Fejér Megyei Könyvtáros, 1987 (27. évfolyam, 1-2. szám)
1987 / 2. szám
A könyvtár gyarapítására 1875-ig hat táncmulatságot tartottak, s az így befolyt 585 forintból 386 kötet könyvet vettek. /119/ A kör könyvtárát többen ajándékokkal is gyarapították. Ennek ellenére a következő öt évben a kötetek száma mindössze 229-re nőtt, amely ekkor 252 művet jelentett és az 1879-ben "... a tagok által igénybe vétetett 3810-szer."/120/ 1882.-ben az olvasókör könyvtárában 683 mű volt 1032 kötetben, s ezzel - az olvasókörök között - a Palotakülvárosi a Tóvárosi Olvasókör mögött a második helyen állt a városban. Itt volt viszont a legmagasabb a szépirodalom aránya: 75 %, a Tóvárosi Olvasókör 58 %-os és a Felsővárosi Olvasókör 28 %-os hasonló adatával szemben./121 / A művek szinte mind magyar nyelvűek, mindössze négy volt német nyelvű. /122/ A tagok számának jelentős csökkenése miatt 1885-ben már csak 1872 kölcsönzés történt./123/ A könyvtár az 1895-ös esztendő válsága után is csak lassan gyarapodott, s 1912-re a művek száma alig haladta meg az 1100-at, a köteteké pedig nem érte el az 1600-at./122/ A Palotakülvárosi Olvasókör könyvtárának egy könyvjegyzékét ismerjük 1890-ből, melynek élén a könyvtáros figyelmeztetése áll: "Az olvasókör helyiségéből az alapszabályok értelmében a kör újságait, röpiratait, főleg pedig könyveit a ... a könyvek pénzértéke kijelölésével a könyvtárnok adhat az olvasókör helyiségén kívül való használatra még pedig: nagyobb szabású műből csak egyet, a kisebbekből kettőt, melyet az illető tizennégy napnál tovább magánál nem tarthat; ... ki a könyveket a meghatározott időn túl is magánál tartja, minden kötet után hetenként egy krajczárt tartozik a könyvtár javára fizetni. Egyúttal figyelmeztetik az olvasóközönséget, hogy az olvasás végett kiadott műveket tisztán tartsa, azokban semmiféle megjegyzést, lapbehajtásokat, sőt mi több lapkiszakítást és könyvtári szám leszakítást - mint ezt a tapasztalás bizonyította - ne tegyen, mert a könyvekben okozott bármiféle károkért felelős és a megrongált vagy elveszített könyveket beszerezni, vagy a választmány által meghatározandó pénzösszeget a köz pénztárába befizetni tartozik. "/125/ A gondosan összeállított könyvjegyzék a művek szerzőjén és címén kívül közli azok műfaját /elbeszélés, regény, korregény, rajz, rege, tanulmány, jellemrajz, stb./, kötetszámát és "raktári jelzetét" /polcszám és könyvszám/ is. A címjegyzék szerint a könyvtárban akkor 711 mű volt 1385 kötetben, köztük hat újság, illetve folyóirat /Ország Világ, Vasárnapi Újság, Képes Folyóirat, Koszorú, Hazánk, Kelet Népe mintegy harminc kötetben. A művek tartalmi megoszlása 1882 óta nem változott: 1890-ben is 75 %-uk volt szépirodalom és 25 %-uk szak- és ismeretterjesztő irodalom. A jegyzék csak magyar nyelvű műveket tartalmaz. A szépirodalomnak több mint fele magyar szerző műve. A mintegy 300 magyar szépíró között kevés klasszikus vagy azóta klasszikussá vált található. A költők közül Arany János, Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Csokonay Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vajda János, Verseghy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Zrínyi Miklós egy-két kötete tartoznak ebbe a csoportba. A klasszikus magyar