Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1967 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1967-01-01 / 1. szám
A HÍJÉR MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE A Fejér megyei Tanács V. B. 337/1966. számú határozata A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYZETÉRŐL ÉS A TOVÁBBI FELADATOKRÓL A szarvasmarhatenyésztés a nagyüzemek kialakítsával egyidejűleg jelentős minőségi változáson ment keresztül. Az állomány nagyobb része a fagyüzemekben összpontosult. A szarvasmarhatenyésztés — mint az állattenyésztés legfontosabb ágazata — az utóbbi években sokoldalú állami támogatásban részesült. (Felvásárlási áremelés, beruházási kedvezmény, dotációk, takarmányjuttatás stb.) A közös állomány fejlődésével egyidejűleg azonban jelentősen visszaesett a háztáji állomány. 1. A közös gazdaságok szarvasmarha összlétszáma az elmúlt 4 évben a céltudatosabb tenyésztői munka és az állam jelentős támogatása mellett 5122 db-bal emelkedett, de a tehénlétszám emelkedése célkitűzésünk ellenére évek óta a kívánt színt alatt alakult és jelenleg sincs a termelőszövetkezetekben megfelelő törekvés az anyaállomány növelésére. Ez a helyzet üzemeinkben gazdaságossági, elhelyezési és pénzügyi okokból fakad. Az egyéni háztáji álattartóknál összlétszámban 7215 db tehénlétszámban 4996 db volt 4 év alatt a visszaesés A háztáji állomány csökkenése döntően társadalmi okok következménye volt. A fiatal munkaerő nagy része elvándorolt a mezőgazdaságból, a visszamaradók többsége pedig már nem vállalja a szarvasmarha-tartással járó nehéz munkát. 2. A mesterséges megtermékenyítés általános kiterjesztésével (104 tsz, 103 község), a közös állomány 60 %-ában végrehajtott szelekcióval, a háztáji üszőakció bevezetésével, a rendszeres szaporodásbiológiai ellenőrzéssel, az elhelyezési, takarmányozási, állategészségügyi, szaktanácsadói és üzemi feltételek javulásával együtt javultak a szaporulati és termelési mutatók. A közös tehénállomány átlagos életkora 8,5 év Az állomány 46 %-ánál kialakult az optimális, 13 hónapos ellési forgó. A szövetkezetekben évenként 3000 db tehenet selejteztek és pótoltak fiatal állománnyal. Az Állattenyésztési Felügyelőség eddig 2800 db tehenet tart teljes törzskönyvi ellenőrzés alatt. Az állomány minőségi javítása és a tejtermelés fokozása érdekében a következő években 5—6000 db-ra célszerű növelni az ellenőrzött létszámot. Az állategészségügyi szervezet 27 szövetkezetet mentesített 2973 db állománnyal a gümőkóros fertőzés alól. Ez a közös állomány 23 %-át teszi ki. 1967-ben újabb 10 telep mentesítését, majd a mentes gazdaságok kialakítása után később a mentes körzetek létrehozását tervezzük. Tizenegy termelőszövetkezetben felmértük a brucellafertőzöttséget és javaslatot készítettünk az 1967. évi brucellamentesítési célkitűzéseink végrehajtására. Emellett rendszeressé tettük az üzemhigiéniai vizsgálatokat és a gépi fejést alkalmazó gazdaságokban megkezdtük a tőgyevulladásokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat. A 100 tehénre jutó éves borjúszaporulat 1965-ben a termelőszövetkezetekben 96,3 db, a felnevelt borjúszaporulat pedig 87 volt. Ezeket az eredményeket várhatóan ez évben is elérjük. A jövőben az ellési forgók további javításával ez az eredmény még tovább fokozható. A száj és körömfájás utáni időszakot követően a borjúelhullás is csökkent. Ez évben a született állomány kb. 7 °/o-át teszi ki a borjúelhullás. Jelenleg saját erőből és dotációból építve 72 borjúnevelő üzemel termelőszövetkezetekben. A borjak 73 °/c-át itatásos módszerrel nevelik. Ez évben újabb 10 korszerű technológiával felszerelt nevelő épül. Huszonkét tsz-ben nagy hatásfokú tejporos, illetve tejzsíros tápszeres borjúnevelést folytatnak. A tenyésztési színvonal emelkedésével egyidejűleg az egy tehénre eső éves tejtermelés is növekszik. 1966-ban elérjük a 2800 literes átlagot. Célunk, hogy a közeljövőben elérjük és állandósítsuk a 3000 liter feletti termelést. A tanácsi szektor a múlt évhez hasonlóan ez évben is teljesíti 17 000 db-os felvásárlási előirányzatát. A kedvező árak hatására 2 év alatt 470 kg-ról 515 kg-ra nőtt a hízómarha átvételi átlagsúlya és az értékesített állomány 32 %-a kerül évente exportra A vágómarha termelés 75 %-át tsz-ek, 25 %-át egyéni állattartók biztosítják. 3. A termelőszövetkezetek többségében még korszerűtlen tartási, takarmányozási viszonyok között tartják a szarvasmarha állományt. Emiatt magas a a borjúnevelés, tej és hústermelés önköltsége. A szarvasmarhatenyésztési ágazat üzemeink többségében veszteséges. A nagymértékű fehérjehiány ellenére helyenként fehérjeveszteség és pazarlás tapasztalható. Alacsony a gépesítés színvonala, nem megfelelő a takarmányozás technológiája. Alacsony a rétek , legelők és pillangósok hozama, nagy a betakarítási és tárolási veszteség. A gazdaságos állattartás érdekében az elmúlt években több kezdeti intézkedést tettünk. A rét-, legelőjavítás érdekében állami támogatással és jelentős saját erőfelhasználással 16 000 kh-n üzemi vízrendezést, 16 000 kh-n rét és legelőjavítást, 12 000 kh-n műtrágyázást végeztünk. A korszerűbb pillangós betakarítás érdekében több, hideglevegős szárító berendezés épült. A pillangóstermés 40 %-át már korszerűen takarítják és tárolják a tsz-ek. Az iregszemcsés Kutató Intézettel kooperálva 18 tsz bevezette a zöldtakarmány-keverék termesztésének fejlettebb formáját. A szakaszos legeltetés korszerűsítésére 41 tsz vásárolt villany-pásztor berendezést és 3 tsz folytatott öntözéses legelőgazdálkodást. A közös gazdaságok 63 %-ában már alkalmazzák az egyedi abrakadagolást és 57 %-ában rendszeres a tehenek ellés előtti előkészítése illetve az ellés utáni ráetetés. 4. A korszerű és gazdaságos szarvasmarhatartás feltétele a műszaki fejlesztés. Állattenyésztő telepeink színvonala e téren még igen alacsony. Emellett gondot okoz, hogy az állattenyésztésben dolgozók életkora magas, munkája rendkívül nehéz. Jelenleg 15 960 tehénférőhellyel rendelkezünk és ebből 9000 db korszerűsíthető. Megoldásra vár a takarmány-elosztás, trágyalehúzás és fejés gépesítése, a vízközművesítés befejezése, az ellető és elkülönítő helyiségek kialakítása, felszerelése, a szociális és egészségügyi létesítmények kiépítése, a telepek elkerítése és a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A III. ötéves tervben 124 millió Ft-ot fordítunk szarvasmarha férőhelyek építésére, mintegy 40 millió Ft-ot korszerűsítésre. 4500 új tehénférőhely épül korszerű technológiával. Az 1967-ben sorozatgyártásra kerülő ablakadagoló gépekkel folyamatosan ellátjuk a korszerűsíthető épületeket, 15 komplett nagyüzemi tehenészeti telepet létesítünk, ebből 4 kialakítása már folyamatban van. A gépi fejést alkalmazó tsz-ek számát 22-ről 50-re növeljük és ehhez évente 60—80 főt képezünk ki.