Fejér Megyei Hírlap, 2019. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-05 / 180. szám

2 FEJÉR megyei hírlap RÖVIDEN A tét az ellenzék megmaradása BUDAPEST Simon János, a Kodolányi János Egye­tem tanára szerint Magyar­­országon az ellenzéki elő­választást nem feltétlenül a legalkalmasabb jelölt, ha­nem az a párt nyeri, amely jobban tudja mozgósítani a szavazóit. Simon szerint a DK-nak azért nem sikerült az ellenzéki főpolgármes­­ter-jelölti előválasztáson nyernie, mert az MSZP-nek nagyobb a párttagsága a fő­városban, így több embert tudott mozgósítani. Simon beszélt arról is, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik esetében az önkormányza­ti választás tétje a puszta megmaradás. Közel vannak ugyanis ahhoz, hogy a kö­vetkező országgyűlési vá­lasztáson ne jussanak be a parlamentbe. Ma Jogilag kérdéses a brüsszeli bírálat BUDAPEST Az Európa Stratégia Kutatóközpont elemzője jogilag kérdéses­nek tartja a magyar jogál­lamiságra vonatkozó brüsz­­szeli bírálatot. Gál Ákos Bence szerint amikor az Európai Unió néhány tag­országot bírálva új jogál­lamisági mechanizmust próbált felállítani, az euró­pai jog ütközött a magyar Alaptörvénnyel. A Kuta­tóintézet elemzőjének vé­leménye szerint bár alap­jában véve az európai jog élvez elsőbbséget, ez nem vonatkozik az Alaptörvény alkotmányos identitást ké­pező részére. MW KRÓNIKA 2019. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ Dobrev korrupt portugálja Nagyon gyanús politikustól kap tanácsokat Gyurcsány Ferenc felesége MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu STRASBOURG Sokan megdöbbentek, amikor kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc felesége két akkre­ditált asszisztense egyiké­nek nem magyar szakem­bert választott, hanem egy portugál férfit, Jose Alberto Alves Pereirát. Az Origó utánajárt, ki is ez a férfi és mivel gyanúsítják hazájá­ban. Gyurcsányné asszisztense, Jose Alberto Alves Pereira a portugál Szocialista Párt (PS) európai parlamenti küldöttsé­gének volt tanácsadója az elő­ző EP-ciklusban. A tanácsadó 2014-2015 környékén mintegy 20 ezer eurót lophatott el a par­lamenti látogatóktól, és hogy ezt leplezze még dokumentu­mokat is hamisított. Július elején Strasbourgban megalakult az új Európai Par­lament, a képviselőknek lehe­tőségük nyílt asszisztenseket maguk mellé venni. A poli­tikusok maguk választhatják meg munkatársaikat, akiknek a foglalkoztatására maximum havi 24 526 eurónyi összeget különít el az EP. Dobrev Klára EP-adatlap­­ján két akkreditált asszisz­tens neve olvasható: Ördög Alexandráé, valamint Jose Alberto Alves Pereiráé. Előb­bi korábban a Demokratikus Koalíció aktivistája volt, Alves Pereira azonban egy súlyos korrupciós botrány főszerep­lője, amellyel kiemelten fog­lalkozott a portugál média. Az Observador nevű portugál lap áprilisban arról írt, hogy a gyanú szerint Gyurcsányné újdonsült asszisztense mintegy 20 ezer eurót tulajdoníthatott el a Madeira- és az Azori-szi­­getekről érkező parlamenti látogatóktól. A lap hozzátette, ,­­­­ne­hogy összesen 12 látogatás­ról, és 378 személyről volt szó. A botrány komoly fordulatot vett azzal, hogy Pereira lett a lisszaboni DIAP által indított nyomozás első számú gyanú­sítottja, amikor a bűnüldöző hatóság a szocialista küldött­ség jogellenes pénzfelhaszná­­­ lltáná 320S­. kia­­­ lását vizsgálta. Az Observador kiemelte, hogy Gyurcsányné segítője meghamisította az Európai Parlamenttől, és az utazási irodáktól származó eredeti dokumentumokat, jel­lemzően a látogatók utazási, valamint szállásköltségeit ma­nipulálta. Mindig figyelt arra, hogy készpénzben fizessenek neki azért, hogy ne lehes­sen követni a kifizetéseket. A lap szerint az esetre vala­mikor 2014-2015 környékén került sor, ugyanakkor kiemel­ték, hogy a történet vélhetően egészen a 2000-es évek végé­ig nyúlik vissza, amiből azt a következtetést vonták le, hogy az ellopott összeg ennél lénye­gesen nagyobb lehet. A gyanú szerint a portugál tanácsadó több frakciótag aláírását is meghamisította, így többek között Liliana Rodrigues, Ri­cardo Serrao Santos, és Ana Gomes, korábbi EP-képvi­­selőét, utóbbi ezt meg is erősí­tette az Observadornak. Dobrev Klára július elején foglalta el helyét az Európai Parlamentben Fotó: MTI Veszélyes befogadás A múlt héten két halálos késelés is történt NÉMETORSZÁG Noha a németek fele tiltakozik, folytatódik a migránsok beáramlása az országba. Döntés született a Sea-Eye német segélyszervezet Alan Kurdi nevű mentőhajóján tar­tózkodó negyven migráns sor­sáról, akik vasárnap partra szánhattak Máltán, hogy az­tán útnak induljanak az őket befogadó európai uniós orszá­gokba. A migránsokat a máltai haditengerészet egyik hajója szállította a szigetországba, de úgy tudni, egyikük sem ma­rad Máltán. A hajót működ­tető Sea-Eye a Twitteren azt írta, hogy a legtöbben Német­országban lelnek új otthonra. Az Alan Kurdi múlt szerdán vette fedélzetére a többségé­ben elefántcsontparti és kame­runi migránsokat Líbia partja­inál egy süllyedő hajóról. A tengeren hánykolódó migránsok nagy részét befoga­dó Németországban eközben a­ múlt hét végén egy 33 éves albán férfi megkéselt egy 21 éves szír férfit Öhringen sétá­lóutcáján. A késelés egy arab bolt előtt történt. A szír mig­ráns súlyosan megsérült, kór­házba kellett szállítani, az al­bán elkövetőt őrizetbe vették. Nem ez volt az első támadás a héten Németországban. Szer­dán egy szír migráns gyilkolt meg egy 36 éves német férfit Stuttgartban. Mindeközben Svédország­ban egy kisváros bejelentette: hamarosan tönkremegy, mert túl nagy költségeket emészt fel a harmadik világból ér­kező migránsok befogadása. Az integrációval kapcsolatos kiadások fedezésére bevett gyakorlat, hogy a település ön­kormányzata megemeli a helyi adókat, így az őshonos svédek a saját vagyonukból finanszí­rozzák a más etnikumú beván­dorlók lakhatását, étkeztetését és a különféle programokban való részvételét. A piciny, 3 ezer fős Bengtsfors önkor­mányzata a svéd kormánynak írt levelében kerek perec elis­merte, hogy azért folyamod­nak gyorssegélyért, mert a bevándorlók eltartásával kap­csolatos költségek kiürítették a település kasszáját. M­­a Nyugaton egyre nehezebben bírnak a migránstömeggel Fotó: AFP A NÉMETEK CSAKNEM FELE NEM ÉRZI MAGÁT BIZTONSÁGBAN A Bild am Sonntag című né­met lap által idézett, Emnid közvélemény-kutató társaság felmérése szerint valamennyi megkérdezett 47 százaléka, a nők körében pedig 51 százalék nemmel válaszolt arra a kérdés­re, hogy kellőképpen védik-e Németországban a polgárokat a bűnözéstől. A lap kiemelte: az erőszakos bűncselekményeknél a gyanúsítottak körében arány­talanul sok a nem német állam­polgár. A külföldiek a lakosság 12 százalékát teszik ki, a nemi erőszakkal gyanúsítottaknál vi­szont 39 százalékot, a testi sér­téssel gyanúsítottaknál 38 szá­zalékot, az emberöléssel vagy gyilkossággal gyanúsítottaknál 43 százalékot. Irán ismét lefoglalt egy tartályhajót TEHERÁN A perzsa állam ismét egyoldalúan intézke­dett, amikor lefoglalt egy 700 ezer liter üzemanyagot szállító tankert. Az iráni Forradalmi Gár­da lefoglalt a Perzsa-öböl­ben egy idegen tartályhajót, amely üzemanyagot csem­pészett egyes arab orszá­gokba - közölte vasárnap az iráni állami televízió. A hír­adásban nem nevezték meg, hogy mely ország hajóját foglalták le. A hajó 700 ezer liter üzemanyagot szállított. A tartályhajót Busehr kikö­tőjébe irányították, és szállít­mányát átadták az olajtermé­kek szétosztásával foglalkozó állami vállalatnak. Nem ez az első hajó, amelyet az iráni hatóságok lefoglaltak. Július 14-én a panamai zászló alatt hajózó Riaht, 19-én pedig a Stena Impero brit olajszállí­tót is feltartóztatták. Teherán azt állította: do­kumentumokkal tudja bizo­nyítani, hogy a tanker iráni felségvizeken, rossz sávban hajózott be délről a Hor­­muzi-szorosba, és lefoglalása az iráni hatóságok jogszerű válasza, miután a britek júli­us elején lefoglalták a Grace 1 iráni tartályhajót. A brit kirá­lyi tengerészgyalogság Gib­raltárnál foglalta le a Grace 1 nevű iráni tartályhajót július elején azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Eu­rópai Unió által a szíriai re­zsimmel szemben bevezetett szankciókat. MW A szocialista tanácsadó csalt és iratokat is hamisított A PS delegációját valami­kor 2015 és 2016 között értesí­tették a szabálytalanságokról, azonban a belső ellenőrzés­re csak 2018-ban került sor. Az ügy vége az lett, hogy a PS delegációja felfüggesztet­te Alves Pereirát a pénzügyi tevékenységek végzésétől, így elvonták tőle a parlamentbe látogató csoportok támogatá­sainak operatív és pénzügyi irányítását. A portugál tanács­adó szerződése június 30-án amúgy is lejár. Jose Alberto Alves Pereira azonban nem tűnt el, csak Gyurcsányné mellé ejtőernyőzték. Maróth: „Az MTA-t nem darálták be!" BUDAPEST Maróth Miklós szerint az MTA igenis meg­érett a többek által vitatott változásokra. Senki nem darálta be az MTA-t Maróth Miklós, az Eötvös Lo­­ránd Kutatási Hálózat Magyar Hírlapnak nyilatkozó elnöke szerint, aki ugyanakkor úgy látja, szigorítani és egyértel­­műsíteni kell az elvárásokat a kutatókkal szemben. - Tudom, méhkaptárba dugtam a fejem, ám az, hogy a tudományban eddig nem túl nagy eredményeket felmuta­tó, annál nagyobb öntudattal rendelkező emberek kvázi halállal fenyegetnek, inkább csak növeli a munkakedvemet - nyilatkozta a lapnak Maróth Miklós akadémikus, akit öt évre nevezett ki az MTA-ról leválasztott kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Ku­tatási Hálózatot irányító tes­tület elnökének Orbán Viktor miniszterelnök Lovász László MTA-elnök és Palkovics Lász­ló innovációs és technológiai miniszter javaslata alapján. Kifejtette: a kormányzat­ban tudatosult, hogy a ma­gyar tudomány vezető szere­pe megingott, ezzel párosult az a felismerés, hogy az Aka­démia állami támogatásán nem módosítottak a rend­szerváltoztatás óta. Maróth Miklós kifejtette: nem tudja értelmezni azokat a megjegy­zéseket, amelyek szerint a kormány „bedarálta” az aka­démiát, az MTA áll, ahogy az intézeti hálózat is sértet­len, csak a szervezeti forma változott meg. Az Akadémia ennek nyomán kénytelen újra­értelmezni a szerepét, illetve visszatérni az eredeti külde­téséhez. Kiemelte, a kutatás töretle­nül folytatódik az intézetekben, meggyőződése ugyanakkor, hogy a munkát szigorúbban számon kell kérni, egyértelmű­­sítve a követelményrendszert. A kutatás szabadsága azonban nem sérülhet. Hozzátette, nem távoznak tömegesen külföldre a fiatal kutatók, hiába hangoz­tak el erre vonatkozóan bizo­nyos jóslatok. MW Maróth Miklós szerint nincs tömeges elvándorlás Fotó: MTI

Next