Fejér Megyei Hírlap, 2019. március (64. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-01 / 51. szám

2 FEJÉR megyei hírlap RÖVIDEN Erős képviselet az EP-ben BUDAPEST Gratulált a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség hétvégi kongresz­­szusához és a szervezet el­nökévé való újraválasztá­sához Kelemen Hunornak Orbán Viktor miniszter­­elnök kettejük csütörtö­ki, budapesti megbeszélé­sén. Egyeztettek az Európai Néppárt keretében zajló vá­lasztási felkészülésükről, és hangsúlyozták: a májusi eu­­­­rópai parlamenti választáson az egyik legfontosabb cél, hogy erős kárpát-medencei magyar képviselet legyen az­­ újraválasztott EP-ben. Majd­­ pozitívan értékelték a ma­gyar kormányzati segítség­gel megvalósuló erdélyi gaz­daságélénkítő programok alakulását. MW Középiskolások is pályázhatnak BUDAPEST A hetedikeseken kívül középiskolások is pá­lyázhatnak a Határtalanul! programra - közölte Potápi Árpád János nemzetpoliti­kai államtitkár csütörtökön az M1-en. A program célja, hogy minden magyar diák az iskola befejezése előtt el­jusson - szervezett keretek között - egy határon túli ré­gióba, és testvériskolai kap­csolatok alakuljanak ki. A programra az iskolákon keresztül osztályok jelent­kezhetnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, március 1-jétől. Egyébként 2010 óta 300 ezer anyaorszá­gi diák látogatott el a határon túlra. MW KRÓNIKA Nem kell befogadni Elutasították az Amnesty International panaszát MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Az Alkotmány­­bíróság (Ab) Alaptörvény­értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania - mondta ki egy menedék­joggal és az EU-val kap­csolatos ügyben a taláros testület tegnap közzétett határozatában. Az Ab azt is megállapította: nem Alaptörvény-ellenes a Btk. azon tényállása, ami a jog­ellenes bevándorlás előse­gítését bünteti. A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter az Ab-hoz fordult, indítványá­ban alkotmányértelmezést kért az Alaptörvény és az EU jogának viszonyáról. Az in­dítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság értelmezése szerint az Alaptörvény mene­dékjogról szóló rendelkezései sértik az uniós szabályozást. Az igazságügyi miniszter in­dítványa által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az EU egyik szervé­nek a magyar Alaptörvényre vonatkozó értelmezése mi­lyen viszonyban áll a magyar Alkotmánybíróság értelme­zésével. Az Ab egyfelől ki­mondta azt, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazható­ságának alapja a magyar al­kotmány, az Ab Alaptörvény­értelmezését pedig egyetlen más - hazai vagy nemzetközi - szerv értelmezése sem ront­hatja le. A magyar Alaptör­vény autentikus értelmezése a magyar Ab kizárólagos fel­adata, és ezt minden szervnek, intézménynek tiszteletben kell tartania az eljárásaiban is. Az Ab azt is leszögezte, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam al­kotmányos kötelezettségének olyan, nem magyar állam­polgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére biz­tonságos országon keresztül érkezett. Az Ab egy másik határo­zatában is foglalkozott a hazai jogforrások és az EU viszonyá­val. Egy indítványában ugyan­is az Amnesty International Magyarország azt kérte az Ab­­tól, hogy mondja ki: sérti az Alaptörvényt a Btk. azon ren­delkezése, ami a jogellenes be­vándorlás elősegítését szankci­onálja. Az Ab megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata. A magyar Alaptörvényt csak az Ab értelmezheti ezért egyelőre nem is lehet olyan következtetést levonni, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek. Az Ab arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándé­kosan és célzattal követhető el. Az elkövetőnek tehát tud­nia kell arról, hogy olyan em­ber érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve vagy a közvetlen üldözéstől való fé­lelme nem megalapozott. Tisz­tában kell lennie azzal is, hogy jogellenesen az országba lépőt vagy jogszerűtlenül itt tartóz­kodót segít a tartózkodási jog­cím megszerzésében, és mind­ezt a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania. Az Ab kiemelte azt is: a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítség­­nyújtást célzó tevékenységek tilalmára. A magyar Alaptörvényből nem következik a migránsok befogadásának kötelezettsége Fotó: MTI Közösen ünnepelne március 15-én az egyesült ellenzékFotó: MTI Alternatív parlamentet akar az ellenzék Az élőlánc tagjai krétával körberajzolják a talpukat BUDAPEST Közösen készül­nek az ellenzéki pártok a hozzájuk köthető civil szerve­zetekkel és szakszervezetek­kel a március 15-i nemzeti ünnepre. A Magyar Nemzet birtokába került, ellenzéki forrásoktól származó belső szervezői útmutató szerint a korábbiakhoz képest új nar­­ratívával áll elő a baloldali, immár hármas egységbe tö­mörült szerveződés. Az ellenzéki megmozdulás egyik legfontosabb eleme egy alternatív parlament felállítá­sának bejelentése lesz. Ehhez kapcsolódóan a színpadi prog­ramelemek közül figyelmet ér­demel, hogy a civil szférából, szakszervezetekből, közéleti szereplőkből verbuvált új, a ko­rábbi megmozdulásokon még nem szereplő szónokok meghir­detik a „nép” tizenkét pontját. Ezt követően a pártok a forgató­könyv szerint felesküdnek arra, hogy mindent megtesznek a ti­zenkét pont teljesítése érdeké­ben alternatív parlamentjükben. Ennek munkaterve is szerepel a dokumentumban: a tizenkét pont alapján a következő két évben minimumprogramokat, törvényjavaslat-csomagokat dolgoznának ki, s ezek ered­ményeit sajtónyilvános plenáris üléseken mutatnák be. Ezeket „népi felhatalmazás szavazás­sal” fogadnák el. A szervezők pontosan meg­határozták az eddigiektől eltérő, merőben új narratív elemeket is. A terv szerint a „Fidesz által ki­sajátított kifejezések” visszavé­telére törekednek, mint a kokár­da, a nemzet, a polgár, a haza, a család vagy Isten. Az aján­lott kifejezések között szerepel a hit, önbizalom, tudás, felelős­ség, együtt. Ugyanakkor meghatározták a tiltott szavak listáját is, a be­szédek során például a „nem” szó használatát. Szintén tiltott Orbán Viktor, a Fidesz és a kor­mányzati képviselők nevének kimondása. A pártoknak az alternatív parlamentben kell dolgozniuk. A szakszervezeteknek a tobor­zás, a bérek és a munkakörül­mények jelentik majd a fő narra­­tívájukat, míg a civileknek mint hangadóknak kell megszervez­niük a mozgalmakat. A műsort frappáns elemekkel is színesí­tenék. A fővárosi Szabad sajtó útra szervezett színpadi prog­ramok után a résztvevőknek az Erzsébet hídtól a Kossuth térig, de ha véletlenül sokan lennének, a Jászai Mari térig tartó szaka­szon kellene élőláncot alkotni­uk. Közben a politikusok végig­haladnának az élőlánc mentén, kézfogással megpecsételve az egységet. Az instrukciók szerint az élőlánc tagjai krétával körbe­rajzolják a talpukat. MW 2019. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Mégsem kerül sporthidzsáb a piaci forgalomba PÁRIZS Gyakorlatilag min­den jelentősebb francia politikai erő tiltakozott a sporthidzsáb piacra dobása ellen Franciaországban. Francia politikusok nyomására lemondott a női muzulmán fej­­kendő, a sporthidzsáb forgal­mazásáról a francia Decathlon sportszeráruház. A sporthidzsáb bojkottjára egyszerre szólított fel Valérie Rabault, a szocialisták nem­zetgyűlési frakcióvezetője és Nicolas Dupont-Aignan, a jobboldali Talpra, Franciaor­szág! elnöke. Aurore Bergé, a kormányzó Köztársaság Len­dületben szóvivője pedig ki­jelentette, hogy „nincs többé bizalma abban a márkában, amely szakít értékeinkkel”, míg a jobbközép Köztársasá­giak szóvivője, Lydia Guirous szerint a Decathlon „a nők alá­vetettségét” támogatja. A vita akkora méreteket öltött a közösségi oldalakon, hogy a Decathlon a Twitteren jelezte: inkább lemond a sporthidzsáb forgalmazásáról. A kérdés hisztérikus keze­lését szerdán elítélte Nicole Belloubet igazságügyi minisz­ter. A kormánytag arra emlé­keztetett, hogy a hidzsáb sza­badon hagyja az arcot, ezért nem ellentétes a közrenddel és nem sérti a szekularizációról szóló törvényt sem. „Magán­emberként” viszont megje­gyezte: nem érti, hogy „a nők­nek miért kellene ilyen jellegű öltözéket kényszeríteniük ma­gukra”. MW Pesten maradna Pinto A férfit otthon ellenséges hangulat várhatja BUDAPEST Az Erasmus­­hallgatóként nálunk élő Rui Pinto továbbra is bu­dapesti házi őrizetben van, miután nemzetközi körö­zés alapján január köze­pén a magyar rendőrséggel együttműködve a portugál rendőrök fogták el. A 30 éves férfi a Football Leaks kiszivárogtató portálon keresztül olyan botrányokat robbantott ki, mint Cristiano Ronaldo nemierőszak-ügye. Pinto magyar védője, Deák Dávid szerint védence nem já­rult hozzá az egyszerűsített ki­adatásához, így le kell folytatni a teljes eljárást. Pinto addig is budapesti házi őrizetben van, lábán nyomkövető eszköz­zel. Kiadatási tárgyalása még nincs kitűzve. Rui Pinto maga tiltakozik a kiadatása ellen, ami a közelmúlt eseményeinek fényében nem meglepő. Tíz tagállam ügyészének a Football Leaks kiszivárog­tatásai nyomán kirobbant eu­rópai botrányról a múlt héten Hágában lezajlott egyezteté­sén Antonio Cluny is ott volt, aki az Eurojustban (ez az Eu­rópai Unió egyik ügynöksé­ge, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgálta­tási együttműködést koordi­nálja) Portugáliát képviseli. A volt portugál főügyész­helyettes hangsúlyozta, orszá­ga továbbra is ragaszkodik a hekker kiadatásához. Ráadá­sul fény derült Cluny eset­leges összeférhetetlenségére is, miután kiderült, hogy fia, Joao Lima Cluny annak az ügyvédi irodának az ügyvéd­je, amely Cristiano Ronaldót, José Mourinhót és sok más sztárt képvisel azokban az ügyekben, amelyek Pinto ki­szivárogtatásai nyomán szü­lettek meg. MW r Hufflt Eredménytelen találkozó Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy aznap befejeződött találkozóju­kon nem jutott megállapodásra Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Kijelentette: Kim a büntetőintézkedések feloldását kérte, de ő ezt elutasította. Fotó: MTI

Next