Fejér Megyei Hírlap, 2019. november (64. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-26 / 274. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Vádat emeltek a kamionos ellen LONDON Bűnösnek vallot­ta magát illegális bevándorlás elősegítésére szőtt összeeskü­vésben hétfőn Londonban an­nak a bolgár rendszámú ka­mionnak a sofőrje, amelynek hűtőkonténerében október vé­gén 39 vietnámi állampolgárt holtan találtak Anglia délkele­ti részén. A 25 éves, észak-ír­országi illetőségű Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint ember­­csempészetre, illegális beván­dorlás elősegítésére és pénz­mosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat. A sofőrt a tárgyalás nyitónapján egye­lőre csak arról kérdezték, hogy a vádpontok közül az illegális bevándorlás elősegítésére szőtt összeesküvésben bűnösnek tartja-e magát, és a vádlott erre igennel válaszolt. MW Novák: 2010 óta a cél változatlan BUDAPEST A kormányzat to­vábbra is várja a Népesedési Kerekasztal javaslatait, ahogy 2010 óta, mert a cél változat­lan: a fiatalok gyermekválla­lásának támogatása - mondta Novák Katalin. Az államtitkár a Kopp Mária Intézetben tar­tott konferencián azt mond­ta, e szervezet volt az első, amelyik a népesedés ügyéről, mint sorskérdésről beszélt, és párbeszédet, cselekvést, és egy nemzeti minimum elfoga­dását sürgette. Szerinte Kopp Mária orvos és férje, Skrabs­­ki Árpád szociológus, demo­gráfus kutatásai, javaslatai és gondolatai ma is megkerülhe­­tetlenek demográfiai kérdé­sekben. MW KRÓNIKA 2019. NOVEMBER 26., KEDD A spekuláns kudarcot vallott Soros Merkelen keresztül akarta megbuktatni a magyar biztosjelöltet MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BRÜSSZEL Nemzetbizton­sági források szerint Soros György mindent bevetett, hogy Magyarország ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpolitikai posz­tot az új Európai Bizottság­ban (EB). November elején Soros György felhívta telefonon a Német Kül­politikai Társaság (DGAP) el­nökét, Daniela Schwarzert, és a bevándorláspárti milliárdos azt kérte tőle, járjon közbe Ange­la Merkel német kancellárnál, hogy ne Várhelyi Olivér kapja a bővítési és szomszédságpoli­tikai portfoliót az új bizottság­ban - értesült hazai nemzet­­biztonsági forrásból a Magyar Nemzet. A tőzsdespekuláns a beszél­getés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész kül­ső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztvi­selőt a kérdéses posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alátá­masztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oro­szokkal és a törökökkel. Schwarzer magán a telefon­­híváson nem csodálkozott, mi­vel személyesen ismeri Sorost, és a milliárdos a DGAP egyik támogatója. A kérés ugyan­akkor meglepte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek”. Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az telje­sen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogad­ta el az elutasítást, és próbál­ta győzködni Schwarzert az Schwarzer: „A dolgok nem így működnek" ügy jelentőségéről. A Magyar Nemzet információi szerint ennek ellenére a közbenjárás elmaradt, a magyar jelölt, Vár­helyi Olivér pedig bővítési biz­tos lesz. A magyar kormány eredeti­leg Trócsányi László volt igaz­ságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Leyen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban - rész­ben a Soros-hálózat vádaskodá­sai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt - az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága elutasította. Meghallgatása előtt, az esetle­ges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Ala­pítványok támogatási listáján szereplő magyarországi Helsin­ki Bizottság is szót emelt. Soros nagyrészt az évtize­dek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti erejét. A hozzá köthető szervezetek karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszerváltás körüli években Kelet-Euró­­pa-szerte, de a világ gazdasági és politikai központjaiban is vannak hídfőállásaik. Sorosnak az előző ciklusban több mint kétszáz szövetségese volt az Európai Parlamentben. A mil­liárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi akkreditációval rendel­kező lobbistája van, akik szinte hetente találkoztak a Jean-Clau­­de Juncker vezette előző Euró­pai Bizottság képviselőivel. Soros Györgynek, alapítványi hálózatának köszönhetően, mindenhol vannak emberei Fotó: afp SZIJJÁRTÓ PÉTER KÜLÜGYMINISZTER: BESÜLT A BEVÁNDORLÁSPÁRTIAK FEGYVERE Az EU külügyminiszteri tanácsa elfogadta az új Európai Bizott­ság névsorát, amiben Várhelyi Olivér mint a bővítési portfolióra jelölt magyar biztos is szerepel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az uniós tagországok külügymi­nisztereiből álló tanácsnak ez­zel a döntésével véglegessé vált azon nemzetközi bevándorlás­párti erők törekvéseinek kudarca, amelyek folyamatosan próbálták megakadályozni, hogy a magyar kormány jelöltje tölthesse be a bővítési biztosi portfóliót. Ezzel a döntéssel immáron biz­tossá vált, hogy a magyar biztos az új Európai Bizottság egyik leg­fontosabb pozícióját töltheti be, hiszen az Európai Unió bővítési politikája az egyik legfontosabb uniós politika, és az EU jövője szempontjából az egyik legna­gyobb jelentőségű terület - kö­zölte a miniszter. Az új bizottság a tervek szerint december 1-jén kezdi meg munkáját. Reflex: kettős mérce Dobrev Klára a kereszténységtől retteg BRÜSSZEL A papok min­­denekfelett álló hatalmát jósolta az Európai Parla­mentben Dobrev Klára. Keresztény fundamenta­lizmustól retteg és a papok korlátlan hatalmát vizionál­ta Dobrev Klára az Európai Parlament (EP) szinte üres üléstermében. A DK EP-kép­­viselője múlt heti felszólalá­sában arról beszélt, vallási fundamentalisták akarnak ismét tiltani, beleszólni leg­személyesebb ügyeinkbe, beleszólni abba, hogy kit és hogyan szerethetünk, hogyan taníthatjuk a gyerekeinket. A Demokratikus Koalíció képviselőjének felszólalása több sebből vérzik, kezdve azzal, hogy Európában val­lásszabadság van. - Sem Ma­gyarországon, sem Európá­ban nem létezik olyan, hogy a keresztény vallást vagy ta­nítást ráerőszakolják bárkire, aki nem tartozik egyik ke­resztény felekezethez sem - mondta a Magyar Nemzetnek Törösi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki leszögezte: a vallássza­badság, lelkiismereti szabad­ság alkotmányosan rögzített jog az európai országokban. Ugyanakkor - mint mond­ta - vallásüldözés igenis van Európában, az viszont épp a keresztények kárára történik - fogalmazott Törösi Péter. Gyurcsányné felszólalása feltehetően régi reflex, hiszen mind az ő, mind férje család­jában hagyomány a kereszté­nyek elleni fellépés, szavai a bolsevik kommunista időket idézi - hangsúlyozta az elem­ző. - A DK mindig is belerú­gott a keresztény egyházba. Emlékezzünk csak, Gyur­­csány Ferenc pár éve a papo­kat támadta, amiért a misebor elfogyasztása után autót ve­zethettek. Azaz a DK elnöke a papok feladatát korlátozta volna - idézte fel Törösi Péter. Kitért arra is, hogy a val­lási fundamentalizmus a ke­resztény felekezeteknél nem erőszakot, hanem a Biblia szerinti tanításhoz való ra­gaszkodást jelenti.­­ Fontos emlékeztetni, hogy az iszlám fundamentalizmus­nak a migráció erősödésével Európában is rengeteg halálos áldozata van, a terrorszerve­zetek által elkövetett robban­tások, erőszakos támadások mögött az iszlám fundamenta­lizmus húzódik meg - mondta az elemző. Szerinte a DK és Dobrev ez utóbbit nem ismeri el, ehelyett a keresztényeket tá­madja, ami azt jelzi, hogy ha a DK nagyobb hatalomhoz jutna, azonnal lebontaná a kerítést, tömegével engedné be a mig­­ránsokat, akik között iszlám szélsőségesek is vannak. MW Gyurcsányné a papok hatalmát vizionálta Fotó: Európai Parlament FELMENTETTÉK AZ ABORTUSZPÁRTI ISTENKÁROMLÓKAT A másodfokú ítéletet megváltoz­tatva a Kúria felmentette azokat az abortuszpárti aktivistákat, akik 2016-ban a lengyel nagykövetség előtt egy tüntetésen szentmisét imitálva „abortusztablettával" áldoz­tatták a jelenlévőket. A demonstrá­ciót a lengyel abortusztörvény szi­gorítása ellen szervezték lohannis újabb elnöki ciklust tölthet ki BUKAREST A jelenlegi államfő nyerte a román elnökválasztás második fordulóját. Klaus lohannis újabb öt évig maradhat hivatalában. Az előzetes eredmények sze­rint a jobbközép párt jelöltje magabiztos győzelmet aratott vetélytársa, a volt szociálde­mokrata kormányfő, Viorica Dancila fölött. Az IRES köz­vélemény-kutató cég becslése alapján a hivatalban lévő jobb­közép, Nemzeti Liberális Párti államelnök a szavazatok 66,5 százalékát, míg ellenfele, a szociáldemokrata Dancila 33,5 százalékot szerzett vasárnap. Az urnazárás és az ered­ménybecslés közzététele után Iohannis az európai, modern és normális Románia győzel­meként értékelte, hogy az exit poll alapján a voksok kéthar­madát megszerezve aratott győzelmet. Elsöprő győzelme azt jelenti, Dancilának nem csak hogy nem sikerült lefa­ragnia jelentős, 15 százalékos hátrányát, de megszorongatni sem tudta az elnököt. A romániai megyék közül Iohannis 37-ben győzedel­meskedett, Dancilanak csak öt ó­ romániai megyében si­került megszereznie a szava­zatok többségét. A magyar többségű székely megyékben alig szavaztak, a román di­aszpóra részvételi aránya re­kordot döntött. A több mint tízmillió szavazatból minden tizedik voks külföldről érke­zett, 94 százalékuk Iohannist támogatta. MW Vang Ji: „Hongkong Kína része marad" HONGKONG Rekordrész­vétel mellett elsöprő sikert arattak a demokrata párti jelöltek Hongkongban. Helyi idő szerint hétfő reg­gel kilenc óráig a demokrata párti jelöltek a 18 kerületből 17-et megnyertek a hongkon­gi helyhatósági választásokon. A kerületi bizottságok a 2015- ös választások óta mind kor­mánypárti irányítás alatt álltak. A részvételi arány rekordot döntött: a szavazatra jogosul­tak 71,2 százaléka, 2,94 millió ember adta le voksát. Négy évvel ezelőtt a részvételi arány 47 százalékos volt. A kerületi bizottságok ugyan helyi ügyek­kel foglalkoznak, de a helyha­tósági választások mérceként szolgáltak arra, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja a kormányellenes tiltakozásokat, illetve mennyire áll ki Carrie Lam kormányzó mellett. Hongkongban immár hat hónapja tart az a tüntetéshul­lám, amely a Peking-párti kormányzattal szembeni, álta­lános tiltakozássá szélesedett. A demonstrációkon a rendőr­ség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molo­­tov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére köny­­nygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be. Peking továbbra is támogat­ja Carrie Lam hongkongi kor­mányzót —jelentette be a kínai külügyi szóvivő. Vang Ji, kínai külügyminiszter pedig Tokió­ban elmondta: akárhogy is ala­kuljon a helyzet, a különleges közigazgatási státusszal bíró város változatlanul Kína része marad. Hasonlóan vélekedett a japán miniszterelnök is. Abe Sindzó azt mondta: Hongkong csak az „egy ország, két rend­szer” elve mentén maradhat si­keres. Az egykori brit gyarmat 1997-ben tért vissza Kínához, de úgy, hogy különleges jogai vannak. MW Rendszeresek a tüntetők és a rendőrök összecsapásai Fotó: AFP

Next