Fejér Megyei Könyvtáros, 1997 (37. évfolyam, 1-2. szám)

1997 / 1-2. szám

A megye önkormányzati könyvtáraiban 60.832 beiratkozott olvasót regisztráltak (1995-ben 55.336 fő volt), 5.496 fővel többet mint 1995-ben. Ha azonban levonjuk a dunaújvárosi könyvtárba beiratkozott olva­sók számát, 4.832 fővel kevesebb. A beiratkozott olvasók 33%-a a 14 évesnél fiatalabb korosztályba tartozik. A megye lakosságának 14%-a tagja valamelyik önkormányzati könyvtárnak. A kölcsönzött kötetek száma 1.443.711, ha Dunaújvárost nem számítjuk, akkor 1.274.294 volt. Ha ezt az utóbbi adatot hasonlítjuk az 1995. évihez, akkor 141.851 kötettel többet kölcsönöztek ki 1996-ban. cír MEDITÁCIÓ A KÖZSÉGI KÖNYVTÁRAKRÓL Visszatekintve az 1996-os esztendőre sajnos kijelenthetjük, hogy a Fejér megyei községi könyvtárak helyzete - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - nem javult, legjobb esetben is csak szinten maradt. A köz­ségi könyvtárak többségének évek óta állandó gondja az alacsony beszerzési keret. Nehezíti a szolgáltatások minőségének javítását a minimális tiszteletdíj, és sok helyütt a rossz tárgyi feltételek, a szűkös elhelyezés, elhasznált régi bútorok berendezések megszokott jelenségnek számítanak ezekben az intézményekben. Mindez azonban talán nem is lenne annyira elkeserítő, ha lenne remény arra, hogy jobb idők köszöntenek ránk. A folytonos várakozás és csalódások közömbössé teszik (tehetik) a könyvtárosokat. A fenntartó önkormányzatok leggyakoribb és megfellebezhetetlen érve minderre a pénzhiány, vagy az, hogy más fontosabb beruházás miatt nem maradt elég pénz a könyvtári feladatokra. Ez "mindent megmagyaráz, helyet­tesíti a cselekvést", és ellene nem nagyon lehet érveket találni. Pedig a falvak többségében szinte a könyvtár jelenti az egyetlen művelődési lehetőséget, és ehhez azt is hozzá­tehetjük, hogy talán a legkisebb ráfordítással lehet eredményt felmutatni. Különösen, ha azt nézzük, hogy nem eseti, hanem a használók, a község minden lakosa számára folyamatosan igénybe vehető szolgáltatásokat eredményez a könyvtárra kiadott pénz. Sajnos lehetne sorolni a községeket, ahol nincs és a korábbi években sem volt olyan könyvtár, amely kulturált kör­nyezetben, színvonalasan tudná szolgálni a lakosság igényeit, mert vagy a tárgyi vagy a személyi, sok esetben pedig mindkét feltétel hiányzik Ahol pedig a könyvtár fogalmához egy szűkös elhanyagolt helyiségben össze­zsúfolt, poros, elhasznált könyvek képe kötődik, ahol évek óta nincs állománygyarapítási keret, ott nem ala­kulhat ki igazán a könyvtárhasználat iránti igény és könnyen megfogalmazódik az ítélet: nincs szükség könyv­tárra, mert úgysem használja senki. Gyakran hangoztatott érv az is, hogy más falvakban sem több a beszerzési keret. Természetesen ilyenkor azokat a falvakat választják ki, ahol még rosszabb helyzetben van a könyvtár és nem azokat, ahol jó és megfelelő feltételeket biztosítanak a fenntartók. Sajnos ezekből van kevesebb. Az utóbbi időben egy másfajta tendencia, törekvés is megfigyelhető a községek egy részében. Ez pedig a szervezeti összevonás. Természetesen itt is az ésszerűség és a gazdaságosabb működés a fő érv. Félreértés ne essék ez valóban jelenthetne előbbre lépést, ám az esetek nagy részében mást mutat a tapasztalat. Az összevo­nással az intézmények helyzete, körülményei alapvetően nem változnak, nem javulnak, az előny és a megta­karítás amit ezzel el lehet érni legtöbbször csak az így megtakarított vezetői pótlékok összege. Ha egy kissé elfogultan, csupán a könyvtár szempontjából nézzük az összevonások hatását, nem túlzás azt állítani, hogy a könyvtárak nem nyertesei (ha lehet ezt a szót használni) ennek a folyamatnak Az összevont intézmény vezetője általában a művelődési ház vezetője, vagy ÁMK esetében az iskola igazgatója lesz. Ezt persze nem feltétlenül rossz. Szerencsés esetben nem is befolyásolja hátrányosan a könyvtár működését, azaz a könyvtáros végezheti a munkáját a megszokott keretek között, ám gyakran az új főnök „kezébe veszi” a dolgokat. Ennek nem ritkán az a következménye, hogy a könyvtáros kimarad a döntésekből, nem kérdezik meg, az állománygyarapítás is "két szálon fut" stb. A főfoglalkozású, szakmai végzettséggel rendelkező és főleg önálló szakmai munkához szokott könyvtárosok ezt nem mindig tudják elfogadni.

Next