Fejér Megyei Könyvtáros, 1978 (18. évfolyam, 1. szám)
1978-10-02 / 1. szám
rendezvényekre elmenjen. Annál is inkább, mivel a nyáron barátságos és kellemesen hűvös könyvtár télen is hűvös, sőt dermesztően hideg. Paksi atomerőmű. A kettő ma már elválaszthatatlanul él bennünk. Megnéztük az épülő új városrészt, amelynek izgalmasan fogalmazott, új épületei már messziről hívogatják a Paksra érkezőket. Láttuk az épülő 3 600 m" alapterületű Munkásművelődési Központot, mely november 7-re kerül átadásra. Ennek az alapterületnek az 1/3-a könyvtár lesz, C típusú, 3 könyvtárossal. De térjünk vissza a zsinagógából 1967-ben átalakított, jelenlegi könyvtárhoz! A végtelenül kedves könyvtárvezetőnő és munkatársai igyekeztek mindent megmutatni nekünk és mindenről beszélni, ami bennünket érdekelt, így szó került a statisztikai fegyelemről is. Sajnos, még a közelmúltban is volt nem egy olyan könyvtáruk ( 12 község 32 kölcsönző egysége tartozik hozzájuk) , ahol fiktív olvasók terhelték a beiratkozási naplót. Szigorúan kézbevették ezt a dolgot, így az előző évekhez mérten 1977-ben visszaesett az olvasók száma. De azok, akik ma a beiratkozási naplóban szerepelnek, valóban tényleges olvasói, használói a paksi és a többi járásbeli könyvtárnak. Hallottunk arról, hogy szintén az elmúlt években a rendezvények túltengése jellemezte munkájukat. Tudják, hogy a könyvtári munkának kell előtérbe kerülnie a rendezvénysorozatokkal szemben. A múlt századbeli zsinagógából átalakított könyvtárban, melynek alapterülete 750 mm, sok a holt tér, az épület belső terét ugyanis nem bontották meg. Állományegysége 46 ezer, ebből kb. 600 hanglemez, 1000 diafilm. Könyvbeszerzési keretük 124 ezer forint, amely típusú könyvtárat tekintve — minimum. Tizenhárom munkatárs dolgozik a könyvtárban, többségük szakképzett. Gyermekkönyvtáruk 7 ezer kötetes, az általános iskolai tanulók 60,4 %-a beiratkozott olvasójuk. A könyvtár állományánál témabontást alkalmaznak, nem is foglalkoznak a gondolattal, hogy esetleg betűrendbe sorolják. Olvasótermükben elcsodálkoztunk kiterjedt katalógushálózatukon. Építenek betűrendes, tárgyszó-, szak-, helytörténeti és sorozati katalógust. Feldolgozzák a rejtett bibliográfiákat. Találunk katalógust az újságokról, folyóiratokról, külön katalógus tájékoztat a kézikönyvtári állományról. A feldolgozó munkát ketten végzik, és ők végzik az állománygyarapítás tennivalóit is. ^ / ^ / a Mohács könyvtárát 1971-ben adták át. Három szintes épülete 900 m alapterületű. Valóban látványos, „van mit mutogatni" benne, de jobban örülnének, ha nem csak reprezentatív lenne — mondotta mindjárt, első csodálkozásunk láttán a könyvtár vezetője. Igazat kellett adnunk neki,, amint kicsit jobban körülnéztünk. Miért? A kazánház a földszint nagyobb részét elfoglalja, nem földbesüllyesztett. Szociális helyiségeket nem építettek az intézményhez. A könyvtárosoknak a raktárból szekrénysorral kellett leválasztaniuk egy kis teret, amit szociális helyiségnek neveznek. A földszinten kapott még helyet a feldolgozó csoport, itt található a gyermekkönyvtár. A gyermekkönyvtár állománya témabontásos és szincsikos. Középső szinten helyezték el a felnőtt-irodalmat, míg a felső szinten található az olvasóterem. A helyiségek melegek, levegőbenek. Az építésénél könyvtárosi Szakvéleményt nem kértek a tervezők. Tíz könyvtáros dolgozik az intézményben, felének nincs szakképesítése, többségük 3 éve hiába ostromolja a főiskolát. A feldolgozók közül 1 szakképzett (4-en dolgoznak a csoportban), de az is éppen látogatásunk napján dolgozott utoljára a könyvtárban, mivel elköltözik Mohácsról. A vezetőnő elég borongós hangulatban beszélt a szakképzettség megszerzésének lehetőségéről, azt hiszem, érthetően. Mohács lakóinak száma 22 ezer, három nemzetiség él itt, így a városi-