Fejér Megyei Hírlap, 2021. július (66. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-19 / 165. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Tehetséges tanulóknak MÓRA város önkormány­zata 2015-ben alapítot­ta a nappali felsőoktatás­ban tanuló, jó tanulmányi eredményű, szociálisan hátrányos helyzetű, móri állandó lakhelyű fiatalokat segítő ösztöndíjat. A kérel­meket a hallgatók minden év szeptember 15. napjá­ig nyújthatják be levélben, vagy a Polgármesteri Hi­vatal Humánügyi Irodájá­ba adhatják be személye­sen. Az adatlap letölthető a város honlapjáról. A ké­relmeket az Oktatási, Kul­turális és Sport Bizottság bírálja el, minden év októ­ber 5-ig. FMH Körözték a férfit, elfogták FMH-INFORMÁCIÓ A járőrök Székesfehérváron, a Dózsa György úton el­lenőriztek egy 23 éves he­lyi lakost. Az egyenruhá­sok megállapították, hogy a Székesfehérvári Tör­vényszék Büntetés-végre­­hajtási Csoportja, valamint a Székesfehérvári Járás­­bíróság­­ is a körözését ren­delte el, mivel a rá kisza­bott büntetést csak részben teljesítette. A rendőrök a férfit elfogták és a kijelölt büntetés-végrehajtási inté­zetbe kísérték. FMH/STR Ingyenes kertmozi Adán ABA Szombat este meg­tartották Adán a szabadté­ri ingyenes kertmozi első előadását. Az első film, amelynek címe Emma, egy romantikus, kosztümös vígjáték volt. A mozirajon­gókat ezt követően augusz­tus 7-én és 14-én is várják az Abai Kertmoziban! A filmeket ingyenesen lehet megtekinteni. A helyszínen büfé is működik, s mivel este van a filmvetítés, pu­lóvert érdemes vinni a biz­tonság kedvéért. FMH r KRÓNIKA Borversek, bordalok és magyar sorsok Meleg Vilmos: „Kötelességem Nagyváradon maradni" SZLVE SÁNDOR______________ sze­rkesztoseg@f­m­h. Fi­u PÁKOZD A Katonai Emlék­parkban irodalmi borestet rendeztek, ahiol versek, da­lok, nóták h­angzottak el a magyar borról és a magyar sorsról. Nagyváradról érkezett a két előadó, Meleg Vilmos és Molnár Julianna színművész. Ők egyébként „hazajárók” Pákozdra, eddig a magyar irodalom szépségét mutatták be rendre versekkel, most vi­dám témát hoztak magukkal, vidám estre készültek. Meleg Vilmos és Molnár Julianna Erdély szülöttei, ott élnek és dolgoznak a megszüntetés ha­tárán álló magyar színházban. Sokan áttelepültek már onnan, ők maradtak. Miért? - Amikor megadatott a lehetőség - ami 1986-ig szó­ba sem kerülhetett -, sokan átlépték a határt. Akkor kije­lentettem: én leszek az utolsó, aki színészként, magyar szí­nészként, nagyváradi ember­ként elhagyom a várost. Kö­telességem ott maradni, amíg kiejthetem a számon a magyar szót. Ehhez tartom magam, ugyanakkor nem ítélek el sen­kit, aki másként tesz, hiszen mindenki a saját sorsát tudja - mondta Vilmos. - Nem jöhetek el onnan, ott lettem színész, a hivatá­som ez, miként az is, hogy a magyar szót fenntartsam, a magyar szót képviseljem, se­gítsem megtartani. Úgy érez­tem, hogy ott a helyem, mert ott ismernek, szeretnek, elfo­gadnak, ott van hát a külde­tésem. Nem bántam meg ezt és valójában - amíg a kérdést most nekem szegezte - eszem­be sem jutott, hogy el kellene onnan jönnöm - így Julianna. De most itt voltak, és fer­geteges esttel jutalmazták meg a sokaságot, akik kíván­csiak voltak rájuk. Zuhogtak a versek, hát persze. Volt mi­ből válogatni, hiszen a leg­jelentősebb költőink írtak a korról. A színésztől hallottuk a verseket, elmondta, elját­szotta: Arany János, Petőfi Legjelentősebb költőink gondolatait hozták Pákozdra Sándor, Ady Endre, Vörös­marty Mihály, Csokonai Vi­téz Mihály remekműveit, a többi között ezek hangzottak el, mosolyt csalva az arcokra. Felváltva szólt próza és dal, Vilmos verseit követték Ju­lianna dalai, nótái, mulatós énekei, rövidest zúgott, vele együtt énekelt a publikum, az önkéntes kórus, önkéntelen tapssal kísérve a dalt. Vil­mos csókolta a Csikóbőrös kulacsocskát, Julianna ének­be merülten dalolta az Isten mondta: Noé fia című dalt („Isten mondja: Noé, fiam, Noé, Kóstoljuk meg, hogy a levi jó-é! Noé mondja: Iszom reggel óta, Gyere, pajtás, van még a hordóba!” - a többi kö­zött. Zárásként mellbe vágott Ady: Az ős Kaján verse. Az est végén stílusosan a Csordás-Nagy pince boraiból kóstolhatott, aki akart. Káprázatos bordal-borvers estet produkált Pákozdon Meleg Vilmos és Molnár Júlia Fotó: Silye Sándor További izgalmas hírekért látogasson el ide:F­EOL.hu Hirdetés-MEGJELENT A MINDMEGETTE MAGAZIN LEGÚJABB SZÁMA! Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online a www.lapcentrum.hu/mindmegette oldalon! Mesék orgonán Rákász Gergelytől KÁPOLNÁSNYÉK Rákász Gergely koncertorgonis­ta olyan előadást hozott a Velencei-tóra, amely a klasszikus zenét ötvözte a show és a performance elemeivel. Rákász Gergely nem az a faj­ta művész, aki a magaslatok­ból szól le a közönséghez, hogy megértesse a 21. századi lélek­kel Bach, Beethoven, Vivaldi, Strauss és társai mondanivaló­ját, eltartott kisujjal bűvölve az orgona billentyűzetét. Ezt az Orgona urai „Kastély különki­adás” címet viselő „látványhang­versenyén” azonnal érezhette a közönség, amikor a barokk vilá­got idéző lédik fogadták a beté­rőket a Halász-kastély kertjében. A magával ragadó miliő - a víz alatti rózsadíszekkel, a kastély­park hangulattal, csipkékkel, su­sogó uszályokkal, legyező mögé bújó kisasszonyokkal -, a mű­veket felkonferáló történetek, a látványos artista performance, úgy fest, mind a ,körítés’ része, amely felejthetetlenné teszi a Rákász Gergely-féle koncerte­ket. A közvetlen show-man stí­lussal megáldott zenész művészi hajlamai persze nem véletlenek: édesapja kántor és villamosmér­nök, de édesanyjától is sokat ta­nult a zenéről, tekintve, hogy he­gedűn játszott. A szombat esti kápolnásnyé­­ki koncert igazi stand up-orgo­­na-előadás volt, amely Strauss Kék Duna keringőjével kezdő­dött. Sőt, mi több, egy magyar költő­­ a bajai Isidor Beck - verséből származó „a szép kék Dunánál” című sorára utaló bé­csi legenda történetével. Ennek lényege Gergely szerint az a ro­mantikus felhangú feltételezés, mely szerint a szerelmesek kék­nek látják az egyébként szürke Duna vizét. Szerinte ez „sza­kítópróba”, vagyis ha kéknek látja a pár a Dunát, akkor még lángol a szerelem. Az előadó persze azt mondja, ez badar­ság, ő bizony látta Bécsnél a Dunát szerelmesen és nem sze­relmesen is, ugyanolyan szür­ke volt. Ellenben - tette hozzá - Magyarországon mégis min­dig kéknek látja... Hát ilyen és ehhez hasonló történetekkel fűszerezte a művész az előadá­sát, melynek egyik különleges fénypontja a még gyermek, de tüneményesen tehetséges kis­­hölgy műsorvezető társa volt, valamint az az ezüst élő szo­borpár, akik artista perfor­­mance-szal fűszerezték meg az előadást. STR Érdekes történetekkel fűszerezte a műsort Rákász Gergely Fotó: STR 2021. JÚLIUS 19., HÉTFŐ In memóriám Takácsi-Nagy József (1929-2021) Családja a nevezetes fe­hérvári polgárok közé tartozott. Édesapja, Ta­­kácsi-Nagy Loránd híres nevezetes patikát működ­tetett Székesfehérváron. A család sorsa követte a tipikus közép-európai hullámzást. A polgári jó­lét után, 1945-ben bom­batalálat érte lakásukat és patikájukat, majd új­rakezdés után 1948-ban államosítás és kitelepítés következett a 9 tagú csa­lád életében. Nagy nél­külözések, éhezés és fá­­zás közepette végezte el az egyetemet a négy fiú. Takácsi-Nagy József 1954-ben Budapesten diplomázott. Egész éle­tében Székesfehérvá­ron dolgozott. Életének 93 esztendejéből 57-et töltött szolgálatban. Fe­hérváron előbb körzeti orvosként, üzemorvos­ként, 1957-1993 között pedig a Szent György Kórház belgyógyászatán dolgozott, 1985-től, mint osztályvezető főorvos. Később a kórház szakam­bulanciáin, az Országos Papi Otthonban és a sár­bogárdi rendelőintézet­ben folytatta gyógyító munkáját. Klasszikus belgyó­gyász volt, a nagy tu­dású kórházi orvosok egyik utolsó képviselője. Ő szervezte meg egész Fejér megyében a diétás hálózatot. Nagy hírű praktizőr hírében állt, aki meg tudta gyógyítani az embereket. Kedvelt orvos­ volt, sokan neki köszön­hették gyógyulásukat. Kis orvosi táskájával jellegzetes és emlékeze­tes figurája volt a város­nak. Számos kitüntetés és elismerés birtokosa, legutóbb 90 éves köszön­tése kapcsán élvezhettük derűs személyiségét és hallhattuk bölcs meg­jegyzéseit. Nagy baráti társaságuk volt és példás családi éle­tet élt, két gyermeke kö­zül Nóra lánya üzemgaz­dász, Zoltán fia jó hírű onkológus és sugárterápi­ás orvos lett Budapesten, az Onkológiai Intézetben. Három unokája van. A Magyar Orvosi Ka­mara és a Szent György Egyetemi Oktató kórház gyógyító közössége nevé­ben búcsúzom Tőle. Ama nemes harcot meghar­colta, futását elvégezte, a hitet megtartotta. Isten Veled, nyugodj békében! Altorjay András

Next