Fejér Megyei Hírlap, 2021. január (66. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-20 / 16. szám

10 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Megzenésített költemények DEBRECEN Dalban csen­dülnek fel a magyar köl­tészet nagyjainak versei a magyar kultúra napján a debreceni Csokonai Szín­ház műsorában, amelyet a felújítás alatt lévő, már a vakolatig lecsupaszított épületben rögzítettek - kö­zölte a színház sajtószolgá­lata az MTI-vel. Közlemé­nyük szerint Újhelyi Kinga és zenésztársai a hideggel dacolva egy estére visz­­szaköltöztek a történelmi épületbe a Gyöngykoszorú című koncert hét versdalá­nak rögzítésére. A felvételt, amelyen Vörösmarty Mi­hály, Csokonai Vitéz Mi­hály, Petőfi Sándor, Kosz­tolányi Dezső, Pilinszky János, Kányádi Sándor és Janus Pannonius egy-egy költeményének megzenésí­tett változata hangzik el, ja­nuár 22-én 19 órakor teszi elérhetővé közösségi olda­lán a színház. MTI Online koncert BUDAPEST Online játssza a legnagyobb magyar ze­neszerzők műveit a MÁV Szimfonikus Zenekar, a magyar kultúra napjá­nak előestéjén, január 21- én Kodály, Liszt és Bar­tók kompozícióit hallhatja a közönség - közölte a ze­nekar az MTI-vel. A pó­diumon két Kossuth-díjas művész is szerepelni fog, Balázs János zongoramű­vész és Kovács János kar­mester. A MÁV Szimfo­nikus Zenekar 2020-ban ünnepelte alapításának 75. évfordulóját, a jubileum al­kalmából tervezett hang­versenyek azonban nem valósulhattak meg a koro­­navírus-járvány miatt. MTI UTAZÓ 2021. JANUÁR 20., SZERDA Túra az emlékhelyek között Kocsis Katalin útmutatása által új tartalommal gazdagodnak a házak NAGYKANIZSA Sterneck Zsigmond, Balla János és a Szent Ilona Leányklub zenekara. A felsorolt mu­zsikusok és társaságok nemcsak szűkebb pátriá­juk, Nagykanizsa, hanem az ország zenei életében is nyomot hagytak. Kocsis Katalin nyugalmazott zenei könyvtáros újabb értékek között kalauzolja el az ol­vasókat. A zenei emlékhelyek felkuta­tásában évtizedek óta élen jár Kocsis Katalin, akinek útmu­tatásait követve szinte minden ház új tartalommal gazdago­dik. Lapunk egyedülálló „ze­nélő házak” sorozatában há­rom egészen érdekes helyszínt tár fel. Első utunk a belvárosi Ady utca 5. szám alá vezetett, ahol egy szerény kis föld­szinti lakásban élt Sterneck Zsigmond muzsikus, gordon­kaművész. - Zágrábban végezte el a zeneakadémiát - folytatta Katalin.­­ Húszas évei elején, 1882 körül költözött Nagyka­nizsára. Több rokona élt itt, ta­lán azért választotta lakhelyé­ül városunkat. Szeretetreméltó és bohém ember volt: aggle­gény, furcsán bicegő járással, nagy bajusszal, aki magánze­netanárként kereste a kenyerét. Oktatott szinte minden hang­szert, mert annyira sokoldalú muzsikus volt. Azért előfor­dult, hogy nem boldogult va­lakivel. Ilyen volt a gimnazista Fejtő Ferenc, aki apja kívánsá­gára járt a mesterhez gordon­­kázni az 1920-as évek elején. Stemeck észrevette, hogy a fiúnak, bár rajong a zenéért, nincs hozzá tehetsége. Festőre hatással volt a nem mindenna­pi gondolkodású tanár, alak­ját később érzékenységgel és szemléletességgel idézte fel emlékirataiban. Innen néhány perces sétá­val érkeztünk az Erzsébet tér 14. számú épülethez, melyet ma jazz-zenészek nagyméretű fényképei díszítenek. Azon­ban van az épületnek más ze­nei vonatkozása is. Az 1910 utáni három évtizedben ebben a házban élt és praktizált Bal­la János, Nagykanizsa kitűnő orvosa és „házi” zongoramű­vésze.­­ Zongoristatehetsége már gimnazista korában, az 1890- es években is kitűnt, amelyet egyetemista korában tovább fejlesztett - meséli tovább Kocsis Katalin. - Nem vá­lasztotta hivatásának a zenét, de tudása, technikája, zenei intelligenciája igazi művészre vallott. Rendszeresen előfor­dult, hogy ő kísérte zongorán a városba látogató művészeket, például Palló Imrét és Anday Piroskát. Hosszas betegség után fiatalon, 48 éves korában érte a halál. A teret elhagyva a Rozgo­­nyi utca 7. szám alatti háznál fejeződött be a túra. Katalin kutatásai alapján az épület 1912-ben szabadkőműves­székháznak épült, majd a szer­vezet betiltása után az egyház kapta meg, a Szociális Misz­­sziótársulat néven működő női szerzeteskongregáció. Karita­tív, szociális tevékenységeket végeztek. Ezek egyike a város fiatal katolikus lányait össze-A város fiatal katolikus lányait fogta össze a Szent Ilona Leányklub fogó Szent Ilona Leányklub működtetése volt, amelynek keretében alakult meg 1929- ben a megye - sőt lehet, hogy az ország­­ egyetlen női zene­kara. Csupán a karnagyuk volt férfi, Arnberger Rudolf. Egy 1935-ben készült fényképen 15 tag látható. A zenekar vonós­­zenekar volt, amelyet harmó­nium, zongora és dobfelsze­relés egészített ki. 1934-ben a budapesti Vigadóban léptek fel, a Missziótársulat országos konferenciáján. BB Kocsis Katalin az Ady utca 5. szám alatti ház előtt Fotók: ZH Most jazzfotók ékesítik az Erzsébet téri ház homlokzatát, viszont az egyik lakásban Balla János orvos és zenész alkotott Rendhagyó módon készülnek a farsangra BUDAPEST Idén a járvány­helyzetre való tekintettel online Mackófarsangot szervez a Fővárosi Állat- és Növénykert. Január 30-tól február 2-ig sok medvés tartalommal, letölthető családi foglalkoztatóval, kisfilmmel, valamint élő bejelentkezéssel várják az érdeklődőket, mely során az is kiderül, meglátja-e a medve az árnyékát. A Fővárosi Állat- és Növény­kert éves programfüzetében az egyik legkorábbi jeles esemény a Mackófarsang. A többnapos rendezvény min­dig február másodikához kap­csolódik, hiszen a népi időjós­lás hagyománya szerint a tél hosszára abból lehet következ­tetni, hogy ezen a napon meg­­látja-e a medve az árnyékát. Az idei Mackófarsangot azonban nem tudják a szokott módon megtartani, hiszen a koronavírus-járvány miatt sok más létesítményhez hasonlóan az állatkerteknek is zárva kell tartaniuk. Ez alkalommal online Mackófarsangra készülnek. Január 30-tól egészen feb­ruár 2-ig több, a medvékhez kapcsolódó tartalmat tesznek közzé, egyebek mellett kisfil­­met, letölthető családi foglal­koztatófüzetet és más érde­kességeket. Emellett élőben is jelentkeznek, hogy mindenki megnézhesse, van-e árnyéka a medvének. NA Az állatkert élőben is jelentkezik, hogy mindenki megnézhesse, va­jon lesz-e árnyéka a medvének Fotó: állatkert További izgalmas hírekért látogasson el ide: FEOL.hu Kóborló farkas bukkant fel a Börzsönyben BÖRZSÖNY A Börzsöny­ben a hiúzok mellett időről időre néhány kóborló far­kas is felbukkan. A nagy­ragadozók nyomainak megfigyelésére a tél a leg­megfelelőbb időszak - írja a dunaipoly.hu. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának munkatár­sai vasárnap a farkas nyomá­ban jártak, mely alkalmi ven­dég a Börzsöny területén. A fokozottan védett nagyragado­zók jelenléte természetvédel­mi szempontból mindenkép­pen pozitív, hiszen elősegíti az erdei ökoszisztéma természe­tes folyamatait. A faj védelme szempontjából kiemelt fontos­ságú feladat, hogy felmérjék előfordulásának pontos terü­leteit. A farkas nyomai legin­kább egy nagyobb kutyáéra emlékeztetnek, azonban szak­értő szemek számára egyér­telműen megállapítható a kü­lönbség. A farkas lábnyomai valami­vel nagyobbak, hosszúkásab­­bak, mint a kutyáéi. A kifejlett farkas mancsnyomainak hosz­­sza 10-13 centiméter, szélessé­ge pedig 7-9 centiméter. NA Kötet a kézművességről Betekintést nyújtanak a műhelyek mindennapjaiba BUDAPEST A magyar népi kézműves örökség alko­tóműhelyeit bemutató ki­advány jelent meg a Népi Kézműves Alkotóházak Or­szágos Egyesülete gondo­zásában - közölte a szer­vezet az MTI-vel. A közlemény szerint a kötet bemutatja az országszerte mű­ködő alkotóházakat, műhely­galériákat és nyitott műhelye­ket, azok történetét és az ott működő közösségek tevékeny­ségét. A kötettel a szervezet szeretné minél szélesebb kör­ben felkelteni az érdeklődést a magyarság tárgyi anyanyelvét továbbvivő népi kézművesség iránt. A Népi Kézműves Örök­ségünk Alkotóműhelyei című kiadvány az egyesület tag­jainak országszerte működő alkotóhelyein, az egyesület honlapján (ahazak.hu), vala­mint a megyei jogú városok Tourinform-irodáiban is elér­hető lesz. A kötetet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a Csoóri Sándor Program támogatta. A Népi Kézműves Alko­tóházak Országos Egyesülete 2011-ben létrejött civil szerve­zet, legfőbb célja, hogy hozzá­járuljon a hagyományos népi kézműves alkotóműhelyek lét­rejöttéhez, fejlesztéséhez, tevé­kenységük népszerűsítéséhez - írja a közlemény. MTI Szeretnék felkelteni az érdeklődést a népi kézművesség iránt Fotó: Pixabar

Next