Fejér Megyei Hírlap, 2020. február (65. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-26 / 48. szám
10 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Bibliai témájú bélyegek tárlata DEBRECEN A Magvetés - A Biblia üzenete bélyegeken címmel vasárnaptól látható Kocsis Attila református lelkipásztor időszaki kiállítása a debreceni Nagytemplomban. A tárlaton több mint száz ország bibliai vonatkozású bélyegeit tekinthetik meg az érdeklődők. Kocsis Attila, a Kelet-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat lelkésze gyermekkora óta szenvedélyes gyűjtő, keresztény témájú, a különböző országokban elsőként kiadott karácsonyi bélyegekhez először tizenöt éve jutott hozzá. A kiállításon a többi között megtekinthető a világ első olyan bélyege is, amelyen karácsonyi motívum látható. A bélyeg külön érdekessége, hogy 1943-ban Magyarország adta ki. Kocsis Attila gyűjteményét később bibliai történeteket, igéket, valamint templomokat, kolostorokat ábrázoló bélyegekkel egészítette ki. MTI Vándorkiállítás BUDAPEST Huszonkét alkotó művein keresztül a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját mutatja be az a nemzetközi vándorkiállítás, amely Wittgenstein címmel a minap nyílt az Art Quarter Budapestben. A tárlat útja a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális fővárosi programok keretében a Muzeul de Artában. MTI atogasson el weboldalunkra! ITMI a Fejér megyei ICV L hírportál Nyitva áll a gőzhajó BUDAPEST Visszatért szokásos helyére, a Vigadó térre a Kossuth Múzeumhajó, miután Komáromban esett át a tízévenként szükséges műszaki átvizsgáláson - közölte a Közlekedési Múzeum az MTI-vel. Mint írják, az egyedülállóan jó állapotban fennmaradt gőzhajó ismét várja a látogatókat Budapesten, a Lánchíd közelében. A hajón az utasellátás történetét sínen és vízen bemutató időszaki kiállítás egész tavasszal látogatható, ezt követően egy újabb időszaki tárlat tekinthető meg, amely a fővárosi hajóközlekedés kétszáz évét mutatja be. Az összegzés felidézi, hogy a Kossuth Múzeumhajó 1913- ban épült az újpesti Ganz-Danubius hajógyárban, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. részére. Hosszú évek és többszöri névváltoztatás után 1984-től tartozik a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. Ez a gőzhajótípus a 20. században igen elterjedt volt, de ma már csak a Rajnán és az Elbán közlekedik belőlük néhány muzeális állapotú és célú gőzhajó. A Kossuth Múzeumhajó kuriózum abból a szempontból is, hogy kiállítótérként és vendéglátóhelyként üzemel, miközben maga is a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe tartozó műtárgy - tartalmazza a közlemény. A hajótest - az 1953-ban hozzáépített orrot kivéve - még az eredeti, ahogyan a hajóban megtekinthető gőzgép is. A vízi jármű hossza 62 méter, legnagyobb szélessége 16,5 méter. MTI Ez a gőzhajótípus a 20. században igen elterjedt volt, ma már csak a Rajnán és az Elbán közlekedik Fotó: Kossuthmuzeumhajo.hu UTAZÓ Művészet és virágpompa Több ezer látogatót vonz a Nárciszünnep, a város kiemelt fesztiválja KAPOSVÁR A Kapos folyó két partján épült Kaposvár, a Somogyi-dombságon, a Zselic lankái között. A belvárosi századfordulós épületek, a vendégcsalogató kis kávézók, a számos múzeum, képtár, a rengeteg virág elvarázsolja az idelátogatót. A már az első világháború előtt zászlót bontott Szépítő Egyesület sokat tett a parkosításért, a virágosításért, a villanyoszlopokra virágtartó kosarakat szereltettek fel, a közterületekre padokat állíttattak. A város 2010-ben elnyerte a Magyarország legszebb főtere és főutcája elismerést, 2017-ben pedig az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén város kategóriában ezüst minősítést szerzett, és megkapta az Európa legszebb főtere díjat. A főtéren álló városháza az itt élők szabadságvágyát is jelképezi. Innen néhány lépésnyire áll országgyűlési Kossuth Lajos szobra. A város egyik legöregebb épületét, a Dorottya házat Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte - előtte áll mellszobra -, ugyanis részt vett itt gróf Széchenyi Ferenc főispáni beiktatásán. Az utca elején újabb szobrot láthatunk, mely Ady Endre - aki felolvasóestet tartott a szemközti Korona Szállóban - és a kutyáját sétáltató Rippl-Rónai József megismerkedését örökíti meg. A költő Kisvárosok őszi vasárnapja című versét e találkozás ihlette. Bármerre megyünk, mindenütt szökőkutak, díszkutak és szobrok fogadnak bennünket. A pajkos Bohóc játékossága megkapó, mosolyt fakaszt Rippl-Rónai ábrázolása csacsifogatával, mely az Arany Oroszlán gyógyszertár - ahol egykor patikussegéd, volt - közelében áll. A Róma-hegyről a művész egy kis öszvérfogattal járt le a városba. A szobor felállítását viták kísérték. Ellenzői úgy vélték, méltatlan a megjelenítés, mert a festő megengedhette volna a hintót. Győzött az ellentábor, mondván, Rippl-Rónai tudatosan vállalta a kisvárosi mindennapok egyhangúságát megtörő, mindenki mástól megkülönböztetni akaró extrém nimbuszát, így széles kalapban, alóla kigöndörödő hajjal, választékos öltözetben ülve a kordon irányítja a csacsit. Kedves, emberi, szerethető szobor. A festő Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa volt, majd szíve hazahúzta szeretett szülővárosába, feleségével, Lazarine Baudrionnal együtt itt telepedett le. Először egy Fő utcai házban laktak, majd megvásárolták az akkor 6 hold 350 négyszögöles Róma-hegyi területet, amelyhez épületek, szőlő, szántó és legelő is tartoztak. A villát egy kis tornácos parasztház, istálló, fészerház, pince, méhes, vincellérház is kiegészítette. Az egykori Róma-villa ma emlékmúzeum és látogatóközpont. Korhű ruhába öltözött fiatal hölgyek és urak tesznek sétát A parkban közel húszezer nárcisz várja, hogy a tavaszi napsugár előcsalogassa virágaikat a téli álomból. A város kiemelkedő kulturális fesztiválja a Nárciszünnep. A nárciszok virágzása általában április elejére esik, ehhez igazodik az időpontja. A több ezer látogatót vonzó esemény a kaposvári tavasz megérkeztének hírnöke. Korhű ruhába bújt fiatal hölgyek és urak sétálnak a parkban, miközben felnőttek és gyerekek egyaránt találnak maguknak igényes programokat. A városból kisvonattal is fel lehet jutni az ünnep idején a festő egykori birodalmába. MAH a parkbanFotók: Müller Anikó Hanga képviselőjük és díszpolgáruk. A pajkos Bohóc játékossága megkapó, mosolyt fakaszt A nárciszok virágzása általában április elejére esik, ehhez igazodik a Nárciszünnep. Ez a kaposvári tavasz megérkeztének hírnöke Középpontban a pálinka GYULA A városban tartják meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját. Az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat előállító szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel. A Pálinka Show programját nemzetközi tapasztalatok alapján állítják össze. Az eseményen a pálinkás szakma meghatározó képviselői találkozhatnak a kis- és nagykereskedelmi láncok döntéshozóival, hotel- és étteremvezetőkkel, tulajdonosokkal, illetve közvetlenül a minőségi pálinkákat kereső fogyasztókkal is. A rendezvényen bemutatják Magyarország legjobb pálinkafőzdéit - olvasható a közleményben. Mint írják, Gyuláról indult hazánk első és máig is működő legnagyobb pálinkafesztiválja, amelyhez kapcsolódóan létrehoztak egy pálinka- és párlatversenyt is. A kiállítandó pálinkákat és párlatokat előzetes értékelés után Magyarország legjobb pálinkaszakértői, a gasztronómia világának jeles képviselői és újságírók bírálják el. Külföldről érkező párlatok is fogyaszthatók lesznek. MTI 2020. FEBRUÁR 26., SZERDA Búcsút intettek a télnek Vasárnap tartották a mohácsi busójárás fő programjait MOHÁCS Vasárnap tartották a mohácsi busójárás fő programjait. A maszkosok dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, a koporsó vízre bocsátására, valamint az esti máglyagyújtásra több tízezer érdeklődő volt kíváncsi. Február 20-25. között tartott a télűző, tavaszköszöntő népszokás. A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodott a résztvevők szórakoztatásáról. A borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal. Idén 1750 busó vett részt a programokon kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztatták a zord évszakot. Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző farsangi eseményt a helyiek által sokáénak nevezett népcsoport honosította meg. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elöl a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokácok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik elmenekültek a városból. MTI A busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban búcsúztatták a telet Fotó: MTI