Fejér Megyei Hírlap, 2020. február (65. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-26 / 48. szám

10 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Bibliai témájú bélyegek tárlata DEBRECEN A Magvetés - A Biblia üzenete bélye­geken címmel vasárnaptól látható Kocsis Attila refor­mátus lelkipásztor idősza­ki kiállítása a debreceni Nagytemplomban. A tárla­ton több mint száz ország bibliai vonatkozású bélye­geit tekinthetik meg az ér­deklődők. Kocsis Attila, a Kelet-magyarországi Re­formátus Nevelőszülői Há­lózat lelkésze gyermekko­ra óta szenvedélyes gyűjtő, keresztény témájú, a külön­böző országokban elsőként kiadott karácsonyi bélye­gekhez először tizenöt éve jutott hozzá. A kiállításon a többi között megtekinthe­tő a világ első olyan bélye­ge is, amelyen karácsonyi motívum látható. A bélyeg külön érdekessége, hogy 1943-ban Magyarország adta ki. Kocsis Attila gyűj­teményét később bibliai történeteket, igéket, vala­mint templomokat, kolosto­rokat ábrázoló bélyegekkel egészítette ki. MTI Vándorkiállítás BUDAPEST Huszonkét al­kotó művein keresztül a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pont­ját mutatja be az a nemzet­közi vándorkiállítás, amely Wittgenstein címmel a mi­nap nyílt az Art Quarter Budapestben. A tárlat útja a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális főváro­si programok keretében a Muzeul de Artában. MTI ­atogasson el weboldalunkra! ITM­I a Fejér megyei ICV­ L hírportál ­ Nyitva áll a gőzhajó BUDAPEST Visszatért szo­kásos helyére, a Vigadó térre a Kossuth Múzeum­hajó, miután Komáromban esett át a tízévenként szük­séges műszaki átvizsgálá­son - közölte a Közlekedé­si Múzeum az MTI-vel. Mint írják, az egyedülállóan jó állapotban fennmaradt gőz­hajó ismét várja a látogatókat Budapesten, a Lánchíd köze­lében. A hajón az utasellátás történetét sínen és vízen be­mutató időszaki kiállítás egész tavasszal látogatható, ezt kö­vetően egy újabb időszaki tár­lat tekinthető meg, amely a fő­városi hajóközlekedés kétszáz évét mutatja be. Az összegzés felidézi, hogy a Kossuth Múzeumhajó 1913- ban épült az újpesti Ganz-Da­­nubius hajógyárban, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerha­józási Rt. részére. Hosszú évek és többszöri névváltoztatás után 1984-től tartozik a Köz­lekedési Múzeum gyűjtemé­nyébe. Ez a gőzhajótípus a 20. században igen elterjedt volt, de ma már csak a Rajnán és az Elbán közlekedik belőlük né­hány muzeális állapotú és célú gőzhajó. A Kossuth Múzeum­hajó kuriózum abból a szem­pontból is, hogy kiállítótérként és vendéglátóhelyként üzemel, miközben maga is a Közleke­dési Múzeum gyűjteményébe tartozó műtárgy - tartalmazza a közlemény. A hajótest - az 1953-ban hozzáépített orrot kivéve - még az eredeti, ahogyan a hajóban megtekinthető gőz­gép is. A vízi jármű hossza 62 méter, legnagyobb szélessége 16,5 méter. MTI Ez a gőzhajótípus a 20. században igen elterjedt volt, ma már csak a Rajnán és az Elbán közlekedik Fotó: Kossuthmuzeumhajo.hu UTAZÓ Művészet és virágpompa Több ezer látogatót vonz a Nárciszünnep, a város kiemelt fesztiválja KAPOSVÁR A Kapos folyó két partján épült Kaposvár, a Somogyi-dombságon, a Zselic lankái között. A belvárosi századfordulós épületek, a vendégcsalo­gató kis kávézók, a számos múzeum, képtár, a renge­teg virág elvarázsolja az idelátogatót. A már az első világháború előtt zászlót bontott Szépítő Egye­sület sokat tett a parkosításért, a virágosításért, a villanyosz­lopokra virágtartó kosarakat szereltettek fel, a közterüle­tekre padokat állíttattak. A város 2010-ben elnyerte a Ma­gyarország legszebb főtere és főutcája elismerést, 2017-ben pedig az Európai Virágos Vá­rosok és Falvak versenyén vá­ros kategóriában ezüst minő­sítést szerzett, és megkapta az Európa legszebb főtere díjat. A főtéren álló városháza az itt élők szabadságvágyát is jelképezi. Innen néhány lépésnyire áll országgyűlési Kossuth Lajos szobra. A város egyik legöregebb épületét, a Dorottya házat Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte - előtte áll mellszobra -, ugyanis részt vett itt gróf Széchenyi Ferenc főispáni beiktatásán. Az utca elején újabb szobrot láthatunk, mely Ady Endre - aki felolva­sóestet tartott a szemközti Ko­rona Szállóban - és a kutyáját sétáltató Rippl-Rónai József megismerkedését örökíti meg. A költő Kisvárosok őszi vasár­napja című versét e találkozás ihlette. Bármerre megyünk, mindenütt szökőkutak, dísz­­kutak és szobrok fogadnak bennünket. A pajkos Bohóc játékossága megkapó, mosolyt fakaszt Rippl-Rónai ábrázo­lása csacsifogatával, mely az Arany Oroszlán gyógyszertár - ahol egykor patikussegéd, volt - közelében áll. A Róma-hegyről a művész egy kis öszvérfogattal járt le a városba. A szobor felállí­tását viták kísérték. Ellenzői úgy vélték, méltatlan a meg­jelenítés, mert a festő meg­engedhette volna a hintót. Győzött az ellentábor, mond­ván, Rippl-Rónai tudatosan vállalta a kisvárosi minden­napok egyhangúságát meg­törő, mindenki mástól meg­különböztetni akaró extrém nimbuszát, így széles kalap­ban, alóla kigöndörödő hajjal, választékos öltözetben ülve a kordon irányítja a csacsit. Ked­ves, emberi, szerethető szobor. A festő Párizsban Munká­csy Mihály tanítványa volt, majd szíve hazahúzta szeretett szülővárosába, feleségével, Lazarine Baudrionnal együtt itt telepedett le. Először egy Fő utcai házban laktak, majd megvásárolták az akkor 6 hold 350 négyszögöles Róma-hegyi területet, amelyhez épületek, szőlő, szántó és legelő is tartoz­tak. A villát egy kis tornácos parasztház, istálló, fészerház, pince, méhes, vincellérház is kiegészítette. Az egykori Ró­­ma-villa ma emlékmúzeum és látogatóközpont. Korhű ruhába öltözött fiatal hölgyek és urak tesznek sétát A parkban közel húszezer nárcisz várja, hogy a tavaszi napsugár előcsalogassa virá­gaikat a téli álomból. A város kiemelkedő kulturális feszti­válja a Nárciszünnep. A nárci­szok virágzása általában ápri­lis elejére esik, ehhez igazodik az időpontja. A több ezer lá­togatót vonzó esemény a ka­posvári tavasz megérkeztének hírnöke. Korhű ruhába bújt fiatal hölgyek és urak sétálnak a parkban, miközben felnőttek és gyerekek egyaránt találnak maguknak igényes programo­kat. A városból kisvonattal is fel lehet jutni az ünnep idején a­ festő egykori birodalmába. MAH a parkbanFotók: Müller Anikó Hanga képviselőjük és díszpolgáruk. A pajkos Bohóc játékossága megkapó, mosolyt fakaszt A nárciszok virágzása általában április elejére esik, ehhez igazodik a Nárciszünnep. Ez a kaposvári tavasz megérkeztének hírnöke Középpontban a pálinka GYULA A városban tartják meg Magyarország legna­gyobb pálinkabemutatóját. Az április 24-én kezdődő rendezvényen többek kö­zött az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből ké­szült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat előállí­tó szeszfőzdék szakmai el­ismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel. A Pálinka Show program­ját nemzetközi tapasztala­tok alapján állítják össze. Az eseményen a pálinkás szak­ma meghatározó képvise­lői találkozhatnak a kis- és nagykereskedelmi láncok döntéshozóival, hotel- és ét­teremvezetőkkel, tulajdono­sokkal, illetve közvetlenül a minőségi pálinkákat kereső fogyasztókkal is. A rendezvé­nyen bemutatják Magyaror­szág legjobb pálinkafőzdéit - olvasható a közleményben. Mint írják, Gyuláról in­dult hazánk első és máig is működő legnagyobb pálinka­fesztiválja, amelyhez kapcso­lódóan létrehoztak egy pá­linka- és párlatversenyt is. A kiállítandó pálinkákat és párlatokat előzetes értékelés után Magyarország legjobb pálinkaszakértői, a gasztronó­mia világának jeles képviselői és újságírók bírálják el. Kül­földről érkező párlatok is fo­gyaszthatók lesznek. MTI 2020. FEBRUÁR 26., SZERDA ­ Búcsút intettek a télnek Vasárnap tartották a mohácsi busójárás fő programjait MOHÁCS Vasárnap tartot­ták a mohácsi busójárás fő programjait. A maszkosok dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, a koporsó víz­re bocsátására, valamint az esti máglyagyújtásra több tízezer érdeklődő volt kí­váncsi. Február 20-25. között tartott a télűző, tavaszköszöntő nép­szokás. A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskará­sa gondoskodott a résztvevők szórakoztatásáról. A borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kel­lékekkel, köztük favillákkal. Idén 1750 busó vett részt a programokon kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztat­ták a zord évszakot. Az UNESCO által az em­beriség szellemi kulturális örökségének reprezentatív lis­tájára 2009-ben felvett hagyo­mányőrző farsangi eseményt a helyiek által sokáénak ne­vezett népcsoport honosította meg. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mo­hács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elöl a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokácok ál­ruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik el­menekültek a városból. MTI A busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban búcsúztatták a telet Fotó: MTI

Next