A Fejér Megyei Tanács Értesítője, 1961 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2. oldal. A FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÉRTESÍTŐJE Annak érdekében, hogy a 7/1959. (XII. 1.) G. B. sz. határozatot és az azt kiegészítő 10 310/1959. G. B. sz. határozatot a tanácsok egységesen értelmezzék, 1959. december 16-án a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Tanácsszervek Osztálya 1/6/28/ 1959. Tvk. számú leiratában az alábbiakra hívta fel a figyelmet: „A társadalmi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tervezők jutalmazására felhasználható pénzöszszeg mértéke nem haladja meg az érvényes tervezési díjszabások alapján kiszámított tervezési díj 10 százalékát. Az egy-egy társadalmi munkát végző tervező részére kifizethető jutalom összege létesítményenként legfeljebb 2000,0 Ft lehet. A végrehajtó bizottság ennél magasabb összegű jutalmat az egyes tervezők részére csak a tervezők szerint illetékes miniszter egyetértésével fizetheti ki.” A 7/1959. (XII. 1.) G. B. sz. határozat 4. pontja értelmében a társadalmi munkában készített műszaki tervdokumentációkat a megyei tanácsok vb. tervosztályai mellett működő tervbíráló bizottságnak felül kell vizsgálnia. Építési engedély csak a tervbíráló bizottság felülvizsgálatának megtörténte, illetve jóváhagyása után adható ki. A megyei tanács v. b. elnöke utasításban szabályozta, hogy a 200 000,0 Ft-ot meghaladó építés jellegű munkák terveit felül kell vizsgálni, így minden jelentősebb műszaki tervdokumentáció a tervbíráló bizottság elé kerül, amely az elbírálás mellett a jutalmazásra is javaslatot tesz. A kisebb értékű társadalmi tervek jutalmazására az alsóbb tanácsi szervek tesznek javaslatot, azonban ezt a megyei tanács v. b. tervosztálya mellett működő tervbíráló bizottság véleményezi. A jutalmazási javaslat kidolgozásánál és véleményezésénél a tervbíráló bizottságnak az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A tervek tartalmi részét illetőleg: 1. A megoldás gazdaságossági szempontjait. 2. A tervezés műszaki megoldását. 3. A terv esztétikai megoldását. A tervek kidolgozásának mélységét illetően: 1. Engedélyezési tervszinten, de a kivitelezéshez szükséges méretezéssel. 2. Pallérterv mélységig, de részlet és műhelytervek nélkül. 3. Teljes kivitelezési előírások részlettervekkel együtt. Mindhárom mélységnél meg kell követelni a jogszabályok szerint összeállított költségvetést anyag és fuvarárveréssel együtt. A fentiek alapján elkészült, felülbírált és véleményezett terveket a végrehajtó bizottság az alábbiak szerint jutalmazza: 1. Kizárólag csak olyan tervet jutalmaz, amely a fenti követelményeknek teljes egészében megfelel. A jutalmazás alapjául a ráfordított munkanapok szolgálhatnak. Az egyes terv készítésére fordított munkanapok szolgálhatnak. Az egyes terv készítésére fordított munkanapok összegét a tervbíráló bizottságnak kell megállapítania. 2. A jutalmazásokat az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől, valamint attól függően, hogy a tervező milyen gyakran végez társadalmi munkát, 4 csoportban határozza meg: a) Munkaidő ráfordítás minimum 20 munkanap és a terv színvonala kielégíti a műszaki, gazdasági, esztétikai követelményeket és a mélységi előírásoknak is megfelel. Jutalmazása: külföldi IBUSZ utazás 2000.0 Ft-ig, „Községfejlesztési munkáért” c. érem megfelelő fokozásának adományozása. b) Munkaidő ráfordítás minimum 10 nap a terv színvonala és követelménye az a) csoportban előírtak szerint. Jutalmazása: belföldi üdülés, vagy utazás, (SZOT, IBUSZ) értékes ajándéktárgyak, a „Községfejlesztési munkáért” c. érem megfelelő fokozatának adományozása. c) Munkaidőráfordítás minimum 6 nap, a terv színvonala és követelménye az a) csoportban előírtak szerint. Jutalmazása: 2—300,— Ft értékű ajándéktárgy a ,,Községfejlesztési munkáért” c. érem megfelelő fokozatának adományozása. d) Kisebb munkáknál, amennyiben elfogadható és megfelelő azok színvonala, a jutalmazást elismerő oklevél. Az a) és b) csoportba tartozó tervek megvalósítása ■során a létesítményen fel lehet tüntetni a társadalmi tervező nevét. A jutalmakat ünnepélyes keretek között tanácsülésen, népfront-bizottsági ülésen, a létesítmény üzembehelyezésekor kell a társadalmi tervezőnek átadni. Az ipari tanuló képzésről. Több mint tíz évre tekint vissza hazánkban a szocialista rendszerű ipari szakmunkás képzés. A felszabadulás előtti inasrendszert — az emberi jogokat messzemenőkig figyelembe vevő szocialista alapokra helyezett , korszerű iskolákkal és tanműhelyekkel felszerelt tanulóképzés váltotta fel. A felszabadulás előtt megyénkben egy tanonc iskola volt, ma pedig Székesfehérvárott vasipari, és építőipari, Sztálinvárosban vasipari, Mórott vájár, Seregélyesen mezőgazdasági gépész, főképzési ágnak megfelelő ipari tanuló intézet működik. Sárbogárdon, Bicskén, Enyingen úgynevezett „diákiskolák”-ban képezzük a környékén szerződtetett tanulókat. Jelenleg a képzés kétféle. A minisztériumok felügyelete alá tartozó vállalatok tanulói úgynevezett „MüM” intézetekben tanulnak, míg az egyéb helyeken, tanácsi vállalatoknál, ktsz-eknél, mezőgazdasági kisiparban dolgozók „helyiipari” képzésben részesülnek. Csak a helyiipari képzéssel kívánunk foglalkozni, mivel a tanácsok hatáskörébe ez tartozik. A helyi iparban az 1960—61-es tanévben 1077 szerződéses tanuló sajátítja el a szakmát. Megoszlások Képzés helye: I. II. III. Összesen : Tanácsi vállalat 162 64 79 265 tanuló Szövetkezet 84 71 13 208 tanuló Mezőgazdaság 107 87 110 304 tanuló Kisipar 89 89 122 300 tanuló 402 311 364 1 077 tanuló