Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1969 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1969-02-01 / 1. szám

­ FEJÉÉR MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE Példa erre a folyamatosan bővülő híradástechnikai ipar bázisa a Videoton gyár, ahol már a színes tele­vízió gyártása is megkezdődött. Ezt példázza az alu­­■míniurrifel dolgozó ipar, a KÖFÉM fejlesztése is, ahol mintegy 2,2 milliárd forintos beruházással folyamat­ban van az új széles­ szalaghengermű építése. Állandó és egyenletes a fejlődés a gépgyártó­ iparban, ahol a SZIM Köszörűgépgyárban a 3 év előtti 141 mil­lió forintos termelési érték 1968. év végéig 180 millió Ft-ra növekedett. Jelentősen fejlődött a megyében a járműgyártás ipari bázisa, a MÁV Járműjavító, vala­mint az IKARUSZ Székesfehérvári gyáregysége. Hasonló eredményekről adhatunk számot Dunaújvá­ros vonatkozásában is, ahol ugyancsak jelentős mér­tékben fejlődött a vaskohászat és termékeinek feldol­gozása. S a Dunai Vasmű új termékeket gyártó üze­mekkel bővült. Tovább folytatódott a Dunaújvárosi papírgyár fejlesztése is. A már meglévő ipari bázisok fejlesztése, korszerű­sítése mellett nagy gondot fordítottunk a fiatalok és a nők foglalkoztatására. Számos olyan üzemet létesí­tettünk, amelyek ha nem is oldják meg véglegesen, de enyhítik ilyen irányú gondjainkat. Ilyenek többek között a Székesfehérvári Alumínium Nyílászáró Szerkezetek Gyár, a Gyapjúmosói bodajki üzem, a Budalakk pusztavámi, valamint a Csepeli Fémművek móri üzeme. Egyre több munkavállaló fog­lalkoztatására nyújt lehetőséget a Székesfehérvári Hű­tőház, a Szabadegyházai Paradicsomfeldolgozó Üzem, továbbá az ez évben beinduló tejüzem, valamint az épülő ezer vagonos gabona síló és korszerű malom is. A tervezettnek megfelelő ütemben fejlődtek az elmúlt évben a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok is. Növekedett a termelésük, javult a gazdálkodásuk. Bár a fejlődési ütemük általában alacsonyabb a miniszté­riumi vállalatoknál. A felsorolt adatok mind megyénk rohamosan fejlődő iparosodásának bizonyítékai. Kedves Elvtársak! A mezőgazdasági termelés fejlődésére 1968-ban két ellentétes tendencia hatott. Kedvezően befolyásolta az eredményeket az elmúlt években végrehajtott felvá­sárlási árrendezés, a szövetkezeti törvényben és azt megelőzően biztosított szociális intézkedések, nem utol­sósorban a javuló anyagi és műszaki ellátottság. Jelentős kieséseket okozott viszont a hosszan tartó szá­razság és a szinte egész évben károsító száj- és köröm­fájás. Azonban mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés és felvásárlás a nép­­gazdasági célkitűzéseknek megfelelően fejlődött me­gyénkben, bár a fejlődés üteme az elmúlt évekhez viszonyítva lassúbb volt. Búzából 15,7 g, kukoricából pedig 18,5 g termést takarítottak be a nagyüzemek. A szárazságot legin­kább megsínylette a zöldségtermesztés és a szálas ta­karmány ellátottság. Az állati termék felvásárlás az elmúlt évit és a ter­vezetet jelentősen meghaladta, ez azonban különösen vágómarha vonatkozásban nem tekinthető egyértel­műen pozitív tendenciának. 1968-ban ugyanis — a ked­vezőtlen takarmányhelyzet, a még mindig nem kielé­gítő gazdasági érdekeltség miatt — csökkent a szarvasmarha-tenyésztési kedv. Az anyakoca-állomány pedig az ismert állatbetegség miatt csökkent. A műszaki fejlesztés kedvező irányban indult, ami­kor egyre több szakosított állattenyésztő telep épül, vagy ilyen célú előkészítő munka van folyamatban. Egyidejűleg azonban mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban számítani kell a meglévő kapa­citások kihasználására, ahol lehet felújítására, korsze­rűsítésére. A műszaki fejlesztés keretében fokozott figyelem­mel kell segíteni a gépesítést, a műtrágya és növény­védő szer használatot, nem utolsósorban az öntözési kapacitás jó kihasználását. Az elmúlt évben és 1969-ben is két fontos törvény, a szövetkezeti és földjogi törvények végrehajtására kellett és kell jelentős tanácsi és üzemi figyelmet for­dítani. Az elmúlt évben valamennyi termelőszövetkezet új alapszabályt készített, túlnyomó többségben gondos munkával. Egyidejűleg a földtörvény alapján megkez­dődött a termelőszövetkezeti földtulajdon kialakítása érdekében széles körű politikai és adminisztratív tevé­kenység. Kérjük a tanácstag elvtársakat, hogy a munkát vá­lasztókerületükt­mn kísérjék figyelemmel és a törvé­nyesség szellemében segítsék. Napjainkban folynak a zárszámadási közgyűlések. A termelőszövetkezetek többségében nyugodt légkörben vitatják az elmúlt év tapasztalatait és az 1969 évi leg­fontosabb feladatokat. A tag­ság részesedése az 1967. évi zárszámadás szint­jén mintegy 22 000 Ft körül alakul, helyenként azon­ban ezt a tartalékok bizonyos mértékű csökkenésével tudják csak biztosítani. Összegezve tehát, megállapíthatjuk, hogy jó, közepes mezőgazdasági évet zárt megyénk. Céljaink megvaló­sítása, további fejlődésünk érdekében azonban jobb és szervezett munkát kell végeznünk elsősorban az állat­­tenyésztés, takarmánytermesztés és a műszaki fejlesztés területén. Ciiklusprogramunk kiemelt feladatai között szerepel a város és községrendezési munka színvonalának és hatékonyságának emelése. Ezen alapul véve 1968. év­ben elkészítettük Adomy, Rácalmás, valamint Kulcs üdülőterület rendezési tervét. Továbbá elkészült Szé­kesfehérvár déli iparterületének fejlesztési programja, Gárdony község központjának részletes rendezési terve, valamint a telekátalakítási és kisajátítási terve. Ezzel a rendezési tervekkel való ellátottság elérte a 35 %-ot A lakáspolitikai céljaink megvalósítása során a ter­vezett 2 ezer lakással szemben az elmúlt évben 2­600 lakás épült meg, melyből 1200 állami, 1400 pedig ma­gánerős. A magánerős lakásokból 300 db. társasház formában készült elsősorban a két város, illetve Bics­kén, Mórott és Sárbogárdon. A tanácsi utak, hidak korszerűsítésére, felújítására és karbantartására az elmúlt évben 29­5 millió forintot használtunk fel. A városok zöldterületi ellátottsága elérte az országos szintet. 1968-ban mintegy 5 millió forint értékű új parkterület létesült, és mintegy 9 mil­lió forintot fordítottunk a városokban lévő parkoló fenntartására. Nagyot léptünk előre a közlekedés területén is. Az elmúlt évben befejeződött, illetve átadásra került az M 7-es út Kápolnásnyék — Székesfehérvár közötti sza­kasza. Korszerűsítették a Székesfehérvár — Komárom, valamint Kiscséri — Lepsény — Balatonaliga közötti vasútvonalat. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan, bár koránt­sem kielégítő mértékben, fejlődött megyénkben a szol­gáltatás, a kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottság. Kiemelt figyelmet fordítottunk a városok, járásszék­helyek, a móri bányavidék, továbbá a Velencei-tó kör­nyékének fejlesztésére, egyidejűleg a községek keres­kedelmi ellátottsága is bővült, helyenként korszerűsö­dött. Nehéz lenne felsorolni a kisebb-nagyobb létesítmé­nyeket, melyek az ellátást javították, de legalább ilyen hosszú lenne a jogos igények felsorolása is. Munkatervi javaslatunk szerint ez év második ne­gyedében tanácsülés elé kívánjuk terjeszteni megyénk kereskedelmi ellátottságának helyzetét. Augusztus 6-án pedig vb ülésen tárgyaljuk a lakossági szolgál­tatások problematikájáról szóló­ előterjesztést. E két alkalommal kívánjuk célkitűzéseinket is rész­letesen megtárgyalni. Tisztelt Tanács! A lakosság kulturális-egészségügyi és szociális ellá­tása területén is jelentős fejlődésről adhatunk számot. Igaz, hogy e terület fejlődése arányaiban és tárgyi fel­tételeiben elmaradt az alapvető termelési ágak fejlő­désének ütemétől.

Next