Fejlesztő Pedagógia, 2008 (19. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 1. szám
www. mentor-konyvesbolt. hu Tisztelt Kollégák! A Fejlesztő Pedagógia szaklap 2008. évi első példányát tartják kezükben. Reményeink szerint ebben az évben is sokan olvassák lapunkat és az itt megjelenő elméleti és gyakorlati anyagokat mindennapi munkájukban sikerrel tudják hasznosítani. Ismét egy patinás gyógypedagógiai intézmény munkájába tekinthetnek be Olvasóink. A nagyothalló gyermekeket, tanulókat nevelő/oktató intézmény bemutatásakor szükséges, hogy néhány fogalmat itt az Iránytűben nyomatékosítsunk és amennyire lehet tisztázzunk. Elsőként az integráció és szegregáció kérdését vegyük szemügyre. A mai magyar közoktatásban az 1990-es évek eleje óta találkozunk az integráció (együttnevelés) kifejezéssel. Akkor még egyértelműen, félreérthetetlenül a fogyatékos (ma sajátos nevelési igényű) tanulók ép társaikkal történő együttoktatását jelentette. Ma - főleg a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában - az integráció általában a roma gyermekek együttnevelését, felzárkóztatását jelenti. Miért fontos, hogy tisztázzuk milyen integrációról van szó? A fogyatékos gyermekek/tanulóképekkel történő együttnevelésekor másfajta feltételek megvalósulása biztosítja az eredményt, mint roma származású társaik esetében. A fogyatékosságnak megfelelő tanterv és eszközrendszer, a habilitációt/rehabilitációt végző gyógypedagógus nélkül a fogyatékos tanuló a többségi iskolákban elvész, holott törvényeink, jogrendszerünk biztosítják számukra, hogy állapotuknak megfelelő oktatásban vehessenek részt. Még mindig sok bizonytalanság található a „befogadó” iskoláknál. Nagyon sok esetben már az Alapító okiratban sem tisztázott, hogy milyen feladatra vállalkozik az az intézmény, aki sajátos nevelési igényű tanulókat befogad. Az a kisgyermek, akinek szülei szeretnék, hogy ép társaival együtt nevelkedjen nem SNI-s, hanem vak, esetleg 3 nagyothalló vagy éppen értelmi fogyatékos. Minden esetben más az igénye tantervben, eszközben és a vele foglalkozó gyógypedagógus szaktudásában. Félreértik azok az intézmények a törvényt, ahol fejlesztőpedagógusokat alkalmazván úgy érzik, hogy megoldották a fogyatékos tanulók problémáját. A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógusa a gyógypedagógus, akár integrálva, akár szegregálva, elkülönítve tanul a gyermek. A fejlesztőpedagógusok ép értelmű, de különféle hátrányok miatt tanulási problémákat mutató tanulók segítői. Ezek a hátrányok lehetnek szociálisak, környezetiek, okozhatja hospitalizáció, de semmi esetre sem következhetnek organikus sérülésből, súlyos és tartós pszichés zavarokból. A most megjelenő tanulmányok sok félreértést tisztázhatnak. Dr. Salné Lengyel Mária kiadó-főszerkesztő A Fejlesztő Pedagógiáért Alapítvány céljai között a Fejlesztő Pedagógia szaklap támogatása is szerepel. 2008-ban már fogadhatja az állampolgárok adójának 1%-os felajánlását. Kérjük olvasóinkat, hogy támogassák az Alapítványt annak érdekében, hogy a Fejlesztő Pedagógia szaklap folyamatosan megjelenjen. Adószám: 18711688-2-13