Fejér Megyei Hírlap, 2021. január (66. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-13 / 10. szám
2021. JANUÁR 13., SZERDA Ismét Csokonairól és Alcsútról Újabb érdekes dokumentum került nyilvánosságra a híres költő családjáról LUKÁCS LÁSZLÓ____________ szerkesztoseg@fmh.hu FMH-INFORMÁCIÓ A Fejér Megyei Hírlap 2018. november 20-ai számában írtam, hogy koszorús költőnk, Csokonai Vitéz Mihály nem lehetett Fehérváré. Nagyapja, Csokonai László Alcsúton volt református lelkész, apja, Csokonai József seborvos, borbély nem telepedhetett le Székesfehérváron, mivel az 1703-ban visszanyert szabad királyi városi kiváltságlevél előírása szerint fehérvári polgár csak római katolikus vallású lehetett. Debrecenben, a kálvinista Rómában viszont a polgárjog megszerzésénél a reformátusok élveztek előnyt. Csokonai József ezért telepedett le Debrecenben, ahol 1773-ban megszületett fia, Csokonai Vitéz Mihály, aki így lett Debrecené. Feltételeztem, hogy Csokonai László tiszteletes síremléke talán áll még az alcsúti temetőben, hogy nevét őrzi a halotti anyakönyv 1762. évi bejegyzése. Két év múltán kaptam választ kérdéseimre Komáromi János - sokáig az alcsúti gyülekezet gondnoka - segítségével, akihez régi ismeretség fűz. Felhívta a figyelmemet, hogy Csokonai László halotti anyakönyvi bejegyzését hiába keressük: két évvel halála után, 1764-ben leégett az alcsúti paplak, az iratok, anyakönyvek megsemmisültek. Új anyakönyveket kezdtek, de csak az 1762-1763-ban születetteket írták be visszamenőleg. Új halotti anyakönyvük csak 1792-ben kezdődik. Viszont az alcsúti református egyház I. számú anyakönyvének 29. oldalán található egy bejegyzés a Csokonai családról, amelyet Mészöly Győző lelkész írt 1906-ban. Komáromi Jánosné volt szíves lefotózni és megküldeni a bejegyzést, amely így hangzik: „Csokonay V. Mihály nagyatyja Csokonay László (neje Angyal Zsuzsánna.) Pápán majd külföldön tanult. 1700 évek elején Győrben tanitoskodott, onnan ment 1709 évben Ácsra papnak, innen Győrbe ment papnak majd Kömlődre, 1753 évben Alcsúton praedikátor, itt halt meg 1762ik év őszén. Hihetőleg a régi sirkertben jelenleg a lelkész kertjében a hegyen diófák alatt alusza álmát. Alcsuth 1906 Aprilban Mészöly Győző ref. lelkész Csokonai V. Mihály atyja Cs. József meghalt 38 éves korában 1794 február 17 tehát 1756-ban született Alcsúthon (Csokonai Lapok 1906 Mart 1. szám) Mészöly” Mészöly Győző közel fél évszázadig, 1878 és 1926 között szolgált Alcsúton. Megírta a gyülekezet történetét. Anyakönyvi bejegyzésének adatait Csokonai László pályájáról lel-Csokonai József családjáról halotti búcsúztató versében is megemlékeztek késztársaitól kaphatta, akik a századelőn Csokonai tiszteletes késői utódai voltak szolgálati helyein. Külföldi tanulmányainak helyszínét nem ismerjük. Pataky László győri lelkész 1973-ban közölt levéltári kutatásai szerint: „Csokonai László 1726-ban valószínűleg a győri egyházban folytatott tanítóskodás után az akkori tatai egyházmegye egyik legnagyobb gyülekezetébe, Ácsra került prédikátornak. Itt 17 évig működött... A győriek 1743 márciusában hívták el prédikátornak... Mária Terézia 1749. március 14-én a helytartótanács útján elrendelte, hogy a városi tanács azonnal szüntesse meg a két protestáns egyház »jogtalanná« vált vallásgyakorlatát... A városi tanács által elűzött Komáromi Pál Győrszemerén húzta meg magát, Csokonai László pedig előbb Kömlődre, onnan pedig Alcsútra került lelkésznek... Csokonai László életét továbbra is figyelemmel kísérte a győri és az ácsi egyház. Az ácsi gyülekezet Győrből való elűzetése után három ízben is küldött neki nagyobb összegű segélyt, a győri egyház pedig 1760-ban segélyt küldött József fiának. Mindez a szeretet jele volt.” Mészöly Győző adatait a Pataky László által vázolt pályakép megerősíti, pontosítja. Viszont nem fogadhatjuk el a bejegyzés végén fiára, Csokonai Józsefre vonatkozó hibás adatait: születési idejéről, szülőhelyéről és halálának évéről. Mészöly tiszteletes bejegyzéséből kiderül: ismerte a Debrecenben kiadott Csokonai Lapokat. Ebben az 1906. évi 5. füzetben Szabó Zsigmond református lelkész közleményében olvashatta: „A költő apja nem Győrszigetben (ahol nem volt anyaegyházunk), hanem Győrött született 1747. szept. 25-én, amint az anyakönyvi bejegyzés tanúsítja.” Pataky László 1973-ban a győri református egyház anyakönyvéből ezt is közölte: „Tiszteletes Csokonai László Prédikátor úr fia József 1747. szeptember 25.” Keresztszülője volt Komáromi Pál tiszteletes (Csokonai László elöljárója) és még tizenhat személy. Mészöly Győző Csokonai Józsefre vonatkozó hibás bejegyzését felfokozott lokálpatriotizmusával magyarázhatjuk, ami elvonta figyelmét. Csokonai József családjáról, életútjáról halotti búcsúztató versében is megemlékeztek: Itt van Csokonai Jóseffnek a hült teste Harmintznyolcz esztendők után lett eleste Csokonai László volt neve atyjának Tartván Győr várossá praedikátorának Édes Szülő Anyja volt Angyal Susánna Az is ez is megholt s megy fia utánra Csokonai László tiszteletes sírja azért került a lelkész kertjébe, mert országos rendeletre a XVIII. század második felében a templomok körüli temetkezést megtiltották, új sírkertet kellett nyitni a települések határában. Ez Alcsúton is megtörtént, a felszámolt régi temetőből egy részt a lelkész kertjéhez csatoltak, ahol a helyiek emlékezete szerint a templomhoz közel temették el Csokonai Lászlót. Nincs feljegyzés arról, hogy a tiszteletes asszony, Csokonai Lászlóné Angyal Zsuzsánna mellette nyugszik-e a diófák árnyékában. Hálával tartozunk a későbbi szolgatársnak, Mészöly Győzőnek, hogy a költő Alcsúton szolgáló nagyapja emlékét a szóbeli hagyományból átmentette az írásbeliségbe, így az nem hullott ki az emlékezet rostáján. Csokonai Vitéz Mihály több ízben időzött Bicskén Kovács Sámuel református rektortanító vendégeként a városban Fotó: Pesti Tamás (archív) Zrínyi-szobor SZÉKESFEHÉRVÁR Remélhetően lezárja a belvárosi szobor körül kialakult polémiát a levéltári kutatás során előkerült eredeti tervrajz, amelynek vázlatán egyértelműen szerepel a költő és hadtudós szobrának felirata. Négyesi Lajos, a Szent István Király Múzeum tudományos igazgatóhelyettese először lapunkkal közölte, a Zrínyi-szobor azonosításának fontos dokumentumát találta meg a Városi Levéltár és Kutatóintézetben a múlt héten. A városi levéltárban Csurgai Horváth József igazgató úrral megnéztük a vitézi székház 1938-ban készült terveit. Mint ismert, az épületet a város főépítésze, Schmidl Ferenc tervezte. A tervek Ohmann Béla szobrászművész közreműködésével és tudomásával készültek, melyeken két szobor is szerepel. Egy Hungáriát szimbolizáló pajzsos nőalak és egy köpenyes, szablyás férfialak. Ez utóbbiban felismerhető a Zrínyi-szobor. Azonban a levéltár kutatótermében a tervrajzokat átnézve erre nem találtam bizonyítékot. A biztonság kedvéért a fontosabb részletekről készítettem néhány felvételt a telefonommal. A következő nap délelőttjén, amikor megnéztem a képeket, és több részletet felnagyítottam, akkor ért a meglepetés: a szoborvázlat talapzatán ott van a Zrínyi felirat - tájékoztatott bennünket Négyesi Lajos. A Zrínyi család történetének kutatója ezt követően jutott arra az elhatározásra, hogy levélben fordul Székesfehérvár polgármesteréhez, Cser-Palkovics Andráshoz. Ugyanis korábbi javaslatát elutasították azzal, hogy nem indokolt a szobor nevének megváltoztatása - a jelenlegi névtábla szerint. A MAGYAR VITÉZ -, viszont ha sikerül bizonyítani, akkor megfontolandó ennek a tényét feltüntetni rajta. A polgármesternek január 11-én elküldött levelében Négyesi a döntő bizonyítékkal együtt összegezte tényszerű, bizonyító erejű megállapításait a szoborról (lásd korábbi cikkeink), egyben a következőt kérte: „A leírt tények alapján kérem Polgármester urat, hogy intézkedjen a téves elnevezést is hibásan tartalmazó névtábla eltávolításáról és az alkotás fehér kőanyagához illő táblán a szobor eredeti nevének, Zrínyi Miklós költő és hadvezérnek a feltüntetéséről. A szobor neve körül kialakult polémia mutatja, hogy erre azért is szükség van, hogy a jövőben senki ne nevezhesse át önkényesen Zrínyi Miklós szobrát, még akkor sem, ha ezt »szakértők« érvekkel igyekeznek alátámasztani.” Négyesi Lajosnak a szoborral kapcsolatos kutatásait remélhetően a város vezetése is megfelelően fogadja, s arról rövidesen tudósíthatunk. A döntést segíthetik a következő vélemények, a kutatást más forrásból is alátámasztó információk. Bándy Márta, a vitézi székház tervezőjének, Schmidl Ferencnek az unokája nagyapja révén korán megismerte Ohmann Béla nevét és alkotásait. Ugyanis az építész és a szobrász között nemcsak munkakapcsolat volt, hanem jó személyes kapcsolat is kialakult. Megkeresésünkre a következőként vélekedett a szoborral kapcsolatos érvekről és bizonyítékokról: „Nagyon meggyőzők, azon csodálkozom, eddig miért nem tűnt fel senkinek, mit keres a penna egy közvitéz kezében. Gratulálok Négyesi Lajosnak a felfedezéséhez, örülök, hogy ezzel is gazdagította szeretett városunkat.” Tüskés Anna művészet- és irodalomtörténész több tanulmányának és előadásának is témája Zrínyi Miklós költő és hadvezér képzőművészeti ábrázolása. A témakör szakértőjeként a következő választ adta: „Négyesi Lajos felfedezésének az a jelentősége, hogy azonosítani tudta a Zrínyi-szobrot Fehérváron.” Tüskés Anna egyben egy újabb forrásművet is megjelöl: Zrínyi székesfehérvári szobrát említi Gádor Endre 1955-ben kiadott könyvében. Gádor Endre sem tévedhetett Ohmann Béla Zrínyi-szobrával kapcsolatban, hiszen nemcsak szobrászművész, de művészettörténész is volt, több könyve jelent meg szobrokról. Végül, de nem utolsósorban idézzük Görög Istvánnak, a pákozdi katonai emlékpark ügyvezetőjének közlését korai emlékéről. A nyugállományú ezredes ma is emlékszik rá, hogy általános iskolai tanárnője, Bozsóné az 1960-as években Zrínyi szobraként mutatta meg a vitézi székház épületszobrát, amikor a helyismereti szakkörön a város szobraival ismertette meg őt és diáktársait. TÓTH SÁNDOR : bizonyíték a tervrajzon Az eredeti rajz Fotó: levéltár Schmidl Ferenc és Ohmann Béla egy korabeli fotónFotó: archív MAGAZIN További izgalmas hírekért látogasson el ide. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 13