Fejér Megyei Hírlap, 2019. július (64. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-09 / 157. szám
6 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Blahalouisiana a liget színpadán DUNAÚJVÁROS Szerdán este 20 órától a méltán népszerű Blahalouisiana névre hallgató formáció ad koncertet a Petőfi Művészeti Liget szabadtéri színpadán. A zenekarról érdemes megemlíteni, hogy 2012 nyarán alakult a nagykiadós Jacked legénységéből, egy gyönyörű hangú énekesnővel, Schoblocher Barbarával kiegészülve. A csapat életében az áttörést az Ahol összeér című számuk - és az ahhoz készült merész klip - hozta meg 2015 tavaszán. A zenekarnak már a Sziget, Campus, Volt, EFOTT, Fezen és Strand fesztiválok fellépőinek sorában is kiemelt helye van. A zenekar nemcsak határon innen, külföldön is szerencsét próbált: koncerteztek már Erdélyben, Ausztriában, Felvidéken, Csehországban, de a Tallinn Music Weeken és Hágában is bemutatkoztak. 2018 elején a zenekar országszerte elindította új lemezének bemutatását az Alagutak, fények című turnén. SzSz A Dunába csúszott DH-INFORMÁCIÓ Az Adony és Lórév között közlekedő kompon, Lórévnél szombaton 15 órakor egy férfi, miután a lórévi kompra felhajtott, eddig tisztázatlan körülmények között autójával együtt a vízbe csúszott. A komp jegykezelője látta, hogy a sofőr kimászik a kocsiból, ekkor egy mentőgyűrűvel együtt a férfi után ugrott, hogy segítsen rajta. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízi Rendészeti Rendőrkapitánysága rendőrei a helyszínen a két férfit beemelték a hajóba, majd a parton további vizsgálatokra átadták a mentőszolgálat munkatársainak. SzSz DUNAÚJVÁROS ÉS KÖRNYÉKE 2019. JÚLIUS 9., KEDD Atomerőművi szakmérnökök képzése a Dunaújvárosi Egyetemen Süli János tárcanélküli miniszter az erőműről és az úgynevezett„zöldekről" VÁRKONYI ZSOLT_________ szerkesztoseg@f m h. hu DUNAÚJVÁROS A Dunaújvárosi Egyetem legutóbbi diplomaátadó ünnepségének vendége volt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki kimagasló szakmai munkássága során eddig is fontos szerepet töltött be a Dunaújvárosi Egyetem és a Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Paks II Zrt. közötti együttműködés kialakításában és elmélyítésében. A Dunaújvárosi Egyetem szenátusa címzetes egyetemi docens címet adományozott Süli Jánosnak. Az erről szóló dokumentumot a rendezvényen András Istvántól, az egyetem rektorától vette át a miniszter, aki ezt követően rövid interjút adott lapunknak. A magyar kormány is vállalta, hogy 2030-ra az európai uniós klímapolitikai elvárásokat teljesíteni fogja. Ennek egyik markáns eleme, hogy megépüljön a két új paksi atomerőművi blokk. „Odaérünk-e", hogy ezeket a klímapolitikai célokat teljesíteni tudjuk? - Tulajdonképpen előrébb tartunk az előirányzottnál a klímavédelmi célkitűzések teljesítésében. Ennek több oka van. Egyrészt a hazai villamosenergia-termelés felét biztosítja a négy, szén-dioxid-kibocsátás nélkül üzemelő paksi blokk. Másrészt a rendszerváltáskor a magyar ún. nehézipar egy része sajnálatos módon megszűnt, ami a kibocsátásra pozitív hatást gyakorolt. A megújuló energiaforrások alkalmazása és az új atomerőművi blokkok megvalósítása további lépést jelent a klímavédelmi célkitűzések elérésében. Mindamellett egyre inkább csökkenni fog a fosszilis energia felhasználása, de - ha kisebb mértékben is - ezek megmaradnak, hiszen a megújuló energiák kiegyenlítésére adott esetben ezekre szükség lesz. Bármennyire meglepő, inkább az egyedi fűtési megoldások jelentenek veszélyt, az ellenőrizetlen, szabálytalan tüzelési módok, amikor hulladékot égetnek vagy ablakkeretet, nejlonzacskót, gumiabroncsot. Ezek nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást növelik, hanem a mérgező anyagok levegőbe kerülését is. Ezek az igazi klímavédelmi kihívások. Felmerül sokunkban a kérdés, hogy ezeket a komoly klímavédelmi célokat mennyiben támogatják a „zöldek"? A magyarországi zöldek nem a hagyományos értelemben vett zöldek, azaz környezetvédők, hanem inkább atomerőmű-ellenesek. Ők egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy a lakosság figyelmét felhívják arra, hogy az otthoni hulladékégetéssel közvetlen környezetüket, gyermekeik, önmaguk egészségét veszélyeztetik. Ilyen veszélyeztetettséget az atomerőmű soha nem idéz elő. Miközben az állam felvállalja, hogy a klímapolitikai feladatok teljesítése érdekében felhívja a nem megfelelő egyedi alkalmazások veszélyeire a figyelmet, addig a zöldek ezzel nem foglalkoznak, pedig ez a klímapolitikai célok teljesítésének egy fontos, kikerülhetetlen eleme. Európa finoman fogalmazva is megosztott az atomenergia használatával kapcsolatban. Miközben Németországban leállítják az atomerőműveket, addig Franciaországban a világon a legmagasabb az atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben. Németországban nem tudják teljesíteni a klímavédelmi célokat, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal több, mint nálunk. Az a döntés született, hogy 2022-ig az összes atomerőművet leállítják. Ha megteszik, elsősorban szén-, lignittüzelésű vagy földgázt felhasználó erőművekkel tudnak energiát előállítani. Problémáik egy részét pedig áttolják a határon túlra azzal, hogy Lengyelországból, Csehországból vesznek villamos energiát széntüzelésű erőművekből. Tulajdonképpen a szén-dioxidot exportálják, a tiszta villamos energiát pedig importálják. Az előbb említetteken kívül például Franciaországból is vásárolnak villamos áramot. Ez utóbbi országban és Svédországban a világon a legkisebb a szén-dioxid-kibocsátás, ott teljesülnek a klímavédelmi célok. A villany áráról nem is beszélve, Németországban már 97 forint egy kWh, ami a magyarországi árnak majdnem a háromszorosa, hiszen nálunk 37 forintot kell fizetni egy kilowattóráért. De hozhatnék még hasonló példákat, amelyek jelzik, hogy atomenergia nélkül nincs olcsó áram. A megújuló energia esetében magasak a költségek, mivel ezeknek a kihasználtsága alacsony: a szélkerék, a szélerőmű csak akkor termel, ha fúj a szél, a naperőmű pedig akkor, ha süt a nap. Éppen ezért - mondhatni - duplán kellett kiépíteni a kapacitásokat, hiszen szükség van alaperőművekre is arra az esetre, amikor a megújulók nem termelnek. Ilyen alaperőművek például az atomerőművek, amelyek időjárástól függetlenül, kiszámítható, előre tervezhető módon szolgálják ki a fogyasztókat. Ebből is látszik, hogy a Paks II projekt egyszerre szolgál ellátásbiztonsági és klímavédelmi célokat. Ön elkötelezett híve az oktatásnak. Említette, hogy több egyetemmel is kapcsolatban vannak. Ahhoz, hogy a Paks II beruházás megvalósuljon, szakemberképzésben is oda kell érni. Hol tart ez a folyamat? - A Dunaújvárosi Egyetemmel eddig is jó volt az együttműködés, most ezt szorosabbra fűztük. Azt fontos megjegyezni, hogy az egyetemektől nem azt várjuk, hogy atomerőmű-szakmérnököket képezzenek, hanem azt, hogy jó mérnököket. Az egyetemeknek olyan jó képességű, tanulásra, fejlődésre képes végzősöket kell kibocsátaniuk, akik a speciális atomenergetikai szaktudást már nálunk szerzik meg. Ehhez ma is hatósági vizsgával záruló szakirányú képzések sorozatát kell elvégezni a Paksi Atomerőműben. Az ilyen szakemberek általában irányítástechnikai, villamos- vagy éppen vegyészmérnök-képesítéssel érkeznek az iparágba. Ön nemcsak kiváló ismerője annak a területnek, amelyet visz, hanem olyan ember is, aki a kistérség, a régió szakembereit, politikusait is integrálni tudja ebbe a folyamatba. Milyen a kapcsolata a dunaújvárosi döntéshozókkal? - Régóta személyes és jó a kapcsolatom nem csak az erőmű-beruházás kapcsán Dorkota Lajossal, a MEKH elnökével, Galambos Dénes miniszterelnöki biztossal, Cserna Gábor polgármesterrel és az egyetem rektorával, András Istvánnal is. Csaknem évtizedes a kapcsolat a Dunaújvárosi Egyetemmel, évekig az egyetem innovációs cége, az Ecotech Zrt. felügyelőbizottságának tagja voltam. Akkor is napi kapcsolatban voltunk annak érdekében, hogy az egyetemi kutatómunka az élvonalba kerüljön. Az egyetem szakemberei dolgoztak például az atomerőmű egyik turbinája tengelykapcsolójának összeszerelésén is. Ezt a biztos szakmai hátteret, együttműködést a jövőben is szeretnénk fenntartani! A hegesztéstechnológiában, az anyagvizsgálatban, az ez irányú szakemberképzésben mindenképpen szeretnénk a Dunaújvárosi Egyetemet a Paksi Atomerőmű-beruházás bázisává tenni. Nemrégiben kötöttünk együttműködési megállapodást a Paks II Akadémia program keretében. Az intézmény az egyike azon egyetemeknek, ahol 2019 szeptemberében elindul ennek keretében az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökképzés. Látogasson el weboldalunkra! a Fejér megyei la hírportál Süli János miniszter a Dunaújvárosi Egyetemen András István rektortól vette át a címzetes egyetemi docens címet Fotó: Laczkó Izabella Telt ház: nem fért be a közönség az előadásra A Rájátszik - Rácalmási Játékszín Kör egy Csiky Gergely-darabot mutatott be nagy sikerrel RÁCALMÁS Furcsa érzés kerített hatalmába, amikor a Rácalmási Művelődési Ház és Könyvtár felé tartottam, a Rájátszik - Rácalmási Játékszín Kör előadására. Ugyanis folyamatosan a másik irányba tartottak az emberek. Attól féltem, elmarad a meghirdetett előadás. Pedig nem. Pusztán arról volt szó, hogy kicsinek bizonyult a művelődési ház nagyterme is, a kezdésre már az állóhelyek is megteltek. Sőt, még olyan helyeken is ültek nézők, ahol nézőnek már nem is nevezhetjük őket, mi zajlik a színpadon. De őket még ez a „rádiójáték” is érdekelte. Úgy tűnik, kezd beérni a rácalmási amatőr színjátszók munkája, és újra reneszánszát éli a szórakozásból szórakoztatás műfaja. Nem is kellett túl sok idő hozzá, ugyanis 2015 januárjában indult útjára Rácalmás város amatőr színtársulata. Saját bevallásuk szerint tagjaik nem képzett színészek, hanem lelkes amatőrök. Egyegy előadás sikeréhez mindenki hozzájárul ötleteivel, tanácsaival, díszlettel, jelmezzel vagy „csak” a jó hangulattal. Ezúttal Csiky Gergely egyik legsikeresebb szatirikus színművét választották, A proletárokat, amelyet a magyar színpadokon az 1950-es évek elején Ingyenélők, később pedig Mákvirágok címen játszottak, Arany Réka, Bezerédi Enikő, Katona Beáta, Kaziné Madarász Judit, Kupsza János, Lukács László, Lukács Zsolt, Morvai Tibor, Osvai Zoltán, Ördögné Ruszthi Anna és Tóth Krisztina Ingyenélők címmel állította színpadra az előadást Ördögné Ruszthi Anna rendezésében, ami osztatlan sikert aratott a közönség körében. Azokra is gondoltak, akik kiszorultak a teremből, a darabot ősszel mindenképpen újra bemutatják. BT mert legfeljebb csak hallották.Fotó:ZsE A darabot ősszel mindenképpen újra bemutatják a Rájátszik tagjai