésére fordított mun­kanapok szolgálhatnak. Az egyes terv készítésére fordított munkanapok összegét a tervbíráló bizott­ságnak kell megállapítania. 2. A jutalmazásokat az elvégzett munka mennyiségé­től és minőségétől, valamint attól függően, hogy a tervező milyen gyakran végez társadalmi munkát, 4 csoportban határozza meg: a) Munkaidő ráfordítás minimum 20 munkanap és a terv színvonala kielégíti a műszaki, gazdasági, esz­tétikai követelményeket és a mélységi előírásoknak is megfelel. Jutalmazása: külföldi IBUSZ utazás 2000.0 Ft-ig, „Községfejlesztési munkáért” c. érem megfelelő fo­kozásának adományozása. b) Munkaidő ráfordítás minimum 10 nap a terv szín­vonala és követelménye az a) csoportban előírtak szerint. Jutalmazása: belföldi üdülés, vagy utazás, (SZOT, IBUSZ) értékes ajándéktárgyak, a „Községfejlesz­tési munkáért” c. érem megfelelő fokozatának ado­mányozása. c) Munkaidőráfordítás minimum 6 nap, a terv szín­vonala és követelménye az a) csoportban előírtak szerint. Jutalmazása: 2—300,— Ft értékű ajándéktárgy a ,,Községfejlesztési munkáért” c. érem megfelelő fo­kozatának adományozása. d) Kisebb munkáknál, amennyiben elfogadható és megfelelő azok színvonala, a jutalmazást elismerő oklevél. Az a) és b) csoportba tartozó tervek megvalósítása ■során a létesítményen fel lehet tüntetni a társadalmi tervező nevét. A­ jutalmakat ünnepélyes keretek között tanácsülésen, népfront-bizottsági ülésen, a létesítmény üzembehelye­zésekor kell a társadalmi tervezőnek átadni. Az ipari tanuló képzésről. Több mint tíz évre tekint vissza hazánk­ban a szocialista rendszerű ipari szakmunkás képzés. A felszabadulás előtti inasrendszert — az emberi jo­gokat messzemenőkig figyelembe vevő szocialista ala­pokra helyezett , korszerű iskolákkal és tanműhe­lyekkel felszerelt tanulóképzés váltotta fel. A felszabadulás előtt megyénkben egy tanonc iskola volt, ma pedig Székesfehérvárott vasipari, és építőipari, Sztálinvárosban vasipari, Mórott vájár, Se­regélyesen mezőgazdasági gépész, főképzési ágnak megfelelő ipari tanuló intézet működik. Sárbogárdon, Bicskén, Enyingen úgynevezett „diákiskolák”-ban ké­pezzük a környékén szerződtetett tanulókat. Jelenleg a képzés kétféle. A minisztériumok fel­ügyelete alá tartozó vállalatok tanulói úgynevezett „MüM” intézetekben tanulnak, míg az egyéb helyeken, tanácsi vállalatoknál, ktsz-eknél, mezőgazdasági kis­iparban dolgozók „helyiipari” képzésben részesülnek. Csak a helyiipari képzéssel kívánunk foglalkozni, mivel a tanácsok hatáskörébe ez tartozik. A helyi iparban az 1960—61-es tanévben 1077 szer­ződéses tanuló sajátítja el a szakmát. Megoszlások Képzés helye: I. II. III. Összesen : Tanácsi vállalat 162 64 79 265 tanuló Szövetkezet 84 71 13 208 tanuló Mezőgazdaság 107 87 110 304 tanuló Kisipar 89 89 122 300 tanuló 402 311 364 1 077 tanuló

Next